Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
atyja néhai Cz. József 1914-ben bevonult és hazája védelmében hősi halált halt. Dr. Czagány Ferenc az Alsónémedi Stefánia fiókszövetség főorvosa, OTI és iskolaorvos. * 1899 Nagysurány. Ősrégi balassagyarmati nemes családból. Középiskoláit Érsekújváron és Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A világháborúban 18 éves korában a 12. gy. e. kötelékében az olasz harctéren zászlósi rangban küzdött. Tagia volt az egyetemi zászlóaljnak is. Több társadalmi e. elnöksége és vm. tagja, k. képv., a Stefánia helyi intézetének megalapítója stb. Kit.: Kcsk., háb. e. é., bajor háb. e. k. Felesége: Berger Emilia. Fiai Ferenc és Richárd. Czanik István földbirtokos. * 1897 Bugyi. Érettségit a nagykőrösi ref. főgimnáziumban tett, majd a debreceni gazdasági akadémiát elvégezve 1923- ban oklevelet szerzett. A világháborúban 1915-től kezdve vett részt a cs. k. 32. gy. e.-nél. Harcolt az orosz, olasz, román hadszíntereken. A piavei offenzavánál megsebesült és az összeomláskor hadnagyi rangban szerelt le. Később a kormányzó érdemei elismeréséül főhadnaggyá nevezte ki és jelenleg e. főhadnagy. Kit. Sign. Laud, a kardokkal, br. v. é. Kcs., seb. é., magyar és osztrák háb. e. é. 1923-ban a gazdasági akadémia elvégzése után aktivan kapcsolódik bele a családi birtok vezetésébe. Földbirtokának terjedelme 510 k. hold. K. képv. test. t., a Hangya és a Levente e. megalapítása nevéhez fűződik. Érdemei elismeréséül dicsérő oklevélben részesült. Felesége: Somogyi Jolán. Czanik Pál ny. ref. rektor. * 1859 Bugyi. Középiskoláit és a tanítóképzőt Nagykőrösön végezte. Pedagógiai pályáját Pócsmegyeren kezdte, majd Bugyira kerüt. Működött még Siómaroson és Csajágon és 1883-ban ismét Bugyira került vissza, ahol édesatyja helyébe lépett. Nevéhez fűződik a temetkezési egylet és a Hitelszöv. megalapítása. Hosszú ideig képv. test. t. volt.. Felesége: Benedikty Gizella. Négy gyermeke van. Pál fia a világháborúban hősi halált halt. István fia földbirtokos, Géza főszolgabíró, Gizella leánya dr. Albusz Frigyes neje. Czeizek Lajos képesített nyomdatulajdonos. * Csáktornyán 1896-ban. Mint nyomdász Alsólendván, Bpesten és Monoron dolgozott, majd 1930-ban Monoron alapított nyomdát „Pestvidéki nyomda“ címen. Innen Gyömrőre költözött s 1935-ben önálló nyomdát létesített s közig, nyomtatványok előállításával is foglalkozik. Tagja a Polg. Lövész Egyesületnek s a Frontharcos Szövetségnek. Katonai kötelezettségének a 48. h. gy. e.-nél tett eleget. 38 hónapi harctéri szóig, után az összeomláskor szakaszvezetői ranggal szerelt le. Kit: II. o. e. v. é. 2-szer, br v. é. stb., és Kcsk. Felesége: Király Margit. Czeczon László hentes- és mászárosm. * 1892 Kocsér, régi helyi családból. Iskolái után a hentesiparból szabadult fel és abban mint segéd Budapesten, Győrött és Salgótarjánon fejlesztette szaktudását. 1913-ban bevonult katonai szolgálatra a 68. gy. e.-hez, mellyel a mozgósításkor a szerb frontra vezényelték. Itt megsebesült és 4 hónapi korházi kezelés után az orosz frontra ment, ahol 2- szer és később a román fronton 1-szer sebesült meg 1917-ben felmentették és tovább folytatta pályáját. Közben gazdálkodott és 1926-ban Kocséron megalapította ma is fennálló hentes- és mészáros üzletét. Amellett 23 holdas birtokán gazdálkodik. Egyházi képviselő. Felesége: Rusvai Magdolna. Gy. Béla, László, Rezső és Károly. Czeglédy Emánuel ref. lelkész. * 1891 Nagyszalonta. Theológiai tanulmányait 1914-ben Debrecenben végezte, majd egy évig tanulmányúton volt. A világháború alatt mint katonai ápoló lelkész teljesített szolgálatot az északi harctéren és Trencsénhen a katonai megfigyelő állomáson. A debreceni egyetemi kör elnöke, Budapesten hitoktató lelkész volt, 1930-ban Csepelen, 1931-ben