Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
többszáz napszámosnak ad kenyeret. Felesége: Hoffer Rózsi. Deutsch Dénes Pál téglagyáros. * 1891 Tápióbicske. Érettségit Budapesten tett. Pályáját a Kalotaszegi Erdőiparnál kezdte mint tisztviselő, két év után Pécelre került és 1912-ig atyja birtokán gazdálkodott. A világháborúban az orosz fronton harcolt és főhadnagyi rangban az összeomláskor szerelt le. Kit.: Sig. Laud., Kcsk., moz gósítási érem. Tagja volt Nógrád vm. th. biz.-nak. Felesége: Heber Irén. Dr. Deutsch József magánorvos. * 1907 Kemenesmagos. Középiskoláit Pápán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1932-ben avatták orvossá. Pályáját a budapesti Fehérkereszt gyermekkórházban kezdte meg, ahol 3 évig működött. 1935-ben nyitotta meg orvosi rendelőjét Tökölön, ahol azóta mint magánorvos praktizál. Deutsch Mihály bérlő. * 1887 Tápiószele. Iskolái elvégzése után édesanyja bérletén gazdálkodott. Katonai szolgálatot 1908-ban teljesített. A világháború kitörésekor ismét bevonult és 8 hónapig teljesített frontszolgálatot, majd hadifogságba került honnan 1920-ban szabadult és azóta ismét vezeti a gazdálkodást édesanyja bérletén. A bérlet nagysága 320 m hold. Felesége: Mangold Janka. Dezső Imre gazdálkodó. * 1898 Soltszentimre. Édesapja az első telelepülők között volt. Ő egyenes leszármazottja az ősrégi község telepeseinek. A világháborúban az olasz és az orosz frontokon harcolt. Sebesülése révén 50 %>-os rokkant. Olasz fogságban is volt. Hazatérése után folytatta a gazdálkodást 30 holdas birtokán. Felesége: Szegedy Lidia. Déri Albert állatorvos. * 1914-ben Déren. Középiskoláit és az állatorvosi főiskolát Bpesten végezte a 1938-ban nyert diplomát. Mint állatorvos előbb Vecsésen, majd 1937-től Abonyban működött. Tagja az Abonyi Olvasó Körnek és „Move“-nak. Élénk és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében. Dénes György filmrendező. * 1913 Budapest. Ugyanott tett érettségit, majd külföldi tanulmányúton volt Berlinben, Párizsban és Londonban, ahol a filmrendezés terén szerzett szakismeretet. Hazatérve az Évforduló, Nászút féláron, A férfi mind őrült, Nehéz apának lenni c. filmek rendezésében működött közre. Dénes István gyártulajdonos. * 1886 Budapest. Iskoláit ugyanott végezte. 1911-ben alapította meg textilgyárát s mint ilyen a textilipar egyik úttörője lett. vitéz Dévay Béla ig. tanító. * 1899. Középiskoláit és tanítóképzőt Temesvárott végezte. Pályáját Hunyad megyében kezdte, majd Gyulafehérváron, Kunszentmiklóson, Orgoványon és 1928. aug. 21 óta Fiilöpszálláson működik. A világháborút végigküzdötte és 31 hónapig tűzvonali szolgálatot teljesített. Két évig a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnökségénél szolgált. 1921-ben hadnagyi rangban szerelt le. Kit.: I. o. e. és br. v. é., Kcsk., seb. é., háb. e. é. A Hangya üzletvezetője, a járási vitéziszék hadnagya, a NÉP helyi vezető titkára, iskolánkívüli népművelési bizottság gondnoka. Több írásbeli és pénzbeli jutalomban részesült. Felesége: Sándor Ilona. Gy. Endre és Béla. Diamant Ármin vegyeskereskedő. * 1869 Kisnémedi. Irsán 1906-ban lett önálló, mint vegyeskereskedő. A kereskedők E., ö. T. E. stb. tagja. Diamant József szalámi és kolbászárú gyártulajdonos. * 1874 Znaimban. Bécsben végezte Pöz^’-iskoláit. 1,<r'7anott nyert szakmai kiképzést. 1900-ban alapította üzemét. 1914—18-ig teljesített katonai szolgálatot. Több katonai kitüntetés tulajdonosa. Neje: Steckerl Róza. Diamant József vegyeskereskedő. * 1889 Budapest. Négy középiskola elvégzése után a textil kereskedői szakmát tanulta ki, amelyben 1906-ban szabadult fel. Utána 4 éven át mint segéd dolgozott, majd 1910-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, amellyel a világháborúban az orsz és olasz tűzvonalban teljesített szolgálatot. 