Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye történetének foglalata
tősége nő I. Mátyás alatt, aki nevezetes építkezésekkel gyarapítja a várost. A IV. Bélától letelepített németek, Pestnek németre fordított nevét „Ofen“-t ruházzák rá Budára. A fejlődés oly magas fokát éri el alig pár évtized alatt, hogy királyaink székhelyül választják. Pilis vármegye másik nevezetes helye Óbuda. Ősrégi lakott hely volt, amikor őseink elfoglalták hazánkat. Neve szintén szláv származású és az Óbuda név Buda megalapítása után ragadt rá a városra. Korán építkeztek királyaink e helyen; Buda alapítása után a királynék birtoka lesz. Pilis vármegye egyházilag az ősi alapítású veszprémi püspökség budai főesperességébe volt bekebelezve. Egyházi szempontból a legnagyszerűbben virágzó területek egyike. És minthogy az egyház intézményei a középkorban a kultúra főfészkei voltak, elmondhatjuk, hogy Pilis vármegye a középkorban hazánk ama részei közé sorozható, amely a hazai művelődés terén intézményeivel vezetett. Alig volt szerzetesrend, amely területén ne talált volna elhelyezkedést. Nem nagy terjedelméhez képest aránylag számos egyháza, kolostora volt, amelyek országos viszonylatban jelentősek. Előkelőségével és régi alapításával kiválik az óbudai prépostság, amelyet Turóczi Krónikája szerint maga Szent István király alapított abból a zsákmányból, amit Keán bolgár fejedelem hadai felett tartott diadalakor szerzett- Királyaink, királynőink, csaknem kivétel nélkül, számtalan adományban részesítik a prépostságot, amelynek birtokai Óbudától a Pilishegyig és a Duna vonaláig terültek el és mint hiteles hely elsőrangú szerepet vitt hazánk jogtörténetében. Nem ilyen ősi alapítású a Szent János vitézek felhévízi prépostsága és káptalana, amely a mai Császárfürdő területén települt le. Ez is, mint hiteles hely, nagy szerepet vitt ebben a korban és áldásos működést fejtett ki a betegek ápolása terén a hosszú időkön át fennállott kórházában. Szomorú történeti nevezetességű az egyébként nem nagyon jelentős Szent Zsigmondról nevezett világi prépostság, amelynek budai templomában adta át Bakócz Tamás 1514-ben Dózsa Györgynek azt a vöröskeresztes fehér zászlót, amely a török ellen volt hívatva hadba vezetni a magyarságot, de amely kevéssel utóbb a végzetes emlékű parasztlázadás zászlajává lett. Almos királyi hercegnek köszönheti alapítását a dömsödi prépostság, amelyet a tatárok pusztítottak el. Szerzetes rendeink közül a bencések, ciszterciek, premontreiek alapítottak Pilis vármegyében apátságokat. Ezek közül meg kell emlékeznünk a ciszterciek pilisi apátságáról, amelyet királyaink számtalan alkalommal tüntettek ki bizalmukkal. Apátjai királyi, pápai küldetésben szerepeltek nem egyszer. Imre királyunk a kolostorra bízza pénze megőrzését. A tatárok a kolostort fölégették ugyan, de nem tudták teljesen lerombolni. A mohácsi vész évében pusztult el teljesen a nevezetes apátsági kolostor, amelyet a törökök 1541-ben, Buda elfoglalása után teljesen széjjelromboltak, anyagát pedig az esztergomi vár építésére fordították. A premontreiek zsámbéki prépostságának fénykorát ma is hirdeti a csodálatos építkezés rommaradványai. Ugyanennek a rendnek a Nyulak szigetén is volt prépostsága, kolostorának maradványai ma is láthatók. A legmagyarabb szerzetesrendnek az alapítása is Pilis vármegye területéhez fűződik. A rendalapító Özséb esztergomi kanonok, méltóságáról lemondván, a pilisi hegyek erdőségeiben kezdte maga köré összegyűjteni azokat a jámbor remetéket, akiknek kis gyülekezetéből alakult ki a magyar pálosrend, amelynek oly sokat köszönhet a magyar művelődés. A pilisszentkereszti szerény rendházból indult hódító útjára a pálosoknak, a középkorban vörösbarátoknak nevezett szerzetesatyák rendje, amelyet IV. Béla és Róbert Károly királyaink vettek különös pártfogásba. Pilis megyében kiváló rendháza volt a budai rendház, amelynek tagjai közül meg kell emlékeznünk a bibliafordító Báthory László atyáról, a krónikás Gyöngyesi István atyáról. Pilisszentlászló, Pilisszentlélek, a bencésektől átvett Visegrád, a premontreiektől átvett Zsámbék, Óbuda, a főváros területe és még számos más hely volt a letelepülési helye ennek a kiváló magyar szerzetesrendnek. De megvetették lábukat Pilis vármegye területén a ferencesek, Óbudán, a domonkosok Óbudán, a Nyulakszigetén. A domonkosok nevéhez fűződik a hazai tudományosság magas szintre emelése. Az ő óbudai kolostoruk I. Mátyás idején a hazai tudományos élet központjává lesz, ott állítja föl Mátyás király 1477-ben híres egyetemét, amely európai jelentőségre tett szert. Az ágostonosok, karmeliták, kapucinusok, irgalmasok stb. férfirendeken kívül számos női szerzetesrend is települt le Pilis vármegye területén. Országosan ismertek voltak a nyulakszigeti domonkos apácák és az óbudai beguinák. A nyulakszigeti domonkos-nővérek kolostora különösen akkor tett szert nagy hírnévre, amikor IV. Béla király szentéletű leánya, Margit hercegnő ebbe a kolostorba vonult be, belépett a rendbe és csodálatos eseményekkel teli szent életével jelentősen emelte a kolostor tekintélyét. Tagjai sorából megemlítjük a tudós apácát, Ráskai Leát s történelmi eseményei közül meg kell 42