Irsán választották meg lelkésznek. Külföldön több scenáriumát filmesítették meg, melyeket mindenütt nagy sikerrel játszottak. Több darabját a rádió is előadta. Az orsz. területvédő liga v. titkára, a légvédelmi liga helyi elnöke stb. Felesége: Peikle Etel székesfővárosi tanárnő. Czeglédi Márton kéményseprőm. * 1856 Cegléd. Katonai szolgálatra 1876-ban vonult be és 1878-ban résztvett a boszniai okkupációhan. A hadiérem tulajdonosa. A szakmáját Monoron tanulta és abban 1870-ben szabadult fel. 1879-ben Pilisen lett önálló és 1881-ben került Irsára. Az ipartestület alapítója és volt elöljárója. Az önkéntes tűzoltó test. tb. alparancsnoka és gróf Szapáry Tiborral együtt ő szervezte azt újjá. 1907-ben tűzoltó tanfolyamot végzett. A k. képv. test. virilis tagja. 1937-ben a budapesti kereskedelmi és iparkamara ipari tevékenységéért elismerő oklevéllel tüntette ki. Fia Márton, ny. elöljáró. Cziegler Farkas vegyeskereskedő. * 1906 Balkány. Iskoláit ugyanott végezte, majd szülei üzletében működött. 1925-ben Budapestre ment, ahol fűszer és textil cégeknél folytatta szakismereteinek megszerzését. Torhágyon 1935- ben telepedett le, ahol önállósította magát. Felesége: Freund Róza. Édesapja végig küzdötte a világháborút. Czifrik Ferenc kereskedő. * 1896 Győrszentmihály. Iskolái után az ipari pályára lépett és a fodrász szakmában szabadult fel. 1915-ben hadba vonult és 36 hónapig az olasz tűzvonalban teljesített szolgálatot. 1918-ban a határrendőrséghez került, ahonnan 1919 végén szerelt le. A vask. túl. 1920-ban fodrász üzletet nyitott, amelyet 1928-ig vezetett. 1931-ben telepedett le Kishunmajsán és azóta vezeti vegyeskereskedését. A Kér. Casino, NÉP és Baross Szöv. t. Felesége: Mangó Mária. Czinkóczi István baromfikereskedő. * 1891 Kiskunmajsa. Iskolája elvégzése után előbb gazdálkodással foglalkozott, majd 1923-ban átvette édesatyjától a haromfiüzlet vezetését. A világháborúban a 30. h. gy. e.-nél a szerb fronton küzdött, megsebesült és 1915-ben, mint 50 °/o-os rokkant szerelt le. A II. o. ezüst v. é. tulajdonosa. Felesége: Cs. Kovács Valéria. néhai Czira József ny. városi számtiszt. * 1895 Nagykőrös. Ugyanitt végezte iskoláit, majd a szülői birtokon gazdálkodással foglalkozott. A mozgósításkor bevonult és végig küzdötte a világháborút. Leszerelése után a város szolgálatába lépett és mint számtiszt működött. 1932-ben halt meg. Özvegye: tótprónai és latliczai Prónay Aliz. Gy. József, Katalin. Czindery József oki. kultúrmérnök. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, mérnöki diplomáját Zürichben szerezte meg. 1915—18-g a világháborúban teljesített szolgálatot, e. 1. hadnagy. Kétszer sebesült. Kit. I. o. v. é., II. o, v. é, 2-szer, br. v. é. 2-szer, Kcs., s. é. 2 sávos, német vask. Mint mérnök Afrikában, Délamerikában, Jugoszláviában, Brazíliában működött. Budapesten előbb magánpraxist folytat, majd a Pünkösdfürdő szolgálatába lépett. Több kisebb találmánya van. Cs. Csajkovszky István ny. MÁV. váltókezelő. * 1879 Isaszeg. A MAV.-nál kora ifjúsága óta működött és 1921- ben, mint aktív MÁV kezelő a főnökség beleegyezésével egyhangúlag a község bírájává választották. 1 év múlva saját kérelmére nyugdíjaztatta magát és 1927-ig minden idejét a község ügyeinek szentelte. 1923-ban sikerült a köz ség régi tartozásait előnyösen rendezni és neki köszönhető a hősök emléke és a levente otthon létesítése. Jelenleg a Gazdakör elnöke, képv. test. tag és a nyugalmazott vasutasok alelnöke. Felesége: Hrustinszky Erzsébet. Gyerm. István, Katalin, József, Erzsébet, Mária, Pál és Veronika. Csabai István cukrászmester. * 1907 Soltvadkert. Iskolái után előbb a MÁV-nál, majd a malomiparban működött, később kitanulta a cukrászipart és 1936-ban Soltvadkerten megalapította a község első cukrászdáját. 29
