Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

it. Ugyanott előbb mint textilkereskedő működött. 1936 óta tápiósiilyi vegyes­kereskedő. Neje: Frész Anna. Kocsis Miháy kéményseprő mester. * 1874 Nagybecskerek. Iskolái elvég­zése után szakmájában 1888-ban szaba­dult fel. Mint segéd Budapesten, Bécs­­ben, Berlinben és több külföldi város­ban működött. 1897-ben Nagybecske­­rekre nevezték ki kéményreprőmes­­terré, ahol 23 évet működött. 1921-ben Izsákra került és azóat ott működik. Résztvett a világháborúban a 29. gy. e. kötelékében. Nagybecskereken volt a képv. test. tagja, ezenkívül az ottani tűzoltóegyesület h. parancsnoka. Az izsáki polg. Kaszinó és a torontáli menekültek légiójának tagja. Felesége: Zila Teréz. Koczka Sándor ny. rendőrtörzs­őrmester. * 1893 Jászkarajenő. Is­kolái elvégzése után gazdálkodni kezdett, majd tényleges katonai szol­gálatot teljesített 1914-ben és mozgó­sításkor a 13-as jászkun huszárokkal hadba vonult. Küzdött az orosz, ro­mán és olasz hadszíntereken és az összeomláskor, mint a II. o. e., 2 sá­vos br. v. é., Kcsk. és háb. eml. é. tulajdonosa szerelt le. A nemzeti had­seregben is két hónapig szolgált. A rendőrség szolgálatába 1920-ban lé­pett Cegléden és ott 17 évig megszakí­tás nélkül működött, majd 1937-ben törzsőrmesteri rangban betegsége mi­att nyugalomba vonult. A Casinó, MOVE és ref. egylet tagja. Felesége: Izsák Rozália m. kir. postamester, aki 1915 óta a posta szolgálatában mű­ködik. 13 évig Törteién volt, majd saját kérelmére 1937 óta a jászkara­­jenői postahivatal vezetője. Gy. Sán­dor, Klára, Rozália, Kálmán. Koczkás József földbirtokos. * 1886 Jászkarajenő, ősrégi gazdálkodó családból, melynek tagjai a község vezetésében is részt vettek. Iskolái el­végzése után ő is gazdálkodni kez­dett, majd átvette a 25 holdas családi birtok vezetését, melyet azóta 100 holdra gyarapítóit. A birtok részben örökölt, részben saját szerzemény. Kodak Limited magyarországi fiók­ja Vác. Alapíttatott 1913-ban és 1921- ben létesült 'a váci gyár. Kizárólag fényérzékeny, fényképészeti papirt gyárt. Évi gyártása 600.000 m2 papir. 120 munkást foglalkoztat állandóan. A gyárnak Magyarországon kívül még 14 államban van fiókja. A váci gyár kebelében működik a sport egyesület, a munkásoknak és tisztviselőknek könyvtár áll rendelkezésre, saját bizto­sító intézete van. Ügyv. igazgató M. F. Luty. Koffler Alajos sütőmester. * 1888 Kassa. Iskoláit Kassán és Újpesten végezte. Szakmáját atyjánál tanulta ki. 1930-ban önállósította magát. A világ­háborúban, mint sütő vett részt. A sütőszakosztály vezető tagja. Neje: Demetrovits Vilma. Kohléner Jenő tak. pénztári igaz­gató, ny. MÁV főintéző. Gimnáziumi érettségit Losoncon tett, kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte. A há­ború alatt frontmögötti szolgálatot tel­jesített, eml. hadnagy. 1928 óta a vecsési néptakarék vezető igazgatója. Felesége: Zimann Ilona. Gy. Margit és Kató. Kohn Adolf sütőmester. * 1870 Léva. Iskolai tanulmányait Vácon vé­gezte, itt tanulta ki a pékséget is. 1886-ban szabadult fel. 1897-ben önálló lett Nagymaroson, 1911-től Vácon mo­dernül berendezett péküzletet tart fenn, melyet fiával, Kohn Jenővel vezet. 1916-ban bevonult az 1. h. gy. e.-hez s a hadtánnál teljesített szolgálatot. Felesége: László Hermina. Kohn Lajos kereskedő. * 1856 Do­­mony. A felsőkereskedelmit Bpesten végezte, majd atyja mellett Domony­­ban az üzlet vezetésében részt vett, melyet ma önállóan vezet. Felesége: néhai Stern Sarolta. Gy. Etel, Irma, Olga, aki az üzletet jelenleg atyja mellett vezeti. Oszkár fia a világhábo­rúban hősi halált halt. Kohn László épületfa és építési­­anyag kereskedő. * 1900 Vác. 1920-ban érettségizett Budapesten. Tanulmányai befejezése után Vácott Klein Sándor fakereskedőnél mint tisztviselő műkö­dött. 1935-ben önálló építkezési anyag­kereskedő lett. Számos intézmény tag­ja. Az összeomlás után Budapesten volt a kommunisták fogságában a ma­gyarságáért. Kohn Salamon kereskedő. * 1857 Gerge. Pakson tanult. Kereskedővé Kalocsán képezte ki magát. 