Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

A mozgósításkor ismét bevonult ezre­déhez, amellyel a szerb és olasz harc­tereken küzdött. Két ízben sebesült és tizedesi rangban szerelt le. A k. képv. test. tagja. Felesége: Fehér Mária. Darida József városi kertész. * 1908 Kecskemét. Tanulmányait Baján az •áll. kertészképző intézetben végezte 1931-ben. Katonai szolgálatot Székes­­fehérváron tett, majd folytatta pályá­ját. Kecskeméten a szőlősgazdák per­metezési munkafelügyelője volt 1936 októberéig. Utána egy évig a kecske­méti városi szőlőtelepen a gyümölcsé­­szet felügyelője volt. 1938 márciusá­ban Nagykőrösön, mint városi ker­tész működött. Daróczy TJjláky Sándor ny. k. tanító, földbirtokos. * 1877 Novaj. Egerben végezte középiskoláit, maid Esztergomban 1897-ben szerzett tanítói oklevelet. 10 évig volt kántortanító Tápiósápon, onnan került a székesfő­városba. majd 1923-ban nyugalomba vonult. Mint zenetanár is működött a fővárosban. 1914-ben bevonult, 3 évig teljesített frontszolgálatot. Tagja az Egyetemes Tanítószöv. Főv. Tantest­nek. Vármegyei törv. hat. biz. póttag, k. képv. test. tag. Felesége: Weigang Mária. Négy gyermekük van. szamosvárnémeti Dániel Lajos ny. adófőtárnok. * 1860 Agris. Régi erdé­lyi nemesi családból származik, kö­zépiskoláit Kecskeméten végezte, majd a pánkotai áll. adóhivatalhoz került gyakornoki minőségben. Itt mint ka­taszteri kinevezett becslő, majd mint cukorgyári kirendelt főellenőr és mint adótárnok működött. Az 1. h. gy. e.-nél népfölkelő lovastiszti rangot szerzett. A világháború alatt bevonult, de fon­tos állampénzügyi beosztásánál fogva felmentésben részesült. 1923-ban adó­főtárnoki rangban nyugalomba vonult és a székesfőváros szolgálatában ál­lott; ahol 1931-ig működött. Azóta Sződligeten lakik, ahol résztvesz a község közéletében. Az egyházközség tanácsának és a Crédónak tagja. Fe­lesége: Krist Helén. Gy. Hona, Amá­lia férj. Dékány Tiborné és Lajos, aki gyümölcstermelési felügyelő So­mogy vármegyében. Dános Tibor a Neotiz Impregnáló k. f. t. ügyvezetője. * 1906 Budapest. Középiskoláit Budapesten, a textil-ipari iskolát pedig Bécsben végezte. Bécs­­ben, Hollandiában és Franciaország­ban praktizált. 1930-ban Budapesten magántisztviselő lett, 1937 óta a fenti vállalat beltagja és ügyvezetője. Deák István földbirtokos. Felsőme­zőgazdasági iskolai érettségi után 5 félévig főiskolai hallgató volt és egy év óta foglalkozik gazdálkodással. A birtok 205.000 □-öl. Felesége: Szabó Katalin. néhai Deák István polgári isk. igaz­gató. * 1882 Budapest. Középiskoláit és a tanári főiskolát ugyanott vé­gezte. Pedagógiai pályáját Rákoslige­ten kezdte, majd Verbón és Nagymi­­hályon. Innen hazafias magatartása miatt menekülnie kellett és Nagyma­roson folytatta pályafutását. 1921-ben a kiskunmajsai rk. polg. is. igazgatója lett. E minőségében vezette az iskolát 1936 október 8-áig bekövetkezett halá­láig. A világháborúban 3 évig harc­téri szolgálatot teljesített, egy ízben megsebesült és mint önk. őrmester szerelt le. Özvegye: Hasenberg Adrian. néhai Deák M. István gazdálkodó. * 1880 Kiskunlacháza. Kora ifjúsága óta gazdálkodik, majd 45 holdas bir­tokát művelte önállóan. A ref. egyház presbitere és a k. képv. test. tagja volt. A világháborút végigharcolta, egy ízben megsebesült és a háborúban szerzett betegségében 1934-ben meg­halt. Özvegye Galambos Emilia, aki férje halála után tovább folytatta a gazdálkodást. Deák S. Károly gazdálkodó. * 1863 Kiskunlacháza. A gazdálkodást szülői háznál kezdte, majd 12 holdas birtokán lett önálló és jelenleg birtoka 48 hol­das. Családja kiskunnemesi eredetű. A ref. egyház presbitere stb. Felesége: F. Nagy Etelka. Deák Sándor szatócs, gazdálkodó és szeszfőzdetulajdonos. * 1900 Zsám­­bok. Iskoláinak elvégzése után, hely­ben mezőgazdasági munkás volt. Bu­dapesten kertész is volt. 1924-ben ve­gyeskereskedést nyitott. Egyedül veze­ti üzletét. 