Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Vácon végezte és a kereskedelmi szakmában Újpesten szabadult fel. Katonai szolgálatot a világháborúban az orosz és albán harctéren teljesített, egyszer sebesült. Kit.: Kcsk., seb. é. Leszerelése után átvette apósa néhai Kovács Márton által

1900-ban alapított üzletét, amit azóta vezet. Tagja a k. képv. test.-nek és Frontharcos Szöv.-nek. Felesége: Kovács Margit, akinek atyja a világháborúban szerzett betegségében halt meg.

Kalmár András gazdálkodó, Hangya ügyv. ig. * 1882 Verseg. Családja 200 éve él a községben és nemesi eredetű. 26 holdon gazdálkodik. 80 éve tagja a képv. testületnek, valamint tagja az iskolaszék, Hitelszöv. ig, és népművelési biz.-nak. A Hangya ügyv. igazgatója. Â világháborúban 1. h. gy. e. kötelékében a szerb, orosz és olasz fronton harcolt és megsebesült. 35 °/o-os rokkantként szerelt le. A Kcsk. és seb. é. tulajdonosa. Felesége: Kalmár Teréz. Gy. András és János.

Kalmár Imre gazdálkodó. * 1882 Ráckeve. Iskolái elvégzése után atyja birtokán gazdálkodott 1906-ig, amikor önálló gazda lett 19 hold földön, melyet azóta feleségével együtt 40 holdra gyarapítóit. Két garnitúra cséplőgép tulajdonosa, bérvágásra keretdeszkametsző motorfűrésze van. 20 év óta k. képv. test. tag. Egyízben bíró is volt. Volt elnöke a gazdakörnek és 2 évig tagja volt a Járási Mezőgazdasági Bizottságnak, rk. egyház tanácstag, rk. kör vm. tag. Az Orsz. Bércséplők E. vm. t., a ráckevei bércséplők E.-nek elnöke, valamint elnöke Alsóbucka és Pokolhegy községeknek. Felesége: Platényi Julia. Két fia van, gazdálkodók.

Kalmár István gazdálkodó és földbirtokos. * 1876 Kecskemét. Ifjú

éveit édesapja gazdaságában töltötte el. 1912-től önálló gazdálkodást folytat 41 holdas birtokán, melyből 27 hold saját szerzemény. K. képv. test. és az egyháztanács tagja. Felesége: Nagy Ilona.

Kalmár István harisnyagyáros. * 1904 Szeged. Iskolái elvégzése után a szövőszakmát tanulta ki. 1928—34-ig bátyja üzemében fejlesztette szaktudását, azóta önálló gyára van Dunakeszin. 9 alkalmazottal és 7 géppel dolgozik. Évi termelése a gyárnak 5000 tucat zokni és harisnya. Édesatyja a világháborúban szerzett betegség miatt halt mg. Felesége: Kecskés Margit.

Kalmár János ny. BSzKRT vezető. * 1873 Dunaföldvár. A BSzKRT szolgálatába 1896-ban lépett és 1914-ben nevezték ki művezetővé. 1932-ben 36 évi szolgálat után nyugalomba vonult.

Azóta örszentmiklóson szőlőgazdálkódással foglalkozik. Az Észak Pest vármegyei Gyümölcstermelők Szövetségének al. ig. tagja. Mezőgazdasági Kamara tagja. Volt képv. test. tag és 10 évig a Nyires hegyközség bírája volt. Felesége: Kutzmann Julia. János fia a világháborúban, Tarnopolban a határ védelmében hősi halált halt.

Kalmár József gazdálkodó. * 1894 Verseg. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 16 holdas birtokán önálló lett, melyet évek hosszú sora alatt 32 holdra növelt. A világháború alatt bevonult és az olasz, orosz, szerb és román frontokon harcolt és az összeomláskor szerelt le. Felesége: Hangya Erzsébet. Gy. József. Családja nemesi eredetű és Versegről származik.

Kalmár Lajos fűszer-, gyarmatáru és gabonakereskedő. * 1879 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a fűszerszakmában képezte ki magát. Szakismereteinek megszerzése után, mint segéd otthon, Kiskunhalason, Szegeden, Szabadkán működött. 1903- ban alapította meg Nagykőrösön a jelenlegi üzletét, melyet éveken át kitartó szorgalmas munkával fejlesztett. 1922 óta bornagykereskedő is. Gabonaraktárai száma 2 helyben, ezenkívül Kocséron 1, ahol bevásárlási telepeit tart fenn. Mint nagykereskedő a környék szükségletét is ellátja. 1914-ben bevonult a 30. h. gy. e.-hez, egész az öszeomlásig teljesített frontszolgálatot. Városi képv. test. tag, izr. hitközség vm. tagja és egyházgondnok és több alakulat tagja. Felesége: Neu Laura.