1885-ben nyitott önálló üzletet. Mai üzletét 1918-ban létesítette, melyet László fiá­val közösen vezet. Neje: Púk Berta. Kohn Sándor stitőmester és szik­­vízgyáros. * 1889 Kiskunlacháza. Is­koláinak elvégzése után a pékipart tanulta. Felszabadulása után mint se­géd Bpesten és Gödöllőn dolgozik, majd 1912-ben Maglódon önállósította magát. 1914-ben bevonult a 17. h. gy. e.-hez s az orosz harctéren sebesül­ten fogságba esett. 1920-ban szabadult s mint tizedes szerelt le. Üzletköre Mag­lód és Ecser községekre terjed ki, 2 segéd és 1 tanulóval. Felesége: Princz Margit. Kolb József fűszer-, vegyes és csemege kereskedő. * 1878 Nagyvárad. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Kereskedői képesítésé­nek megszerzése után 1903-ban Buda­pesten önálló üzletet alapított, amelyet 1918-ig vezetett. 1919-ben alapította Pestújhelyen fűszer-, vegyes és cseme­geárú üzletét, amelyet a mai napig is vezet. Tevékeny részt vesz a község kultúrális, társadalmi, hazafias és hit­életében. Tagja a k. képv. test.-nek, a r. k. egyházközség képv. test.-nek és tanácsának a Crédónak, a Baross Szöv. alelnöke, valamint a Pestújhelyi fűszer- és élelmiszer kereskedők e.-nek. Tevékenységéért a m. kir. kereskede­lemügyi miniszter 1937 febr. 12-én a 4.486/1937. I. számú rendeletével elis­merését fejezte ki. Felesége: Mocsáry Terézia. Gy. Gizella, férj. dr. Oswald Ferencné. Irén férj. Aczél Lászlóné, Teréz férj. Vadon Róbertné. Kolbl Nándor sütőmester. * 1903 Szombathely. Ugyanott végezte iskclá it. Mesterségét Újpesten tanulta. 1930- tól önálló iparos. Az újpesti sütőszak­osztály vezetője. Neje: Mádai Elvira. Koleszák József molnármester, ma­lomtulajdonos. * 1905 Rákoskeresztúr. Iskolái elvégzése után a molnáripart Rákoscsabán Pintér Endre malmában tanulta ki és ugyanott szabadult fel. 1932 óta Rákoskeresztúron önálló ma­lomtulajdonos. Malma villanyerőre van berendezve és a községben a leg­modernebb és legnagyobb a forgalma. Kollányi Ödön polgári fiúiskola igazgató. * 1374 Komáromszentpéter. Középiskoláit Komáromban, a főisko­lát Budapesten végezte. Első állomása Törökszentmiklós volt. Innen a tapol­cai polgári iskolához került, majd Győr és Pozsonyban működött és 1912-ben lett a tapolcai polgári iskola igazgatója. A világháború alatt, mint népfölkelő 16 hónapig teljesített ka­tonai szolgálatot. A polgári hadi ér­demrend tulajdonosa. Résztvesz a vá­ros társadalmi és kultúrális élet minden megmozdulásában. Kollár Lajos gazdálkodó. * 1871 Tök. A gazdálkodást a családi birto­kon sajátította el és 1899 óta 40 hol­das birtokán önálló vegyes gazdálko­dást űz. Tagja a k. elöljáróságának, volt pénztárnok, törv. bíró, jelenleg k. képv. test. tag. Felesége: Vagyi Lidia. Két gyerm. van Lajos és Jolán. Kollársz Béla malomtulajdonos. * 1884 Nagykőrös. A molnáripart atyja mellett sajátította el és 1917-ben vette át a malom vezetését, majd 1927-ben önálló malomtulajdonos lett. A tulajdo­nában lévő malmot 1923-ban moderni­zálták és annak napi teljesítőképessége 2 és fél vagon őrlemény. 80 HP erejű gőzgéppel van felszerelve és állandóan 6 alkalmazottat foglalkoztat A tulajdo­nos felesége: Langecker Anna Lujza. Kollet Károly Hangya üzletvezető. * 1900 Móricföld. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Szak-99 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom