Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

vitéz Csatár Bálint ny. kir. p. ü. számvizsgáló. * 1898. Babócsa. Közép­iskoláit Kaposváron végezte. Az érett­ségi után önként jelentkezett katonai szolgálatra és a 20. h. gy. e.-vel az olasz harctéren 11 hónapot töltött és hadnagyi rangban szerelt le. A kom­­inün bukása után a nemzeti hadse­regben, majd később a határcsendőr zlj.-nál teljesített szolgálatot. Jelenleg eml. főhadnagy. Kit. I. és II. o. e. és br. v. é., Kcsk. és háb. e. é. 1929-ben avatták vitézzé. Leszerelése után a pénzügy szolgálatába lépett és jelenleg számvizsgálói rangban Budapest vidé­ki p. ü. igazgatóságnál teljesít szol­gálatot. Tagja a k. képv. test.-nek, elnöke a MOVE-nak, a Frontharcos Szöv. alelnöke, levente főoktató és tagja a Felsőgödi Társas Körnek. Csatay Lajos fűszerkereskedő. * 1900. Akasztó. Iskoláit Akasztón vé­gezte. Előbb kitanulta a lakatosipart, majd áttért a kereskedői pályára. 1932-től önálló kereskedő Csepelen. Kereskedő ipartest elnöke, r. k. egy­házközség tagja, Polgári kör vál. tagja. Felesége: Niederkirchner Teréz. C>v. Ilona és Lajos. Csáki Gáspár gazdálkodó. * 1868 Kömpöcpuszta. Családja már a köz­ség alapításában résztvett, édesatyja 28 évig volt képv. test. tag és 10 évig a Hitelszövetkezet, Tejszövetkezet és a Gazdakör elnöke. 110 holdas birto­kán gazdálkodik. Nagy súlyt fektet állattenyésztésre és saját termesztésű szőlészetére. Szőlőtermelésével arany- és ezüst éremmel lett kitüntetve több kiállításon. Tagja a k. képv. test.-nek. Apja példáját követve ő is résztvesz a község ügyeiben. Felesége: Molnár Teréz. Csányi Dezső gazdálkodó. * 1905 Csorospuszta. A gazdálkodást atyja birtokán sajátította el, majd átvette annak birtokát és azóta önállóan gaz­dálkodik. 17 holdas birtoka van, me­lyen belterjes gazdálkodást űz. Atyja Cs. Alajos 62 holdas birtokát vezette és egyike volt a község legtekinté­lyesebb gazdálkodóinak. Császár József tanító. * 1901 Kéz­­divásárhely. A tanítóképzőt Csiksom­­lyón 1920-ban végezte. Pályáját Üllőn kezdte 1925-ben és azóta is itt műkö­dik. Ezt megelőzően, mint napidíjas a Központi Statisztikai Hivatalban dol­gozott. A r. k. egyház jegyzője, cser­készcsapat parancsnoka, a nemzeti munkavédelem helyi csoport vezetője, iparostanonciskola gondnoka, az O. K. H. fel. biz.-nak elnöke. K. képv. test. tagja. Felesége: Torma Erzsébet. Császári Gyula kereskedő, Hangya üzletvezető. *1897 Gyimesbükk. Iskolái elvégzése után a kereskedő szakmát Marosvásárhelyen tanulta ki és 1913- ban szabadult fel. Mint segéd Gyime­sen és Budapesten fejlesztette szak­tudását. 1927 óta a vérségi Hangya fiók üzletvezetője. A világháborúba 1915-ben vonult be a 24. gy. e.-hez és az olasz harctéren küzdött, mint 50 °/o-os rokkant szerelt le. Komán ha­difogságban is volt. Felesége: Kálmán Vera. Gy. Magdolna és Zsuzsánna. Császár Endre ny. MÁV. ellenőr, k. bíró. * 1879 Verlesacsa. A MÁV. szolgálatába 1901-ben lépett és 37 évi szolgálat után mint MÁV. ellenőr vo­nult nyugalomba. 1929 óta Felsőgödön éi. A község közéletében 1936 óta vesz részt és 1938-ban választották meg Fel­­sőgöd bírájává. A kaszinó ü. v. igaz­gatója, a sportegylet társelnöke, a MOVE helyi csoportjának szintén társ­elnöke stb. A világháború alatt az 5. h. gy. e.