Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

szőr a gödöllői járásnak, majd 4 ízben a túrái választói kerületnek volt választott képviselője. Elnöke a túrái Úri Gasinónak, Tejszövetkezetnek, 25 éve tagja az Orsz. M. gazd. E.-nek, 15 éve ig. választmányi tagja az O.

M. G. E.-nek, 25 éve tagja a vm.-i gazd. egyesületnek, 18 évig választmányi tagja a vm.-i gazd. egyesületnek, 12 éven át Pestvármegye közp. választmányának tagja. A 40 éves Túrái H. Szövetkezet alapítója és fel. biz. elnöke máig is. Családja nemességét 1676-ban nyerte, míg eredete 1637-ig vezethető vissza. Számos szakcikke jelent meg a Köztelek c. lapban és több szakelőadást tartott. Fia István, mint önként jelentkező végig küzdötte a világháborút és zászlósi rangban szerelt le. Még meg kell említenünk, hogy Kálmán István nevéhez fűződik 54 tanyai iskola létesítése a kerületéhez tartozó 8 községben.

Kálmán Károly oki. gyógyszerész. * 1888 Karcag. Középiskoláit ugyanott, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1915-ben nyerte diplomáját. Gyakornoki éveit Kecskeméten és Püspökladányban töltötte, mint segéd Debrecenben és Esztergomban működött. Pilisvörösváron a gyógyszertár gondnoka volt. 1923-ban alapította Pátyon a saját gyógyszertárat, melyet azóta vezet. 1915-ben bevonult a 68. gy. e.-hez, mellyel az ösz•szeomlásig háborús szolgálatot teljesített. Hdj. tizedesi rangban szerelt le. A r. k. Egyházközség számvizsgálója, Levente E. és P. L. E. ellenőre, a NÉP körzeti titkára. Felesége: Zafourek Erzsébet.

Kálmán László kéményseprőm. * 1895 Kalocsa. Négy középiskolát Budapesten végzett, majd a hentes ipart tanulta ki. 1912-ben Budapesten szabadult fel. Utána kéményseprő iparban is kiképezte magát és külföldön hosszú ideig működött. 1914- ben bevonult a 38. h. gy. e.-hez, mellyel a szerb fronton harcolt és megsebesült. Utána a 30. gy. e.-del az orosz frontra került, ahol ismét megsebesült és mint 100 °/o-os rokkant szakaszveztői rangban szerelt le. A kalocsai ellenforradalomban is nagy szerepet játszott. Jelenleg is 70 °/o-os rokkant. 1929-ben helyettes mesterré nevezték ki és jelenleg a fajszi kerület vezetője. A k. képv. test. IIONSz, Frontharcos Szöv. stb. tagja. Volt járási tűzrendészeti felügyelő.

Kálnay Arzén gazdálkodó * 1884 Pese. Iskoláit Léván végezte és kora ifjúságában került Vácbottyánba. 1905- ben bevonult a 32. h. gy. e.-be, ezredével a világháborút is végigküzdötte. Leszerelése óta 38 holdas birtokán intenzív, belterjes gazdálkodást folytat. Felesége: Tóth Julianna. Jelenlegi birtoka 11 hold.

Kálnay Sándor gazdálkodó. * 1901 Vácbottyán. Gazdálkodással foglalkozik és 1930 óta önállóan vezeti 38 holdas családi birtokát, amelyből 28 sajátja. Felesége: Misurák Mária. — Öccse Kálnay Vilmos * 1907. Szintén gazdálkodásai foglalkozik. Felesége: Tárnyik Teréz.

Kámmer József gazdálkodó. * 1888 Soroksár. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást családi birtokon sajátította el és azt jelenleg mint önálló gazdálkodó folytatja. A világháborúban az orosz fronton harcolt, majd fogságba esett. A Kcsk. tulajdonosa. A soroksári gazdakör elnöke, a temetkezési e. ellenőre. Felesége: Hüber Mária. Gy. János és József.

Kántor Lajos k. isk. tanító. * 1894 Karcsa. Középiskolai tanulmányait Dobsinán végezte és tanítói oklevelet 1914-ben az eperjesi tanítóképzőben nyert. Működését Komjátiban, mint ref. kántortanító 1914-ben kezdte meg.

1919—1924-ig Finkén működött. 1924- ben Dunakisvarsányban megválasztották a k. elemi iskola tanítójává. Működése alatt a dunakisvarsányi énekkar megalapításában is résztvett. Az O. K. H.-nak 1924-ben lett ü. v. ig. és azóta állandóan viseli ezt a tisztséget. A világháború alatt a román és az olasz fronton küzdött, mint zászlós és br v. é., Kcsk., háb. e. é. tulajdonosa szerelt le. Tagja az Egyetemes és Járási Tanítói E.-nek, Levente oktató, tűzoltó parancsnok, Hangya felügy. biz. és NÉP. tagja. A család zemplémmegyei származás. Felesége: Tóth Margit. 4 gyermekük van.

Kántor Lajos ny. ref. tanító. * 1867 Sárospatak. Oklevelet 1887-ben a sárospataki áll. képzőben nyert. Cigánd községben kezdte meg működését, mint ref. tanító és 1 évig ott, majd onnét Karosára került, ahol egyhuzamban 41 évig munkálkodott és 1929- ben nyugdíjba ment. Ref. énekkart szervezett, az iskola átépítése és a templom revonáltatása is az ő nevéhez fűződik. Hitelszövetkezetet létesített. Pedagógiai cikkei jelentek meg a .,Zemplén“ és a „Sárospatak“ című lapokban. Nagy szerepe van Karcsa- Üjtelep megvalósítása körül. A község vagyonát is növelte 29 hold földdel. Minden intézmény irányítója és vezetője. A család abaujmegyei származás. Felesége: Korecskó Ilona. 4 gyermekük van.

nagyborosnyói Kánya Győző oki. jegyző. * 1902 Soltvadkert. Középiskolái elvégzése után 1921-ben Nagyborosnyón, mint gyógyszerészgyakornok működött. Még ugyanebben az évben az oláhok besorozták, de sikerült megszöknie, még u. ebben az évben hazatért és a kecskeméti jogakadémián 4 szemesztert hallgatott végig. Közben beszólították katonai szolgálatra és

bev. az 5. h. tüzér osztályhoz és 1924- ben mint kp. tűzmester szerelt le.

1925-től 1929-ig Soltvadkerten, mint jegyzőgyakornok működött. A közigazg. tanfolyamot Szombathelyen

1931-ben végezte, hol oklevelet is nyert. Azóta több helyen is működött, míg végül Zsámbokra került, ahol jelenleg mint állástalan diplomás dolgozik a közs. elöljáróságon főispáni kirendelés alapján. A MOVE és Tűzoltó h. parancsnok. A zsámboki legeltetési társulat jegyzője.

Károlyi László gazd. isk. igazgató. * 1893 Nyitra. Középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán s a gazd. szaktanítói tanfolyamot Komáromban végezte. Itt nyert gazd. oklevelet 1919- ben. Pályáját Monoron kezdte s azóta itt működik, mint a szakisk. igazgatója. Felesége: Pelach Berta. Gy. Márta.

Kárpáthy János sütőm. * 1885 Vác. Iskolái elvégzése után sütőmesterséget tanulta ki és felszabadulva, mint segéd Pozsonyban, Egerben, Kassán és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1914- ben vonult be a 10. lovas hadosztályhoz, amellyel az orosz fronton küzdött. Mint önálló pékmester 1921 óta működik és több helyen volt üzeme. 1936 óta Bugyi községben dolgozik és azóta vezeti higénikusan felszerelt üzemét. Felesége: Ujfalussy Teréz.

Kecel-Császártöltési Ipartestület Kecel. Az ipartestület 1921-ben létesült s

1938-ban Császártöltéssel lett kibővítve Brunner János kádármester kezdeményezésére, ki első elnöke volt az egyesületnek. A székház saját tulajdon, melyben 1 irodahelyiség, 1 szórakozóterem, 1 italmórési hely, üzletvezetői lakás és mellékhelyiségek vannak elhelyezve. 2 billiárd, sakk, dominó, tekepálya stb. Tagok száma 270. Enöke: Boldog Lajos cipőfelsőrészk.m. Jegyző Farkas János borbély m. Pénzáros: Dudás Pál cipész m. Házgondnok: Fogarassi Ferenc kéménys. üzletvez. Alelnök: Szőke Mihály borbélymester Kecel és Lai József kádármester Császártöltés. 14 tagú választmány, 3 tagú számvizsgáló bizottság. Ipartestületi szék: Elnök: Romonyi Ferenc kőműv. m. Alelnök: Borbányi Mihály kovács m. 3 ipartest, szék tag. Tanoncvizsgázt. bizotts. elnök: Szőke Mihály borbély m., Borbányi Mihály kovács m. és a létszámszerint megválasztott vizsgáztató tagok.

Keceli Első Dunavidéki Takarékpénztár. 1926-ban létesült a központ és a helyi gazdák és iparosok kezdményezésére. lg. tagok: Palásti Károly gazdálkodó, Rimai Gergely gazdálkodó, Schocky János.

Keceli „Miasszonyunkról nevezett szegény kalocsai iskolanővérek.“ Az iskola 1923-ban létesült a helyi r. k. egyház kérésére. Az iskola 3 tanter-88