Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

I Dr. Gosztonyi Vilmos szanatóriuma Budakeszi, Erdő-u. 6. 1918-ban alapí­tották a gyógyintézetet, mely a község legmagasabb déli fekvésű részén 1 holdas kertben fekvő, részben emele­tes, részben földszintes épület, mely betegszobák, orvosi rendelő és orvosi kezelő helyiség befogadására szolgál. Beépített lógköbtartalma: 4392 köbmé­ter. Megközelíthető Budaoest Szénatér- & ről a 22-es autóbusszal 20 perc alatt. Gyógytényezők: diathermia, fekvő­csarnok, kvarc, hidrótherápia, napozó, röntgen, tejkonyha és klimatikus leve­gő. Befogadóképesség: összesen 60 ágy 16 betegszobában. Igazgató főorvos: dr. Gosztonyi Vilmos, aki 3 alorvos­sal vezeti a gyógyintézetet. Gottfried Győző pékmester. * 1884. Iskolái elvégzése után kitanulta a pék­mesterséget és Budapesten, majd Ham­burgban segédeskedett. 1913-ban lett önálló, az üzemét modernné fejlesz­tette. 1914-ben bevonult, az orosz harc­téren küzdött, 2-szer sebesült. Kit.: II. o. e. v. é., Kcsk. 20 embernek ad kenyeret. Felesége: Országh Julianna. Gottlieb Ignác volt malomtulajdo­nos, magánzó. * 1857 Pálfa. Iskolái elvégzése után atyja mellett működött annak szakmájában. Szegeden 10 évig nagybátyja ecetgyárában működött. 1883-ban került Kiskőrösre, ahol előbb az egyik helybeli malomnak volt a tisztviselője. 1885-ben megnősült és malomvállalatot létesített és ezt vezette és fejlesztette. 1933-ban eladta és 1934- ben alapított ecetgyárat, melynek je­lenleg is igazgatója. Vármegye törv. hat. t. volt, valamint 50 évig a k. képv. test.-nek. 1935 óta az izr. hitközség örökös díszelnöke. Felesége: Jung­­reisz Lujza Erzsébet. Gy. Dávid, Jenő, Fülöp, Berta, Sándor, József, Hermann, Zelma, Nelly. Gottschall Henrik földbérlő és föld­­birtokos. * 1905 Harta. Ugyanitt vé­gezte iskoláit és itt lett 1926-ban ön­álló gazdálkodó. Jelenleg 151 k. holdas bérleten és 63 hold saját birtokán foly­tat intenzív gazdálkodást. Saját birto­kának nagy részét feleségével való kö­zös munkával szerezte meg. Atyja G. János 6 éven át a község III. bírája volt. Felesége: Kuncz Krisztina. Gólya Bálint gazdálkodó. * 1878 Szentes. A gazdálkodást a szülői bir­tokon sajátította el, majd az 1. h. e.­­nél 3 évig katonai szolgálatot telje­sített. Leszerelése után 1909-ben ön­álló gazdálkodó lett s jelenleg 24 hol­das birtokán folytat belterjes gazdál­kodást. Birtokából 17 hold szőlő és 2000 gyümölcsfája van. 1915-ben be­vonult és végigküzdötte a háborút. A képv. test. tagja, a ref. egyház prés bitere, a Gazdasági E. tagja, annak volt elnöke, a Legeltető Társulat egyik szervezője és 6 éven át volt gazdája. Felesége: Fényes Julianna, két nevelt gyermekük van. Gödé Lajos ref. lelkész. * 1882 Madocsa. Iskoláit a bonyhádi algim­náziumban, nagykőrösi ref. főgimná­ziumban és a budapesti ref. theoló­­giai akadémián végezte. Pályáját mint segédlelkész Budapesten kezdte, majd Szekszárdon ugyanilyen minőségben volt. Később Szekszárdon és Buda­pesten lett lelkipásztor és jelenleg a nagykőrösi ref. egyház lelkipásztora. A tolnai egyházmegyében aljegyző, majd főjegyző volt, a dunamelléki egyházkerületben aljegyző. Jelenleg a kecskeméti egyházmegye missiói elő­adója és a dunamelléki egyházkerü­let tanácsbírája. Munkatársa az ige hirdetőnek és megjelent műve: Halotti beszédek és Wolhyniában c. könyve. 1915—16-ban mint tábori lelkész harc­téri szolgálatot teljesített. Kit.: Pour meritis és Kcsk. Felesége: Ferenczy Katalin, leánya Katalin, férj. dr. Szépe Istvánná. néhai Göltl Pál oki. gyógyszerész. * 1882 Lébény. Oklevelét Budapesten szerezte meg. Hédervár község önálló gyógyszerésze volt. 1930-ban került Pécelre és 1932-ben meghalt. Végig­szolgálta a háborút a II. o. v. é. és a Kcsk. tulajdonosa. Gyógyszertárát je­lenleg Böszörményi János vezeti. Fe­lesége: Kotschy Alojzia. Göndör József cementárú-készítő. * 1910 Pesthidegkút. Iparát Buda­pesten tanulta ki és segédévei után 1936-ban Pesthidegkuton önállósította magát. Felesége: Holczinger Terézia. Gy. Teréz és Erzsébet. Görög József üveg- és porcellán­­árú kereskedő. * 1897. Kiskunfélegy­háza. Iskolái után a kereskedői pá­lyára lépett és abban felszabadulva Budapesten gyarapította szakismere­teit. 1917-ben hadba vonult, az orosz és olasz harctereken küzdött. Az ösz­­szeomlás után a nemzeti hadseregnél teljesített szolgálatot. Kit.: br. v. é., Kcsk. 1923-ban Kiskunfélegyházán lett önálló, majd 1924-ben Kiskunmaj­­sán alapította meg ma is fennálló szak­üzletét. Az egyháztanács és Front­harcos Szöv. tagja. Felesége: Varga Johanna. Gráf Márkus a Holzmann és Gráf kft. beltagja. * 1881 Sárbogárd. Pá­lyáját ugyanott kezdte, majd Tatán és Ráckevén, mint alkalmazott mű­ködött és 1925-ben lett a fenti válla­lat társtulajdonosa. A cég 50 éves és épületfa és építkezési anyagokkal fog­lalkozik. Két tisztviselőt foglalkoztat, Kiskunlacházán van fióktelepe. Gregor Lajos r. kath. lelkész. * 1895 Zsámbok. Vácon végezte kö­­zépskolai és theológiai tanulmánya­it. Jászkarajenő, Rákosszentmihály, Szegvár és Kiskunfélegyháza voltak papi állomáshelyei, majd 1929-ben Vácszentlászló plébánosa lett. Gregus Tamás gazdálkodó. * 1879 Szeged. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd a 30. h. gy. e.-nél k-atonai szolgálatot telje­sített. A vlágháborúban az 1. h. gy. e. kötelékében 38 hónapi frontszol­gálatot abszolvált a szerb, olasz, ro­mán fronton. Kit.: II. e. e., br. v. é. Kcsk. háb. eml. é. Leszerelése után tovább folytatta a gazdálkodást 84 holdas birtokán. Felesége: Terbe Anna Emerencia. Gy. Dezső, Anna, Erzsébet, Tamás, István, József és Ferenc. Greszl Ferenc rk. plébános. * 1903 Budapest. Középiskoláit és teológiai tanulmányait ugyanott végezte. 1926- ban szentelték áldozó pappá. Pályá­jának egyes állomásai: Ráckeve, Etyek, Sóskút Érd és Székesfehérvár. 1936- ban lett Nagykovácsi plébánosa. Több egyházi egyesületet alakított és részt vett a község fejlesztésében. nemes Grisztely Ferenc gazdálkodó. * 1918 Kecel. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segít, majd 1936-ban önállóan vezeti 11 k. holdas gazdaságát, melyben szép eredménye­ket mutat fel. Tagja a Gazdakörnek. Felesége: Lukács Rozália. özv. Griesz Jakabné szül. Rocken­stein Aranka korcsmáros. * 1894 Szekszárd. Néhai férje 1913-ban vo­nult be és a világháborúban az olasz, orosz és román frontokon tűz­­vonali szolgálatot teljesített. 44 hó­napi szolgálat után súlyos légnyo­mással az összeomláskor szerelt le. Kit.: II. o. e. br. v. e. és dicsérő ok­levél. Szegeden a Nemzeti Hadsereg­ben is teljesített szolgálatot. Halá­la óta ő vezeti korcsmáját. Grosser Károly Ármin ny. székes­­fővárosi főmérnök. * 1875 Budapest. Középiskoláit és a műegyetemet ugyan­ott végezte és építészmérnöki diplo­mát nyert. Közben a 32. gy. e.-nél ön­­kéntesi szolgálatának tett eleget és mint tartalékos kadett szerelt le. 1903-ban kezdte pályáját, mint magánmérnök, majd 1908-ban Budapest székesfővá­ros alkalmazásába lépett, ahonnan 14 évi szolgálat után 1922-ben betegsége miatt nyugalomba vonult. A mozgósí­tás napján bevonult az erődítő pa­rancsnoksághoz, mint népf. mérnök. A koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján tulajdonosa. 1918. nov.­­ben mérnök fhgy-i rangban szerelt le. Nyugdíjazása után Törökbálinton tele­pedett le, ahol tagja a Casonónak, va­lamint számos helyi hazafias és kultú­­rális egyesületnek. Különösen nagy ér­demei vannak a magyarosítás terén és kiveszi részét a keresztény hitfelekezet minden megmozdulásában. Grósz Cheszkel textilhulladék fel­dolgozóüzem tulajdonosa. * 1875 Na­­szárfalván (Bereg m.) Szülőfalujá-61

Next

/
Oldalképek
Tartalom