Kalmár Pál korcsmáros. * 1904 Izsák. Iskoláit ugyanott végezte, majd ezután a szülői háznál gazdálkodással foglalkozott. 1934-ben önállósította magát, mint korcsmáros. K. képv. test. vir. t., valamint tagja a gazdakörnek és a MOVE-nek. Felesége: Szuhai Erzsébet.

Kalmár Sándor kanonok. * 1860 Szabadka. Iskolát Szabadkán, Kalocsán és Rómában végezte, teológiai doktor. 34 évig hittani főiskolai tanár, 1922 óta kanonok, főiskolai pro. direktor, a hittudományi főiskolán.

Kalmár Zsigmond vegyeskereskedő. * Verseg. Iskolái elvégzése után a kereskedő pályát tanulta ki. 1934 szept. 10. óta önálló kereskedő. A világháborúban a 32. gy. e.-el a szerb, orosz és román frontokon, valamint Albániában küzdött. Felesége: Lőre Erzsébet. Gy. Mária, Elemér és Sándor.

Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság. Elnök dr. Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök, m. kir. titkos tanácsos stb.

Az igazgatóság tagjai: dr. Tantos Gyula kanonok, alelnök, Huszár György vezérigazgató, dr. Kujáni Ferenc tb. kanonok, érseki irodaigazgató, dr. Madarász Gyula ügyvéd, dr. Máté Tóth Jenő m. kir. kormányfőtanácsos, ügyész, Tantos Ferenc tb. kanonok. A felügyelő biz. elnöke Tóth István c. prépost, esp. plébános. A választmány elnöke dr. Kőszeghy Mihály kanonok.

Kalocsa és Kalocsavidéki Fűszerpaprika Termelők Szövetsége. 1934- ben alakult. Jelenlegi tagok létszáma 5629. A szövetség működése 117.055 k. holdra terjed ki, Pest- Bács és Tolna vármegyék területére. Ügyvezetője: Gallai Antal titkár.

Kalocsai és bácsi Érsekséget Szent István király alapította. A jelenlegi barokk stílű székesegyház harmadik temploma Kalocsának. Az elsőt, amelyet még Szent István király építtetett, a tatárpusztítás tette tönkre, a második pedig a török hódoltságnak esett áldozatul. A mostani barokk stilü templomot a török hódoltság megszűnte után 1740-ben kezdték építeni és majdnem 30 évig épült. A mostani érsek: gróf Zichy Gyula kalocsai és bácsi érsek, valóságos belső titkos tanáscos, az ország II. zászlós ura és a felsőház tagja. A kalocsai érseki javadalom eredetileg 89.000 kát. hold területű volt, melyből 16.000 kát. hold szerb megszállott területen maradt, mintegy 6.000 holdat a világháború alatt eladtak és hadikölcsönkötvénybe fektették a befolyt vételárat, majd Várady érsek úr a bajai háromszög felszabadulása után több új plébániát alapított és ezeknek fenntartására nagyobb birtoktesteket hasított ki az érsekuradalom vagyonából. A földbirtok reform folytán több, mint 6000 kát. hold ingatlant adott le vagyonváltságba a javadalom, úgyhogy mai területe 53.000 kát. hold, amiből közel 10.000 kát. hold van kiadva kishaszonbórletbe. Ezenkívül az 53.000 kát. holdból 6000 kát. hold a Dunára esik. Úgy a mezőgazdasági ingatlanok, mint pedig az erdőbirtokok, amelyek nagyobb részt dunai mocsári erdők, házikezezelésben vannak kilenc intézőség és négy erdőgondnokság felügyelete alatt. Az uradalom szőlőbirtoka 40 kát. hold, amely kitűnő minőségű szőlőfajtákkal van betelepítve.

Kalocsai Ferenc földbirtokos. * 1908 Tápiószele. Iskolái elvégzése után édesapja birtokán elsajátította a gazdasági szakismereteket. Édesapja életében együtt gazdálkodtak, majd pedig annak halála után átvette a birtok vezetését és azóta is az ő vezetése alatt áll. Édesapja K. Sándor, ki részt vett a világháborúban, az ott szerzett betegségben hunyt el. Felesége: Kovács Mária.

84