33 °/o-os rokkantként őrmesteri rangban szerelt le. Kit.: I. o. e. és 2 br. v. é. 1937-ben önállósította magát, addig anyósa üzletét vezette. Önk. tűzoltó test. tag. Felesége: Szarnék Gizella. nagymegyeri és kosztolnai Dingha Sándor ny. állami reálgimn. tanár. * Osejtén 1871-ben. Középiskoláit Pozsonyban s az ág. h. ev. theol. akadémiát szintén ott végezte s mint a theológia hallgatója a tan. képzőben tanítói oklevelet is szerzett. Tanári oklevelét 3 kolozsvári tud. egyetemen nyerte. Működését 1898-ban kezdte meg a kisújszállási ref. főgimnáziumban, majd a kolozsvári négy középiskola ág. h. ev. hitoktatója lett. 1907—1919-ig a pozsonyi m. kir. áll. főreáliskolában, majd 1919—1933. a szekszárdi m. kir. áll. reálgimn. tanár, s mint ilyen 35 évi szolgálat után 1933-ban nyugalomba vonult. 1933-ban mint műkedvelő órás a szekszárdi ipartestületnél segédlevelet szerzett. Ez évben Gyömrő községben telepszik le s azóta élénk és tevékeny rész vesz a község kultúrális és hitéletében. Felügyelője a gyömrői ág. h. ev. egyháznak, a Légoltalmi Liga tanácsosa s tagja a Stefánia helyi szövetségének. E téren felesége, sz. Kovács Rozália fejt ki áldozatos munkát. Nevezetesebb munkája: „A filozófia Széchenyi „Hitedében.“ Dióssy Frigyes gimnáziumi igazg. * 1885 Nagybárkány. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte. Pályáját a gödöllői gimnáziumban kezdte meg, majd Miskolcon volt tanár és 1935-ben lett a mátyásföldi áll. gimn. ig. 1918- ig katonai szolgálatot teljesített. A légoltalmi liga alelnöke, a vöröskereszt és tenisz klub vm. tagja. Tanulmányi felügyelő a Budapest vidéki tankerületben, a mennyiség tantárgyból. Felesége: Koós Mária. Gy. Frigyes, Géza, László és Mária. Dr. Datier Hildegard belgyógyász fogszakorvos és oki. egészségtan tanár. Egyetemi tanulmányait Budapesten a Pázmány Péter tud. egyetemen végezte. A diplomát 1926-ban u. ott szerezte. Az oklevél megszerzése után egész 33-ig a Szent Rókus közkórház I. sz. belgy. osztályán mint orvosgyakornok, majd 1936-ig az Űj Szent János közkórházban, mint s. orvos gyarapította orvosi szakismereteit, de ezen idő alatt, mint magánorvos is működött. 1937-ben került Üjszászra és azóta itt folytat magán orvosi praxist. A fogszakorvosi tanfolyamot 1929—30-ban az Irgalmas Rend kórházában végezte. 1936-ban az iskola - orvosi és egészségtan tanári képesítést szerezte meg. Bátyja ifj. Dittler Ferenc a háborúban hősi halált halt. MONE, a MANSz vm. tagja és a Budapesti Orvos Szöv.-nek is. A MONE női szakosztályán 4 évig mint jegyző működött, valamint annak könyvtárosa is volt. A múltban Budapesten és környékén népszerű előadásokat is tartott. Dobos Gábor gazdálkodó, II. bíró. * 1884 Foktő. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodással kezdett foglalkozni. Földjét részben örökölte, részben pedig saját szorgalmával szerezte. Tényleges katonai kötelezettségének a cs. k. 7. huszárezrednél Nagyváradon tett eleget. 1914-ben bevonult újra ezredéhez, mellyel az orosz, román cs olasz hadszíntereken harcolt. Egyszer sebesült, mint szakaszvezető szerelt le az összeomláskor. Kit.: II. o. e„ br. v. é., Kcsk. Volt közsági esküdt 7 évig, ref. presbiter, tagja a ref. iskolaszéknek, pusztagazda és bor-bíró. özv. Dobos Imréné oki. szülésznő. * 1888 Űjkécske. A szülészeti tanfolyamot Szegeden 1910-ben sikerrel végezte el, majd szülőfalujában, mint m.-szülésznő kezdte működését. 1929- ben választották községi szülésznővé. Férje a világháborúban, 1915-ben az orosz tűzvonalban hazája védelmében hősi halált halt. Három leánya van, Irén férjezett, Erzsébet oki. tanítónő, Gedó Albert festőműv. felesége, Ilona védőnői tanfolyam növendéke. Dobos István korcsmáros. * 1885 Hajós. Először a kovács és géplakatos szakmát tanulta, 1914-ben hadbavonult 36
