Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

vitéz Katona Ferenc gazdálkodó. * 1898 Örkény. Iskolái elvégzése után az asztalos iparban képezte ki magát Budapesten a Schlich-Nicholson gépgyárban és felszabadulása után bevonult háborús szóig, tételre az 1. h. gy. e.-hez. Az olasz és orosz frontokon harcolva, 2-szer megsebesült és mint szakaszvezető szerelt le. Kit.: I. és II. o. e. és br. vit. é., seb. és háb. e. é.

1928-ban avatták vitézzé. 1921-ben megnősült és anyósa segítőtársa volt a gazdálkodásban, majd 1927 óta önálló gazdálkodást folytat 8 holdon. 15 éven át volt leventeoktató. A gazdakörnek tagja. Felesége: Magdenburger Erzsébet.

Katona Gyula gazd. főtanácsos, földbirtokos. * 1880. Temeskáta. Érettségit Jászberényben tett, gazdasági akadémiát Kassán végezte. A gazdasági gyakorlati ismereteit édesatyja birtokán sajátította el. .2.600 hold.)

1916-ban bevonult az 1. h. huszár e.hez, amellyel az orosz fronton küzdött és az összeomláskor szerelt le. Emi. főhadnagy. Jelenleg 420 k. holdas temeskátai birtokán gazdálkodik. Birtoka állandóan 16 családnak ad kenyeret és ezenkívül számos napszámost foglalkoztat. 1928-ban a Kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki. Felesége: Pálóczi-Horváth Jolán.

Katona István korcsmáros. * 1897 Bag. 1917-ben vonult be a 82. gy. e.hez. Az olasz harctéren fogságba esett és 18 hónapot a francia fogolytáborban töltött. 1926-ban önálló korcsmajogot szerzett. 1928-ban szeszfőzdét is létesített. 75 holdon gazdálkodik. Tagja a képv. test.-nek, a kér. polg. olv. körnek, dalárdának és a lev. egyesületnek. Felesége: Katona Erzsébet.

Katona János korcsmáros. * 1898 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett, majd 1911- ben vonult hadba a 30. h. gy. e.-hez. Küzdött az orosz és olasz harctereken, 1918 októberében súlyos fejlövéssel sebesült. Kit.: II. o. ezüst és br. v. é., Kcsk. Utána 1924-ig folytatta a gazdálkodást, majd a kocsma iparban képezve ki magát, 1932-ben korcsmát nyitott saját házában, amit azóta vezet. A Gazdakör és képv. test. tagja. Felesége: Hevéz Mária.

Katona József gazdálkodó. * 1873 Szilberek. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, amelyben

1901-ben szabadult fel Bpesten. A világháború alatt 2 évig katonai szolgálatot teljesített. Gazdálkodással már a háborút megelőző években kezdett foglalkozni, saját birtoka 32 és V2 hold ezenfelül 87 hold bérlete is van. A birtok felén kertészetet rendezett be. A szezonban 14 állandó munkást alkalmaz. Felesége: Zoppé Erzsébet 1932- ben 3 gyermeket hátrahagyva meghalt. Gyermekei Anna, Ferenc és Lajos.

Katona József ny. jegyző, gazdálkodó. * 1886 Solt. Kiskunhalason végezte a középiskolát. Solti gyakornokká 1906-ban nevezték ki és ez időtől kezdve előbb segédjegyzői, később jegyzői minőségben nyugalombavonulásáig itt szolgált. Az orosz fronton fogságba esett. A Frontharcos Szöv. tagja, az OKH. felügy. biz. elnöke.

Katona Lajos gazd. és asztalos. * 1882 Makád. Atyja birtokán gazdálkodott, majd az asztalos mesterséget tanulta ki. Letöltötte tényleges katonai szolgálatát és aztán önálló lett. Készvett a világháborúban, az orosz, olasz és francia fronton küzdött. Saját házában vegyeskereskedést nyitott. Felesége: Horváth Mária. Gy. Lajos és Mária.

Katovics Károlyi István ny. bankaltiszt. * 1874 Vép. Hat elemi iskolát végzett, 33 éves korában került be az Angol-Magyar bankba. 1930- ban vonult nyugalomba és azóta Vecsés Ganz telepen háza körül gazdálkodik. Résztvett a világháborúban 1914-től 1918-ig. Felesége: néhai John Heléna. Gy. Ilona.

Katzenbach Béla és Gyula rőfös rövid és divatáru üzlete. Soltvadkert egyik legnagyobb és legmodernebb felszerelésű keresztény üzlete, melyet 1931-ben Kátzenbach Béla alapított. 1936-ban társult be az üzletbe fvére Gyula. Üzletük főerőssége, hogy a megnyitás óta szabott árakkal dolgoznak. K. Béla tagja a helyi egyesületeknek és pénztárnoka a kereskedők egyesületének, K. Gyula a Turul Sport E. pénztárnoka és mindketten katonai szolgálatot teljesítettek.

Käufer Lajos bőrgyáros. * 1891 Várpalota. Ugyanitt végezte iskoláit és tanulta ki szakmáját. Németországi, jugoszláviai, ausztriai működés után itthon dolgozott a bőr szakmában. Gyárát 1917-ben alapította. Nyersbőr és terménykereskedők Egyesületének vm. tagja. Mestervizsgáló bizottság, választott bíróság, bőripari bérmegállapító bizottság tagja. Neje: Éliás Ilona.

Kaufmann Ernő gyógyszerész. * 1881 Aszód. A Pázmány-egyetemen szerezte diplomáját. Működését Kisterenyén kezdte. 1913 óta Veresegyházán gyógyszerész. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Neje: Gasparits Jolán.

néhai Kaufmann Imre ecetgyár tulajdonos. * 1866 Csicsér. Középiskoláit Aradon végezte, majd a kereskedői pályára ment, amelyben

1900-ban Aszódon önállósította magát és ecetgyárát 1938 januárjában bekövetkezett halálág vezetett. Felesége: Hirschl Janka.

Kazár András kereskedő. * 1911. Vác. A kereskedői pályán Kecskeméten képezte ki magát és 1936-ban önállósította magát és vegyeskereskedést létesített, melyet önállóan vezet. A Baross Szöv. tagja. A család gömörmegyei leszármazás. Anyai ágon a Pálóczi Horváth nemesi család sarja.

Kádas Mihály gazdálkodó. * 1876. Cegléd. Ifj. éveit szülei gazdaságában töltötte. 1901-ben önálló gazda lett. Résztvett a világháborúban, a szerb fronton küzdött. Leszerelése után 36 hold földjén gazdálkodni kezdett, amelyet 110 holdra növelt. Számos helyi intézmény tagja. Felesége: Vermes Eszter.

Káldenecker Jakab oki. tanítónő.

* 1915 Ujhartyán. A tanítói oklevelet 1934-ben Kiskunfélegyházán szerezte meg. Pályáját, mint kisegítő tanító kezdte és 1937 óta pedig Ujhartyánban, mint s. tanitó működik a szentorbánhegyi iskolában.

Kállay Lajos róm. kath. plébános.

* 1885 Nagykálló. Theológiai tanulmányait Vácon végezte. Nyíregyházán, Debrecenben (katonakórházban), Kassán és Tápiógyörgyén volt lelkész és Pilisen 1923-ban vette át a plébánia vezetését. Egyházi vonatkozású tanulmányúton Franciaországban, Olasz- Görögországban és a Szentföldön járt. Egyházhoz tartozó egyesületek vezetője és a község minden kultúrális és egyházi vonatkozású életében részt vesz.

Kálmán Hengermalom, Cegléd. A malom 1982-ben létesült. Mai tulajdonosai Kálmán Bertalan és Társa Rósenfeld Károly. A modernül felszerelt hengermalom napi teljesítőképessége 240 q. őrlemény és 80 q. dara. Alkalmazott munkások száma 18—20 személy.

Kálmán István v. országgyűlési képviselő, földhirtokos. * 1867 Szécsény. Középiskolai érettségit Losoncon tett, majd utána a budapesti felsőipari szakiskolát végezte el. Pályáját, mint gőzmalom tulajdonos kezdte meg, a malmot maga létesítette Túrán és emellett gazdálkodással foglalkozott. 1913—1926-ban 1400 holdas

birtokot bérelt, melyen jelenleg is gazdálkodást folytat. A politikai életben 1905 óta vesz intenzíven részt, akkor alapította meg a túrái függetlenségi kört, mely ma is fennáll. 1912-ben megvásárolta az aszódi malmot és kenyérgyárat alapított Aszódon. A k. képv. test.-nek 38 év óta tagja és vármegye th. bizottságnak 34 évig részben virilis, részben választott tagja. 1920-ban országgyűlési képviselővé választották 6400 szótöbbséggel és mandátumát 1935-ig tartotta meg. Elő-87