1930-ban szeszfőzde tulajdo­nos lett. Birtoka 20 k. hold és 1 lakó­ház. 1918-ban bev. az 1. h. gy. e.-hez katonai szolgálattételre, 1921-ben a Nemzeti Hadseregbe ismét bevonult, 3 hónap után leszerelt. A nemz. munka­védelem, a k. képv. test, vir., MOVE tagja, Felesége: Makódi Márta. Debreceni Endre téglaégetőmester. * 1902 Gyoma. A téglaégető iparban Szentesen, Kőrösladányban, Ujkécskén és Túrkevén működött. 1937. év óta van Félegyházán. 50—60 alkalmazottat foglalkoztat. Neje: Vattay Erzsébet. Dr. Debreczeni Sándor ügyvéd, földbirtokos. * 1886 Nagykároly. Egy. tanulmányait a berlini, párisi és ko­lozsvári egyetemen végezte. Jog. és áll. tud.-i doktorátussal bir. Ügyvédi iro­dát 1910-ben Vácrátóton nyitott, de kizárólag uradalmi perekkel foglalko­zik. Tagja az O. M. G. E. ig. vm­­nak és a haszonbérbeadó földtulajdo­nosok orsz. egy. igazgatóságának, va­lamint a Curia ügyvédi tanácsának és a Kálvin-téri ref. egyházközség elnök­ségének. A váchartyáni ref. egyház főgondnoka. Tart. huszárhadnagy, a Kcsk tulajdonosa. Felesége: Kacsóh Irén, egy leánya volt Irén-Mária, aki 1938 ápr. 13-án halt meg. Dedinszky Gyula ev. lelkész. * 1905 Dunagalcs. Középiskoláit Űj­verbászon és Békéscsabán, egyetemi tanulmányait a soproni theol. akadé­mián és Finnországban végezte 1928- ban. Nagyobb tanulmányutat tett Finn-, Dán-, Svéd- és Norvégország­ban. Az északi országok gyermekiro­dalmát „Gyermekvasárnapja“ művé­ben ismerteti Wolf Lajos ceglédi es­peres és Kiss György lelkészek köz­reműködésével. Mint káplán Kiskő­rösön kezdi működését, majd Ipolyre­­cén és Szarvason lelkészkedik. 1930- tól Kiskőrös megválasztott lelkipász­tora. Egyházi lapokban számos egy­házi tárgyú cikke jelent meg. Felesé­ge: Veres Margit. Gyerm. Gyula, Tamás. zádorfalusi Deme László ref. lel­kész. * 1889 Zádorfalva. Középisko­láit és theológiai tanulmányait a sá­rospataki kollégiumban végezte és köz­ben eev évig az edinburgi egyetem hallgatója volt 1913-ban avatták lel­­késsszé és 1926-ig a evangéliumi ke­resztény szöv. titkára volt. Azóta Pé­­celen a ref. egyház lelkésze. Az „Erő“ c. lap szerkesztője és kiadója volt és több egyházi lap munkatársa, önálló műve Az Imádság címen jelent meg. Nevéhez fűződik a budapesti keresz­tény diákszövetség megszervezése, va­lamint a budapesti önkéntes otthon és a diákház létesítése, melyeknek igaz­gatója volt. Pécelen is több egyesületet alapított. Felesége: Hefty Mária. Hat gyermeke van. Demeter János gőzmalomtulajdonos. * 1885 Magyardellő (Aranyos-Torda m.) Ifjúkorában lakatosmesterséget ta­nult. A háború alatt a marosvásárhelyi fegyvergyárban dolgozott. 1922-ben Tahitótfaluban kisebb darálómalmot vett át, melyet gőzmalommá fejlesztett. 4 alkalmazottat foglalkoztat. Neje: Kürtös Julianna. Detre Lajos ev. lelkész. * 1907 Irsa. Középiskoláit Szarvason és Ceg­léden, a theol. akadémiát Sopronban végezte. 1902-ben avatták fel lel­késszé. Mint segédlelkész Felsőgallán, Vanya rcon és Tatabányán működött, majd 1935-től Monoron mint h. lelkész s 1937-től mint megválasztott rendes lelkész működik. Az egyház önállósí­tása s a templom felépítése körül nagy érdemei vannak. Az állami iskszék s az óvoda felügy. bizottsági tagja. Élénk és tevékeny részt vesz a község egyházi, kultúrális és társadalmi éle­tében. Deutsch Endre földbérlő. * 1883 Tápiószele. Középiskoláit Jászberény­ben végezte, tanulmányait a budapesti Kereskedelmi Akadémián fejezte be. Pályáját Bpesten, mint keresk. tiszt­viselő kezdte meg, majd 1918—31-ig Pestszentlőrincen a Szemere birtokon gazdálkodott. 1932 óta Tápiógyörgyén a br. Prónay birtokon gazdálkodik. A birtok terjedelme 700 k. hold, melyen 22 családot foglalkoztat. Aratáskor 35 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom