Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Pályáját mint földbirtokos kezdte meg családi birtokán, majd a MÁV szolgálatába lépett. Több helyütt működött 1920-ban 29 évi szolgálat után felügyelői rangban vonult nyugalomba. 1938-ban halt meg. özvegye okolicsnai Okolicsányi Mária. Gy. Emilia, József, Ferenc, Dénes.

néhai Klucsics Mihály ny. járásbírósági kézbesítő. * 1854 Kiskunma jsa. Iskolái elvégzése után előbb ipari pályán működött, majd Kiskunmajsa község szolgálatába lépett, ahol 10 éven át végezte kötelességét. 1932- ben halt meg. Özvegye Kósay Mária, gyerm. Ilonka, József, Mária. Imre fia a világháborúban hazája védelmében hősi halált halt.

Kmeth László motormalom tulajdonos. * 1874 Kiskunhalas. Iskolái után a molnár ipari pályát tanulta ki. Ebben önállósítva magát, előbb Kiskunhalason, majd Pronayfalván alapított malomüzemet, mely motorral van felszerelve. A malom főleg rozsörléssel foglalkozik. Vezetője a világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és mint rokkant szerelt le. Felesége: Nagybíró Anna.

Knáb Móric vendéglős. *1897 Dunabogdány. A vendéglősipart Csepelen tanulta ki és ott működött egészen 1928-ig, amikor önálló lett. Átvette a vendéglőt és a kor szellemének megfelelően átalakította. 1917- ben bevonult és az orosz fronton küzdött. 1921-ben mint őrmester szerelt le. Kit.: a II—III. o. vitézségi érem. Felesége: Elszeszer Mária. Gy. Ferenc, Vilmos.

Knerczer Boldizsár szikvízgyáros, gazdálkodó. * 1885 Csepel. Iskoláit elvégzése után a vasesztergályos ipart tanulta ki, a Weisz Manfréd gyárban 25 évig működött, mint segéd. Azután megalapította a szikvízgyárát, melynek napjainkban is tulajdonosa. 1936-tól a község másodbírája, r. k. egyház tanácstag, Polgár Kör tagja. Felesége: Elsesser Mária.

Knerczer Ferenc vendéglős. * 1891 Csepel. Iskolái elvégzése után kitanulta a lakatos ipart a Weisz Manfréd gyárban, ahol 13 évig működött, mint művezető. Résztvett a világháborúban, mint tengerész. Kit.: éfdemkereszt, Kcsk. 1931-től tulajdonosa a Zboravicza-féle vendéglőnek Több helyi intézmény tagja. Felesége: Echrik Hermin.

Knerczer Frigyes a csepeli ipartest. jegyzője. * 1893. Asztalos tanonc éveit Tolnamegyében töltötte. 1928-tól 1937-g Tevel községben űzte önálló iparát, ugyanott levente főoktató, az Iparos Kör elnöke. 1914- ben hadbavonult, az orosz, olasz harctéren küzdött. Kit.: II. o. vöröskereszt é. a hadiékítménnyel. Jelenleg a csepeli ipartestület jegyzője. Felesége: Szigeti Anna.

Knerczer Gáspár vendéglős. * 1887 Csepel. Iskoláit helyben végezte, majd az atyja birtokán gazdálkodott. 1914-ben lett önálló gazda és fűszerkereskedő. 1916—17-ig résztvett a világháborúban, az orosz, harctéren küzdött. 1924-től vendéglős. Számos helyi intézmény tagja. Felesége: Petz Teréz.

Knerczer Menyhért korcsmáros. * 1889 Csepel. Ugyanitt a W. M. gyárban kitanulta a vasesztergályos ipart és 1907-ben szabadult fel. Fegyver és Gépgyárban működött, majd külföldön fejlesztette szaktudását. Győrben 10 évig volt a Ganz Danubiusnál. 1929-től önálló vendéglős. Felesége: Uitz Klára.

Kobialka Andor gazdálkodó, Hangya Fogy. Szöv. elnöke. * 1873 Toport. Atyja tulajdonát képező birtokon kezdte meg a gazdálkodást. A birtokot szorgalmas munkával szaporította.

1919-ben Kisvarsányban 75 holdas birtokot vásárolt, mely ma is tulajdona. K. képv. test. tag. Felesége: Adami Katalin. A család régi szepességi származás.

