Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

óta állt a grófi család szolgálatában, amelynek jelenleg tóalmási 874 holdas birtokán, mint intéző működik. A háború alatt 3 hónapig teljesített katonai szolgálatot, majd mint nélkülözhetetlent felmentették. Tagja a k. képv. testületnek, a Mezőgazd. biz. alelnöke, az egyházközség képv. és számos más egyesületben is résztvesz. 1923 óta az OMGE rendes tagja.

Kellner László gépészmérnök. * 1905 Rákospalota. A műegyetem elvégzése után 1926-ban nyerte diplomáját. Pályáját atyja mellett a gépgyárban kezdte, majd 1933-ban Újpesten önállósította magát és azóta vezeti gépműhelyét. Átlag 18 embert foglakoztak Felesége: Kollár Anna.

Kemencsey István malomtulajdonos. * 1893 Pilis. A szabóságot tanulta ki, mélyben 1907-ben Budapesten szabadult fel. Segédévei után később a pilisi gőzmalomba a molnáriparban is kiképezte magát és 1934-ben önállósította magát. 1937- ben János fivérével megvette az irsai Gizella gőzmalmot, melyet azóta veztnek. A Baross Szöv. ig., a dalárda és gazdakör alapító tagja.

Kemencsey János malomtulajdonos. * 1897 Pilis. Cegléden végezte iskoláit. 1914-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, majd a 22. h. gy. e.-del az orosz frontra ment, ahol fogságba esett. 1920-bn tért haza hdj. őrmesteri rangban. Jelenleg fivérével Istvánnal malomtulajdonos és több hlyi e., valamint a képv. testület tagja.

F. Kemény József gazdálkodó. * 1908 Tök. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el és 1931-ben lett a maga gazdája 15 h. birtokán. Emellett 15 holdas bérletet is művel. Felesége Balázs Eszter, gyerm. László, Józesf és Irma. Ősrégi ref. családból származnak. Atyja presbiter és k. képv. test. tag volt.

Kemény József kereskedő. * 1882 Abádszalók. Iskolai tanulmányai után a kereskedelmi szakismereteket szülei házánál sajátította el.

1906-ban lett önálló kereskedő. A világháborút a 68. gy. ezred kötelékében szolgálta végig. A keresk. kaszinó és az OMKE tagja. Neje: Sasvári Erzsébet.

Keményfy Elemér k. főjegyző. * 1900 Kartal. Közig, pályáját Kartalon kezdi, mint jegyzőgyakornok. Maglódon, Kartalon és Hévízgyörkön, mint aljegyző működött, majd 1931 óta Kartal főjegyzője.' 1918-ban a volt m. kir. 1. h. gy. e.-hez vonult be s mint emléklapos hadnagy szerelt le. Elnöke s vezető tagja a község kulturális és társadalmi egyesületének.

Kempelen Erzsébet m. kir. postamester. * 1886 Budapest. Középiskolái elvégzése után a m. kir. posta szolgálatába lépett és működését Mácsa aradmegyei községben kezdte. 1921. szept. 21 óta a tápiószecsői postamesteri hivatal vezetője.

Kendi Gyula Hangya üzletvezető. * 1894 Mátészalka. Isk. tanulmányait Kiskunhalason, az ipart Temesváron szerezte, mint segéd Cegléden, Szabadkán, Bécsben és Klagenfurtban gyarapította szakismereteit. 1937 óta a Hangya szolgálatában áll, mint üzletvezető. A világháború alatt a 11. h. gy. e.-hez vonult be s 1915-ben orosz fogságba esett, honnét 1918-ban szökés útján szabadult. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é. és Kcsk. Felesége: Babos Etel.

Kerekes Gyula gazdasági intéző. * 1897 Szarvas. Középiskolai tanulmányait, a munkácsi állami főgimnáziumban, a gazdasági akadémiát Debrecenben végezte. Oklevelet 1918-ban nyert. Pályáját gr. Berthold Lipót teresznyei uradalmában kezdte meg mint segédtiszt. Innen 4 év múlva Csongrád megyébe került, majd 1930-ban Dömsödön saját bérletén folytatta a gazdálkodást. 1936-ban vette át a Zsigerpusztai birtok vezetését. A birtok 726 k. holdas és azt önállóan vezeti. 1915- ben bevonult a világháborúba a 101. h. gy. e.-hez, majd a 67. gy. e.-hez osztották be, mellyel az orosz és olasz hadszíntereken küzdött. Az összeomláskor szerelt le hadnagyi rangban. Kit.: e. kát. é. k., br. Sig, Laud, és br. v. é. valamint Kcsk. Felesége: Vadászi Borbála.

