Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

van. Első lelkésze Vrana István plé­bános volt. Temploma 1808-ban épült, tiszta barokk stílben. Egy tornyos, egy hajós és négy harangos. Befoga­dó képessége 800 személy. Egyház­­lélek száma 1548. Világi elnöke Bo­kor László főjegyző, plébánosa Snei­­der Ferenc István. Géhl Ede ref. k. tanító. * 1887 Ó-Verbász. Tanítóképezdét Baján vé­gezte el és oklevelet 1908-ban nyert. Tanítói működését az évben nagyha­lászon kezdte meg, ahonnan 1910-ben hívták meg a hartai ref. elemi iskola kántortanítójává, ahol azóta is műkö­dik. A k. képv. testület tagja, a Han­gya Szöv. megalapításától ügyvezetője, 1937 óta elnöke, a ref. egyház pres­­bitériumi jegyzője, a gazdasági isk. igazgatója. Felesége: Steiger Ilona oki. tanítónő, 1907 óta a helyi ref. iskolá­ban működik. özv. Gligor Ferencné áll. vezető óvó­nő. * Budapest. Középiskoláit Munká­cson, állami óvónőképzőt Budapesten végezte, ahol oklevelet 1912-ben szer­zett. Működését Rezsőházán kezdte majd Taksonyba került, ahol mint vezető óvónő működik, össz-szolgálati ideje 21 év. A magyarosítás terén ma­radandó érdemeket szerzett. Férje né­hai G. Ferenc Erdélyben volt tanító és 35 évi szolgálat után halt meg. Glosich István gazdálkodó. * 1888 Mende. Iskoláinak elvégzése után szü­lei birtokán gazdálkodott. A világhá­ború alatt a vasútezrednél szolgált s részt vett az orosz és olasz harcte­reken. Szülei halála óta önállóan ve­zeti kis gazdaságát, hol belterjes gaz­dálkodást folytat. Községi törvénybíró, majd községi bíróvá választották. Fe­lesége: Bartos Róza. Három gyerme­kük van. nosa szerelt le. Leszerelése után 1919-ben Pomázon a jelenlegi üzleté­nek a vezetését vette át, majd 1931- ben a tulajdona is lett. Az üzlet fenn­állása már 100 évre vezethető vissza, s egyúttal a legrégibb is a község­ben. Iparos Kör vm. tag. Izr. hitköz­ség és Izr. Szentegylet alelnöke. Fe­lesége: Pick Gizella, a pomázi Izr. Nőegylet elnöke. Goldfischer Izidor bútorgyáros. * 1876 Skoleban. A szakmát Újpesten sajátította el. 1900-ban alapította üze­mét. A világháborúban résztvett. Neje: Weisz Paula. Goldmann Zsigmond malombérlő. * 1904 Jászfény szaru. Pályáját, mint malomgyakornok Vámosgyörkön kezd­te meg, ahol később tisztviselőként és végül, mint malombérlő működött éve­ken át. 1936 óta a helybeli hengerma­lom bérlője, melyet önállóan vezet. Kereskedők és az Iparosok E. tagja. A múltban a k. kép.v. test.-nek is tag­ja volt. Felesége: Székely Erzsébet. néhai Goldstein József fűszer- és vegyeskereskedő. * 1874 Monor. Isko­lái elvégzése után a kereskedői pá­lyára lépett és e szakmát Monoron tanulta ki. 1899-ben saját erejéből alapította üzletét, melyet önállóan ve­zetett 1937-ig bekövetkezett haláláig. Résztvett a világháborúban. Az 1. h. gy. e. kötelékében az olasz és az orosz fronton küzdött, egész az ösz­­szeomlásig. Az ott szerzett betegségé­ben halt meg. A Kcsk. tulajdonosa. Sok éven át volt az izr. hitközség pénztárnoka és ellenőre. 9 k. képv. test. tagja. Halála óta az üzletet fele­sége Blum Erzsébet vezeti. Goldstein Károly terménykeresk. * 1890-ben Eszéken. Középiskoláit Újvi­déken végezte, utána Óbecsén a gabona szakmában 2 évig működött. Innen Sándor Pál budapesti irodájába került. 1914-ben bevonult a 86. gy. e.-hez, mellyel a szerb és orosz hadszíntéren 26 hónapig harcolt. Kétízben sebesült meg és 1917-ben sebesülten orosz fog ságba került, ahonnan 1920-ban sze­relt le. A II. o. e. v. é. (két sávval) tulajdonosa. 1923-ban telepedett le Apostagon, ahol 1925 óta önálló ter­ménykereskedő. A községi képviselő­­testület, polgári olvasókör, tűzoltó e. és több vallásos egyesület tagja. Felesé­ge: Weisz Fanny. Goldstein Lajos sütőmester. * 1904 Sátoraljaújhely. Iskolái elvégzése után a sütőiparban képezte ki magát édes­atyja mellett. Mint segéd Újpesten kezdte pályáját. 1929-ben szatócsüzletet alapított, majd ismét péksegéd lett és 1938-ban önállósította magát. Péküz­lete modernül van berendezve. 3 alkal­mazottnak nyújt megélhetést. Felesége: Oberländer Szerén. Gy. Márton, Éva, Judit, Magda, Ágnes, Eszter. Gémes József m. kir. csendőrtiszt­helyettes. * 1901-ben Üjvárfalván. Is­koláit Kaposvárott végezte. A pécsi és szombathelyi csendőrtanfolyamok el­végzése után vidéki őrsre osztották be. 1938-ban lett Tahitófalu őrsének pa­rancsnoka. Szolgálati elismerésben ré­szesült. Gillich Miklós k. bíró, földbirtokos. * 1872 Harta. 1900 óta önállóan ve­zeti birtokát, mely 36 holdas. 1915-ben a 13. h. gy. e.-hez vonult be és a román fronton harcolt, ahol egyszer megsebesült. 35 évig választott tagja a község képv. testületének, 1936-ban pe­dig a község bizalma a bírói tisztség­gel ruházta fel, 27 évig volt elnöke a Hitelszövetkezetnek, melynek alapítása nevéhez fűződik. Az ev. egyház másod­felügyelője. Felesége: Gillich Magdolna. Ginal Tóbiás gazdálkodó, II.-od bíró. * 1889 Hajós. Iskolái elvégzése után a szülők birtokán gazdálkodik. 1912-ben bevonult a 38. gy. e.-hez, hon­nan 1913-ban szabadságolták, majd 1914-ben ismét bevonult ezredéhez. Résztvett a szerb, olasz és orosz harc­tereken folyó ütközetekben, egyszer se­besült 1918-ban az olasz harctéren fogságba került s 13 hónapot töltött francia hadifogságban. 1919-ben jött haza és leszerelt Budapesten. Volt k. elöljáró, majd II. bírája a községnek. Felesége: Hep Ginál Éva. Gláz Miklós földbirtokos. * Kun­­szentmiklóson 1890-ben. Iskoláinak el­végzése után atyja üzletében dolgo­zott, majd 1911—17-ig a 38. h. gy. e.­­nél teljesít kát. szolgálatot. Résztvett a szerb és olasz harcokban s mint őr­vezető szerelt le. Jelenleg 200 holdon gazdálkodik, melyből 100 hold saját birtoka. Törzskönyvezett tehenészete s juhászata mellett belterjes gazdálko­dást folytat. Az izr. hitközség alel­nöke s tagja a Frontharcos Szövet­ségnek és a Polg. Casinónak. Fele­sége: Garai Irén. Glosich János gazdálkodó. * 1900 Mende. Iskoláinak elvégzése után szüleivel gazdálkodik. 1914-ben édes­atyja a világháborúban hősi halált halt s azóta önállóan vezeti gazda­ságát. O. K. H. igazg. tag. Tejszöv. felügyelő biz. tag, községi képv. test. tag. Felesége: Fabók Erzsébet. Glück Lajos fűszer- és vegyeske­reskedő. * 1865 Péteri. Iskoláinak el­végzése után a szakmát atyjánál ta­nulta. 1896-ban alapította s vezeti je­len üzletét. Felesége Stern Rozália. Gy. József, Julianna. Glück Miksa fakereskedő. * 1908 Devecser. Iskolái elvégzése után aty­jánál tanulta ki a kereskedői pályát. 1932-ben telepedett le Kiskunfélegyhá­zán, ahol átvette az 1872-ben alapított Váradi-féle fatelepet, amit azóta vezet. Felesége: Levkovics Irén. Gy. Éva és Tibor. Gohér Mihály földbirtokos. * 1872 Kiskőrös. Kora ifjúsága óta foglalko­zik a gazdálkodással és 1905-ben vette át 150 holdas birtokát, melyből 28 hold szőlő és 6 hold gyümölcsészet. A világháborúban részt vett. Felesége: Ambrus Zsuzsanna. Gy. Mihály fő­mérnök és háborús teljesítményeiért vitézzé avatták, László banktisztviselő, János gazdálkodó, József műszaki tisztviselő, Ferenc a birtok jelenlegi vezetője, Ilona főiskolai hallgató. Goldberger Jenő fűszer- és nagy­­keresk. * 1891 Szeged. Isk. elvég­zése után a kereskedői pályára lépett. Szakmáját Szegeden tanulta ki és u. ott szabadult fel, valamint segéd is ott működött. A világháború kitörésekor bevonult áz 5. h. gy. e.-hez, a 302. rohamszázadnál az orosz, román és az olasz fronton teljesített szolgála­tot. Egyszer súlyosan sebesült. 12 havi frontszolgálat után, 1918-ban tizedesi rangban, Kcsk. és br. v. é. tulajdo­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom