Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata

fáji Fáy István főispán, vitéz Endre László alispán és a vármegye vezetősége.

az Anjouk uralkodásáig a visegrádi várnagyok főispánsága alatt él. Területe a mainál nagyobb volt, esztergomvármegyei és fejérvármegyei községek is tartoznak területéhez. Határai északon a mai Pilismarót és Kesztölc táján húzódtak, ahonnan kezdve azonosak Komárom és Fejér megye mai határaival.

Pilis megye területe is jobbára a kisnemességé, azonban voltak hatalmas királyi uradalmak is rajta, így: Óbuda, Szentjakabfalva, Kelenföld, a magyar királynék birtoka; Visegrád, a megye székhelye és egyidőben az ország fővárosa, amely a királyi család birtoka és végül a pilisi külön ispánságokat alkotó uradalom. A királyi családon kivül nagyobb birtokú család az Aynárdcsalád amelynek a már régen elpusztult Aynárd várral, mint központtal nagyobb uradalma volt a vármegyében. Az egyháziak is tekintélyes birtok fölött rendelkeztek.

Pilis megye is, mint amelynek területén szintén vannak a királyi családnak birtokai, bár nem kezdettől fogva, hanem pár századdal később, szintén abba a kiváltságos helyzetbe került, mint Pest vármegye, hogy nem voltak főispánjai, hanem közjogi helyzete azonos Pest vármegyéével. Mintegy az 1300-as évek derekáig Visegrádnak a megye székhelyének a várnagyai, egyben Pilis vármegye főispánjai is voltak és csak a jelzett időszaktól kezdődőleg jut abba a kiváltságos közjogi helyzetbe, amiben Pest vármegye már kezdettől fogva volt, hogy nem volt Pilis vármegyének külön főispánja.

A vármegye székhelye, amelytől kezdetben a nevét is kapta, Visegrád. A szláv alapítású megerősített helyet királyaink korán választották lakóhelyül, Róbert Károly pedig hatalmas palotát építtetett Visegrádon és megtette az ország fővárosává. Ettől az időtől kezdve egy-két századon át királyaink hol székhelyül, hol nyaralóhelyül használták, Mátyás király pedig folytatta, sőt felül is multa az Anjouk építkezéseit. Ugyancsak az Anjouk idejére esik az is, hogy Pilis megyét királyaink közvetlenül a maguk igazgatása alá rendelik s ezzel megszűnik a visegrádi várnagyok hatalma a megye fölött.

Visegrádon kívül még nevezetes nagy szerepet játszó helye Pilis vármegyének ebben a korban Buda és Óbuda.

Buda alapítását IV. Béla királynak köszönheti, aki a tatárjárás pusztításai után a mai várhegy védelme alatt benépesítette ezt a részt. A várhegy ebben az időben: „Pesti újhegy“, megkülönböztetésül a Gellérthegytől, melyet az alatta fekvő Pest városától „Pesti hegy“-nek neveztek. Az új telepítés rövid időn belül jelentőségre tesz szert s a mellette levő régebbi alapítású Pestet és Óbudát hamarosan felülmúlja jelentőségében. Királyaink kiváltságokat adományoznak a városnak, lakásukat is ideveszik, az idegenek, különösen a nyugatiak, számosán felkeresik. Jelen- 41