Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

zett, utána Budapesten 2 évet töltött az egyetemen. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz fronton küzdött, 1918-ban szerelt le. Kit.: Kcsk. Háb. e. é. Leszerelése után a családi birtok kezelését vette át. Birtokán 3 családnak nyújt megélhetést. Felesége: Farkas Jolán. Gy. Jolán, Klára, György.

Kertes György szabóm. * 1898 Pusztaszőllős. A világháborúba 1916- ban vonult be a 2. h. gy.e.-hez, hol mint tizedes szolgált. Résztvett az orosz és albán harcokban. Kit.: Bronz v. é., k. e. és stb. é. Az összeomlás után 10 hónapon át a nemzeti hadseregnél teljesített szolgálatot. 1930-ban lett önálló. Dunakeszi és vidéke ipartestületének számvizsgálója, a frontharcos szöv. tagja. Felesége: Molnár Mária.

Dr. Kertész Ármin. ny. k. orvos, ny. máv. orvosi tanácsadó. * 1867 Balatonarács. Érettségit Veszprémben tett, orvossá 1898-ban a bpesti egyetemen avatták. Pályáját Budapesten különféle klinikákon és kórházakban kezdte meg, valamint a B. Ö. M. E. vezető orvosa volt több éven át. Utána Magyarújfalura került körorvosnak, majd Solton magánorvos volt, 1904-ben Apostagon egyhangúlag községi orvossá választották, mely tisztséget 1934-ben történt nyugalomba vonulásáig töltötte be. Tagja a községi képv. testületnek, Nemzeti munkavédelemnek, a helyi izr. hitközség elnöke. 1914—18-ig a helyi hadikórház vezető orvosa volt, ezenkívül Solton is teljesített szolgálatot a honvéd kórházban. A vöröskereszt kitüntetettje. Felesége Pórász Frida az izr. nőegylet elnöke.

Kertész Béla szíkvízgyáros. * 1899 Csömör. Iskoláit részben itt, részben Budapesten végezte. Utána az úri és női divatszakmát tanulta ki és abban 1916-ban szabadult fel. Szakmáját, mint segéd több éven át gyakorolta, majd 1921-ben a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot és 1922-ben szerelt le. Két év múlva szülőfalujában korcsmát nyitott, melyet 1928-ig vezetett. Szikvízgyárát 1930-ban alapította és azóta egy alkalmazottal dolgozik saját házában. Az izr. hitk. pénztárosa. Felesége: Freiser Margit.

Kertész Farkas Miklós. * 1889

Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után a cipész iparban képeztette ki magát, abban felszabadulva Bécsben, Párisban, Strassburgban, valamint Zürich, Ischl, Grátz és München neves mestereinél fejlesztette szaktudását. 1914- ben vonult hadba a 34. h. gy. e.-del és az összeomlásig teljesített szolgálatot. A nemzeti hadseregben is két hónapig szolgált. Leszerelése után átvette műhelyének vezetését, ahol azóta női- és, férficipőket! és csizmákat mérték

után készít. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. Felesége: Urbanek Julia,

4 fia van, Gyula cipész, Imre hentes, József szabó és Zoltán.

Kertész Farkas kereskedő. * 1883 Érszőllős. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1908-ban önállósította magát. Később kivándorolt Amerikába, ahonnan 1922-ben tért haza. Neje: Weisz Olga.

Kertész Kálmán mészáros- és hentes mester. * 1894 Kiskunmajsa. Iskolája elvégzése után a hentesiparhan képezte ki magát. Segédéveit az ország több városaiban töltötte, mindenütt szakismereteit gyarapította. 1914- ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez, majd a 306. h. gy. e.-vel az orosz, olasz harctereken 44 hónapig tűzvonali szolgálatot teljesített. Ősmester szakaszvezetői randban szerelt le. Kit.: II. o. ezüst és br. v. é., Kcsk. 1919- ben alapította meg a hentes- és mészáros üzletét, melyet azóta önállóan vezet. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Az ipartestület volt vezetője. Felesége: Garas Ilona.

Dr. Kertész Miksa kereskedő. * 1831 Szendrő. (Borsód m.) Miskolcon érettségizett. A budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett. Az OMKE alelnöke. A város th. biz.ának tagja. A budapesti keresk. és iparkamara tagja.

Kertész Sándor jockey. * 1889

Pia-Pernyás. Mint lóidomár 1914 óta működik, mely idő alatt mintegy 600 versenyt nyert meg. Sok győzelme közül a legfényesebb a Janek Gézával szemben vívott versenye volt Kerszboldban, ahol a világ legjobb lovasai vettek részt. Résztvett angol, olasz, szerb, ausztriai és csehországi versenyeken is számos győzelemmel. Felesége: Schmidt Blanka.

Kertész Sándor nagykereskedő. * 1885 Solt. Iskolai tanulmányai után kereskedői pályára lépett. 1921-ben egy társas cég beltagja lett. 1922- ben e cég részvénytársasággá alakult s máig e formában működik. 42 hónapig teljesített frontszolgálatot.

Kertész Tivadar a Magyar Mezőgazd. Hitelint. r. t. sashalmi fiókint. igazgatója. A keleti akadémiát Budapesten végezte 1915-ben. Külföldi tanulmány úton is járt. Pályáját Sátoraljaújhelyen kezdte, mint városi tisztviselő. 1922-ben a fenti anyaintézethez került, majd 1933 óta a fiók intézet igazgatója. Résztvett a világháborúban, orosz, román fronton küzdött, 1918-ban mint zászlós szerelt le. Kit.: Kis ezüst, Kcsk., kb. é. Felesége: Brüchler Ibolya.

néhai Keserű Antal földbirtokos. * 1863 Kiskunfélegyháza. Középiskolái elvégzése után a családi birtok vezetését vette át, melyet egészen haláláig vezetett, ő alapította a helyi dalárdát, a közért sokat munkálkodott. 1921-ben hunyt el. 400 holdas birtokát jelenleg fia vezeti. Felesége Kocsis Rozália. Gy. Ferenc, aki részt vett a világháborúban és mint hadnagy szerelt le.

Kéhner Béla ig. tanító. * 1891. Korompa. Középiskoláit Eperjesen végezte és ugyanott szerezte meg a tanítói oklevelét is. Pályáját Lamosfalván kezdte meg, majd többhelyütt működött és 1919-ben lett a szödrákosi iskola igazgató tanítója. Zablancról előbbi állomáshelyéről a cseh betörés miatt menekült. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és 1918 január 26-án, mint rokkant szerelt le. Sződligeten résztvesz a község társadalmi és hazafias életében, a nemzeti munkavédelem helyi csoportjának vezetője, mely működéséért két belügyminiszteri elismerésben részesült. A helyi ág. ev. egyházközség jegyzője és h. felügyelője, az állami iskola gondnoka, P. L. E. és cserkész csapat megszervezője. Felesége; Dombay Ilona oki. tanítónő, ki jelenleg szintén a szödrákosi iskolában működik és több műkedvelő előadás rendezője. Gy. György és Ilona.

Kézi Imre kovácsmester. * 1905 Kecskemét. Iskolái után a kovácsipart tanulta ki, melyben mint segéd 12 évig fejlesztette szakismereteit. Utána önálósította magát és azóta önállóan vezeti üzemét. Atyja végig küzdötte a világháborút és a fionton szerzett betegségében halt meg. Felesége: Bene Mária. Gy. Imre és Miklós.

Kilián Frigyes vendéglős, bor- és sörnagykereskedő, ipartest, elnök. * 1894 Gödöllő. Középiskoláit Budapesten végezte. Önkéntes évét 1913-ban szolgálta. Itt érte a világháború s az orosz fronton fogságba esett. Szabodulása után mint hadnagy szerelt le. 1937-ben főhadnaggyá léptették elő. Gödöllőn virágzó vendéglője, bor- és sörnagykereskedése van, melyet önállóan vezet. 1931-től a Gödöllői Ipartestület elnöke. MOVE tag. A közs. képv. test.-nek és a vm. törv. hat. bizottságnak tagja. Élénk és tevékeny részt vesz a község közgazdasági és társadalmi életében. Felesége: Dercsényi Ilona.

Kiinka Pál hentes és mészáros. * 1899 Aszód. A szakmáját Budapesten tanulta ki és mint segéd 18 évig fejlesztette szaktudását. 1936-ban Aszódon önállósította magát. A világháborúban a 32. h. gy. e.-del az olasz fronton küzdött és az összeomláskor tize-91