Koblinger László rk. plébános. * 1903 Budapest. Középiskolai tanulmányai elvégzése után a papi pályára lépett. Theológiai tanulmányait a Pázmány Péter Tud. Egyetemen végezte és pappá 1927-ben Esztergomban szentelték. Pályáján működését Budakeszin kezdte meg, hol 3 évig munkálkodott, mint káplán, Dunabogdányban, Torbágyon és helyben is még káplán volt. Végül 1934-ben Szigetújfaluban megválasztották plébánosnak. Az ő nevéhez fűződik a templom, a plébánia és a templomtér rendezése is. A magyarosítás terén nagy érdemeket szerzett. Az összes helyi hitbuzgalmi egyesület elnöke, az áll. e. iskolaszék gondnokságának és a helyi Temetkezési E. elnöke.

Koch Károly rk. tanító. * 1901

Kapca. Középiskoláit Baján végezte, tanítói oklevelet 1920-ban nyert. Pályáját 1923-ban Zagyvarékáson kezdte meg és azóta is itt működik. Levente ügy terén kifejtett buzgó tevékenykedéséért, 1934-ben a vm. törvhat. testnev. biz. kitüntetésben részesítette. A helybeli kultúrális és társadalmi egyesüeteknek tagja és így részt vesz községe minden vonatkozású megmozdulásában. A k. népművelési előadója, ezenkívül számos egyesület tagja és vezető szerepet tölt be. Felesége: Fiala Mária.

Koehler Mihály gazdálkodó. * 1897 Nemesnádudvar. Iskolái után a gazdálkodásban segédkezett, majd 1915-ben bevonult a 32. tábori tüzér e.-hez,

mellyel 22 havi frontszolgálatot teljesített. 1919-ben Nemzeti Hadsereghez vonult be, ahol 13 hónapig szolgált. K. esküdt és a Faluszövetség tagja. Felesége: Krausz Magdolna. Gy. Mihály.

Kocsák Sándor k. főjegyző. * 1881 Kecskemét. Középiskolája elvégzése után a jegyzői oklevelet 1907-ben Budapesten szerezte meg. Pályáját mint aljegyző Erdélyben kezdte meg, majd Tápióságra és Nagykátára került, ahol 9 évig működött. 1916-ban megválasztották Torontáltordán főjegyzővé, innen a román megszálláskor az eskü megtagadása miatt menekülnie kellett. Utána Farmoson, Kókán, Tökölön és Makádon teljesített szolgálatot. 1923. dec. 19 óta pedig Kóka község vezető főjegyzője. Az önk. tűz. t. parancsnoka és elnöke, a MOVE, Nemzeti Munkavédelem, Ifjúsági E., Iparos Társaskör, Hangyaszöv. és az Egyházközségnek tagja. A mozgósításkor 1914-ig háborús szolgálatot teljesített. Felesége: Kovács Anna.

Kocsán Mihály gazdálkodó. * 1904 Dunaegyháza. Iskolái elvégzése óta foglalkozik gazdálkodással, amelyben 1930 óta önálló. Községi elöljáró. A gazdálkodáson kívül, mint őstehetség is feltűnt, több verse jelent meg a Magyar falu c. lapban.

Kocséri Hangyaszövetkezet. Alakult 1903-ban Dósa Imre törvénybíró kezdeményezésére, aki első vezetője volt. 1916-ban költözött saját székházába. Tagok száma jelenleg 497 és üzletköre Kocsérra és környékére terjed ki. 1927 óta Pásztor Túrák Imre rk. tanító a vezetője.

Kocséri Hitelszövetkezet, mint az 0. K. H. tagja. A világháború alatt id. Dósa Pál kezdeményezésére alakult. A szöv.-nek az alakuláskor 150 üzletrésze volt, míg jelenleg 8—900 az üzletrészek száma. Elnöke id. Dósa Pál.

Kocséri Iparosok és Kereskedők Önképző Köre. 1913-ban alapítatott a helyi iparosok és kereskedők kezdeményezésére kb. 25—30 taggal. Azóta a tagok száma 100-ra emelkedett. 1922 óta saját székházában működik a kör, amely az iparosok és kereskedők érdekeit szolgálja. 80 kötetes könyvtárral emeli a tagok kultúrális színvonalát. Elnöke: Szabori Vince.

Kocséri Népkör. Ezelőtt 40 évvel létesült, alapítója Dósa Imre törv. bíró volt. Jelenlegi elnöke 1933 óta dr. Kajtsa László k. orvos. 50 tagja van és a tél folyamán elnöke több egészségügyi előadást tart a tagok számára.

Kocsis Imre vegyeskereskedő. * 1914 Arad. Budapesten végezte iskolá-98