-nél és a vasútezrednél teljesített szolgálatot. Kit.: Kcsk., és német vask. Felesége: Valkay Erzsébet. Császártöltési r. kath. egyházközség. Temploma 1921-ben kezdett felépülni és az építkezés 1925-ben fejeződött be. A templom magas tornya már a keceli határról látható. Az egyházközség 3500 lélekkel rendelkezik. Közeljövőben épí­tésre kerül az új rk. iskola és most épül a községhez tartozó Csalapusz­­tán az iskola. Ezek az építkezések főleg Tillinger Ferenc plébános érdemel, aki 26 éve vezeti már az egyház­­községet. Cseh Agnes postamesternő. * 1884 Budapest. Postatanfolyamot és szak­vizsgát Budapesten a postaigazgató­ságnál végezte. Több helyen működött, mint kiadó, 1921 óta van Pilisen mint postamesternő. A pilisi postamesterség kb. 80 éve áll fenn. A hivatal újon­nan épült modern házban, mely a postamesternő tulajdona, van elhe­lyezve. A pilisi Népfőiskola előadója. Agilis tevékenységet fejt ki úgy az egyház, mint a közjótékonyság terén. Cseh Ferenc kereskedő. * 1902 Cegléd. Először a molnárszakmában képezte ki magát, de 1926-ban áttért a kereskedői pályára, még ugyanebben az évben alapította meg üzletét. Felesége: Práger Etel. Cseh Sándor vendéglős. * 1905 Szi­getmonostor. Iskolái elvégzése után szülei gazdaságában és vendéglőjé­ben dolgozott. Édesapja halálakor a vendéglő vezetését átvette. 1917-ben szikvízgyárat létesített. A közs. képv. test. virilis tagja. Neje: Pintér Erzsé­bet. Csekeő István a. ü. jegyző. * 1892 Monoszló. Pápán érettségizett, a jegy­zői oklevelet 1920-ban Szombatheyen nyerte. Pályáját 1913-ban kezdte meg, mint jegyzőgyakornok, 1920-ban vá­lasztották meg Bábonymegyeren segéd­jegyzővé, ugyanilyen minőségben mű­ködött Soton is és 1923 óta Apostag a ü. jegyzője. 1914-ben bevonult a 48. gy. e.-hez az orosz, és olasz fronton 19 hónapig teljesített szolgálatot. A bronz v. é. és Kcsk. tulajdonosa, ön­kéntes szakaszvezető, a Hangya elnö­ke, O. K. H. igazgató könyvelője, Frontharcos szöv. helyi szervező tiszt­je, ref. egyház presbitere, Move ház­nagya, P. L. E. titkára, járási jegyzők E könyvtárosa. Felesége: Nagy Juli­anna. Cselkó Józsefné szül. Sileidi Er­zsébet gyógyszerész. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte. Itt nyert gyógyszerészi diplo­mát 1926-ban. Működését mint segéd Újpesten kezdte, majd Jászlisér és Hajdútetétlen további állomásai. Itt mint gyógyszertár bérlő, 1935-től Al­­páron szintén mint bérlő működik s vezeti önállóan a gyógyszertárat. — Élénk és tevékeny részt vesz a köz­egészség ügye ég kultúrális életében. cselkólehotai Cselkó Kálmán föld­­birtokos. * Trencsénben 1881-ben. Középiskoláit Iglón, a gazd. tanintéze­tet Kassán végezte, önkéntes évét 1900- ban Pozsonyban szolgálta a 71. cs. k. gy. e.-nél. Majd mint segédtiszt szolgált gróf Harcaut Trencsénvm-i birtokán. 1905-ben önálló intéző a bánpecsé­­nyi 4800 holdas birtokon. 1917-ben bevonult és mint zászlós szerelt le 1918-ban. 1931-ben megvásárolta a dánszentmiklósi birtokot s azon gaz­dálkodik. Felesége: Róthbauer Ste­fánia. Cselyovszky Béláné vezető védőnő. * Budapesten. Középiskoláit és a védő­női tanfolyamot Budapesten végezte. Pályáját, mint beosztott védőnő a veszprémi Stefániában kezdte meg, majd Tapolcára került, mint helyettes vezető védőnő, ugyanezen minőség­ben működött Kisvárdán, majd mint vezető Yecsésen. Kőbányán az anya­védelmi intézet felügyelőnője volt, on­nan a központba került, hol újból, mint beosztott védőnő működött. 1936- ban nevezték ki Ráckevére vezető vé­dőnőnek, hol azóta is folytatja áldásos anya- és csecsemő védelmi munkás­ságát. Csengőd—Bucka-i róm. kath. elemi népiskola. At. iskola 1937. év végén kezdte meg működését. 2 tanerős, 2 tantermes, I—VI. osztályú. Az ism. isk. I—III. osztályú. Tankötelesek száma: 120 mindennapos és 50 ismét­lés. Tanítók: Szabó József és Szabó Józsefné sz. Faludy Mária. Csengődi ág. h. ev. egyház. 1936-ig a kiskőrösi ev. egyházhoz tartozott mint „Egyesült Protestáns Leányegy­ház.“ Az egyházmegyei elnökség kez­deményezésére önálló egyházzá ala­kult. Az egyház megszervezését Bandi István lelkész végezte, aki egyben első lelkipásztora lett az önálló egy­háznak 1937-ben. A templomépítés 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom