Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
K báró Kass Andor földbirtokos, ny. honvédhuszár százados. * 1887 Farmos. Középiskolái elvégzése után a haza szolgálatába állott, katonai pályát választva. A Ludovica Akadémiát Budapesten végezte és 1909-ben avatták hadnaggyá. Pályáját az érsekújvári 6. h. huszárezrednél kezdte meg, onnan 1912-ben Pápára került a 7. h. huszár e.-hez, majd Pécsett, Vácott és Gross-Entversdorfban a dandár lovagló tiszti iskolát végezte el. Részt vett a világháborúban. 1914-ben az orosz frontra került ezrede kötelékében, még ezévben súlyosan megsebesült a grodeki lovasrohamnál és mint csere hadirokkant került haza. Hazatérése után 1 évig kezelték sebesüléséből kifolyólag és ismét bevonult, de betegsége miatt 1920-ban nyugdíjba ment. Azóta saját birtokát és nagybérletét vezeti. Kit. III. o. katonai é. kereszt a kardokkal a v. é. szalagján, seb. é., Kés., háb. e. é., hadirokkant jelvény tulajdonosa. A család származása Dániába vezethető vissza. Nagyatyja rewentlowi br. Kaas Eduard osztrák vérteskapitány. A 48/49-es szabadságharc idején nyugalomba vonult farmosi birtokára. Innen kezdődik a magyar ág. A család a bárói rangot Dániából hozta, melyet I. Ferenc József magyar bárói minőségben adományozott a magyar családnak. Farmosi ev. leányház felügyelője, valamint a maglódi ev. egyházé is, Közép-Pestmegyei ev. egyház m. bírája. NÉP nagykátai kerület elnöke. Tagja a vm. törvényhatóságának és Farmos k és Tápiószentmárton k képv. test.-nek is. Felesége: néhai Kernács Mária. Kabay János gyógyszerész. * 1893 Karcag. Középiskoláit ugyanott, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol gyógyszerészoklevelet szerzett. A világháborúban 42 hónapi frontszolgálatot teljesített és az e. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. 1922-ben lett önálló, mint a rákosszentmihályi „Szent István Gyógyszertár“ tulajdonosa. A MOVE, TESz. vm. tagja. Felesége: Ruttkay Emma. Gy. Éva és Klára. Kacián Sarolta oki. gyógyszerész. * 1911 Szepesváralja. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1933-ban nyerte gyógyszerészi diplomáját. 1936-ban vette át édesatyjától Kacián Sándortól annak pestújhelyi gyógyszertárának vezetését. A gyógyszertárat atyja 1911-ben alapította és azóta intenziven részt vett a pestújhelyi közéletben. Tagja a képv. test-nek, alelnöke a kultúr e.-nek és a Rozsnyói Öregdiák e.-nek. 1936 november 17-én halt meg. A gyógyszertárat azóta atyja szellemében ő vezeti. Kadocsa Sándor áll. el. isk. igazgató, rk. főkántor. * 1900 Budapest. A tanítóképzőt 1918-ban Esztergomban végezte, ahol oklevelet nyert. Pályáját Simonyifalván kezdte meg ugyanez évben. Ellenforradalmi magatartása miatt a vörösök halálra ítélték, de a románok bevonulása az ítélet végrehajtását megakadályozta. Az oláh hűségeskü megtagadása miatt kiutasították. 3 évig mint menekült Nagykamaráson működött és 1923-ban helyezték Pomázra, ahol mint tanító és kántor folytatja munkásságát. 1932-ben nevezték ki igazgatóvá. A pomázi katolikus Dalkoszoró karnagya, számos helyi egyesület vezetőségi tagja. Felesége: Schenk Julia áll. tanítónő. Kaich Mátyás vendéglős és fűszerkereskedő. * 1865. Szabadka. Iskoláit Szabadkán végezte, majd utána Budapesten a MÁV. főműhelyben 1 évig dolgozott és később önállósította magát Budapesten, mint szerelő-bádogos- és villanyszerelő. 1914-ben bev. a 86. gy. e.-hez és 1927-ben szerelt le. Utána újból Budapesten működött, mint önálló műhelytulajdonos. A bolsevisták hazafias magatartása miatt kifosztották és akkor műhelyét feloszlatta és Szatmárra költözött, ahol 1 évig mint malomtulajdonos volt. 1921-től helyben, mint vendéglős és fűszerkereskedő működik. A helyi rk. templom megépítésében nagy szerepe van. K. képv. test. tag. A sport fejlesztése céljából serleget vásárolt az egylet javára, melyet először az elnöksége alatt álló sportegylet nyerte el. A család bácskai leszármazás. Felesége: Heinrich Hermin. 3 gyermek van. Fia Győző a világháború alatt, mint rokkant szerelt le. Kalapács György földbirtokos. * 1901 Pereg. Atyja mellett sajtította el a gazdálkodást. Ősrégi családból származnak. 18 hold földön gazdálkodik. 1923-ban két havi katonai szolgálatot teljesített. Felesége: Zatrok Rozália. Gy. János. Kalapács József gazdálkodó. * 1887 Bankháza. Gazdálkodni édesatyja birtokán kezdett és jelenleg 40 holdas földbirtokán folytat intenzív belterjes gazdálkodást. Tényleges katonai szolgálatot a 12. tüzér e.-nél teljesített. A bankházapusztai iskolaszéknek 12 évig volt tagja, a tejszöv. ig. tagja. Felesége: Grabarics Erzsébet. Kalcsó János gazdálkodó. * 1895 Kartal. A gazdálkodást a szülői háznál kezdte meg és 1926-ban lett önálló gazdálkodó. 12 holdas birtokán kezdte meg és kitartó munkájával földjét 26 holdra növelte. A világháború alatt a csepeli tölténygyárban dolgozott. Felesége: Balázs Rozália. Kalcsó Mihály gazdálkodó. * 1879 Kartal. Iskolái elvégzése után a gazdálkodás alapvető ismereteit édesapja mellett sajátította el. 1918 óta önállóan gazdálkodik. Intenzív és szorgalmas munkájával birtokát 18 holdról 40-re növelte. A világháborúban az orosz és a román tűzvonalban harcolt és légnyomást kapott. 1918-ban szerelt le. A Hangya volt elnöke, a képv. test. vir. tagja. Felesége: Pethő Borbála. Kallenbach Gyula ny. kir. urad. tanácsos. * 1868 Cserenye. Középiskoláit Pozsonyban, a gazdasági egyetemet Becsben végezte. Pályáját 1892- ben br. Hoffermann uradalmában kezdte meg. Utána a cs. kir. uradalomban Halicson lett intéző, majd Lakihegyen tiszttartó, Trelkovitzban főtiszt, Ráckevén jószágfelügyelő, Nagyhörcsögön is hasonló működésben teljesített szolgálatot. 1932-től mint az alapítvány haszonbérlője 210 holdon gazdálkodik. 1914-ben mint szkv. hadnagy vonult be, 1 évig háborús szolgálatot teljesített és sebesülése után főhadnagyként szerelt le. Két hónapon át a kommunisták a Markó-utcai fogházában őrizetben tartották. vitéz Kallós Ernő kir. javító-nevelő int. családfő, gyógypedagógiai tanár. * 1885 Ruzsiska. Középiskoláit és a tanítóképzőt Kassán végezte. Tanítói oklevelének megszerzése után a kassai kir. javító- és nevelő intézethez nevezték ki. A cseh megszállás után menekülnie kellett s az igazságügyminisztérium az aszódi kir. jav.-nevelő intézethez osztotta be. Közben Bpesten a gyógypedagógiai tanári főiskolát végezte s ott nyert tanári diplomát. A világháború alatt a volt 34. gy. e.-nél teljesített szolgálatot. Résztvett a szerb és olasz harctereken, hol sebesülést is szenvedett. Az általános mozgósításkor, mint póttartalékos vonult hadba és hadnagyi rangban szerelt le. Kit.: I. o. e. v. é., II. o. k. e., br. v. é., a német II. o. vaskereszt, Kcsk., seb. é. és háb. e. é. Vitézzé 1924-ben avatták fel. Az orsz. vitézi rend Kartal községben 20 magyar hold vitézi földet adományozott számára és az emődi járás vitézi hadnagyi teendőkkel bízta meg. Tagja az Orsz. vitézi széknek, a MOVE-nak, a Polg. Löv. Egyes.-nek, a NEP-nek, a Nemzeti munkavédelemnek, sţb. Felesége: Radios Irén. Gy. András és Ernő. Kallós Sándor vegyeskereskedő, vendéglős. * 1869 Bércéi. A szakmáját nagybátyja üzletében Pécelen sajátította el és mint segéd továbbra is itt működött. 1916-ban atyja halála után átvette az üzletét, melyet azóta is vezet. A világháborúban két fiával együtt harctéri szolgálatot teljesített. 1937 óta tagja a k. képv. test.-nek virilis jogon. Az izr. hitk. díszelnöke. Felesége: néhai Kellner Berta. Két fia van, az egyik kereskedő, a másik székesfővárosi alkalmazott. Kalmár Andor fűszer-, festék- és rövidárú kereskedő. * 1890. Iskoláit 83 6*