Dr. Kerekes István földbirtokos. * 1885 Nagykőrös. Középiskoláit Nagykőrösön, az egyetem jogi fakultását Kolozsváron végezte. A közig, pályára lépett s Nagykőrösön az árvaszéknél teljesített szolgálatot, majd „B“ listára került s mint árvaszéki ülnök vonult nyugalomba. Azóta önállóan vezeti az ősi családi birtokot. 1914-ben bevonult a 6. h. gy. e.-hez. Szerb és olasz harctereken vett részt s 1915- ben orosz fogságba esett. 1920-ban tért haza s mint zászlós szerelt le. Kit.: Kcsk. stb. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és tár sadalmi életében. Felesége: Csete Teréz. Gyerm. Sándor, István. Birtokát dédnagyapja vásárolta és azóta van a család tulajdonában.

Kerekes Sándor fakereskedő, gazdálkodó. * 1901 Abony. Középiskoláit Cegléden végezte és 1919-ben érettségizett. A gazdálkodást báró Kohner uradalmában mint gyakornok, majd atyja gazdaságában gyakorolta. 1890- es években nagyatyja: Kopeczky Lipót és fia név alatt fakereskedést létesített, melyet előbb Kerekes Albert, majd

1922-ben Kerekes Sándor vett át. Építési- és tüzelőanyag, cement- és műtrágya kereskedése a helyi- és környéke közönségének áll rendelkezésére. 8 munkást foglalkoztat. 200 k. hold birtokán belterjes gazdálkodást folytat s angol hússertés tenyésztéssel foglalkozik. K. képv. test. tag, a Keresk. E. volt elnöke, keresk. és iparkam. póttag, a Pestmegyei Tak. felügy. biz. elnöke, a Magyar Faterm. Orsz. E. Duna—Tiszaközi csop. pénztárosa. Felesége: Behrencz Helén.

Kerekes Sándor szikvízgyáros. Üzemét 1920-ban alapította, ősi szabolcsi család sarja. 1910-ben telepedett le Kecskeméten. A 48-as Kör és az OMKE tagja.

Dr. Keresztes Béláné Strand fürdő Csárda tulajdonos. * 1888 Zenta. Iskoláit Szabadkán végezte, majd ezek elvégzése után férjhez ment. 1930- ban megnyitotta Nagykorocsin Tivia kertváros üdülő telepén a ma is meglévő csárdát. A csárdát szakszerű kezelésben vette át, mely néhai gróf Tisza István tulajdona volt. 1933-ban a csárda területén egy modern strandfürdőt építtetett. Tagja a k. képv. test.-nek.

Keresztes Péter vegyeskereskedő. *

1900 B okszeg. A fűszerszakmát Aradon tanulta ki. Tíz éven át volt a Hangya Szöv. üzletvezetője Fejér és Győr megyékben. 1936-ban önállósította magát és azóta vezeti fűszer- és vegyeskerekedését Hartán. 1918-ban bevonult a 33. gy. e.-hez, mellyel az oláhok elleni harcokban vett részt. 1921— 26-ig a m. kir. csendőrség kötelékében teljesített szolgálatot. A MOVE vezetőségi és a Baross Szöv. r. tagja.

Keresztes Sándor ny. isk. igazgató, körzeti felügyelő. * 1876-ban Ádámoson (Kiskiiküllő m.) Középiskoláit s a tanképzőt Déván végezte. Oklevelének megszerzése után Csernakeresztúron 25 éven át működött, honnan az oláh eskü megtagadása miatt kiutasították.

1919—20-ban Csongrádon, 1921-ben Rákosszentmihályon, 1921-től Kunszentmiklóson működött. 1936-ban 40 évi szóig, után nyugalomba vonult. A vkm. 1911-ben igazgatóvá, 1931-ben pedig körzeti felügyelővé nevezte ki s elismerésben részesítette. A „TESZ“ a munkakeresztet, EMKE jutalmat adományozott. A TESZ helyi vezetője, a r. k. egyház világi elnöké, a Stefánia egyl. helyi elnöke. A szaklapokban több pedagógiai cikke jelent meg. Felesége: Békássy Tériké.

Keresztesi Lászlóné szülésznő. * 1882 Szentmárton. Bábaképző tanfolyamot végzett. 27 év óta Vasadon folytatja működését. Férje végig küzdötte a világháborút. 7 gyermeke közül László a Levente Egyesülettől több kitüntetést nyert.

Kernács György földbirtokos. * —*• 1894 Cegléd. Nagykőrösön érettségi-90