Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

bizottságnak, Nagykőrös képv. test.-nek, a bpesti Kér. és Iparkamarának, el­nöke a nagykőrösi Kér. Kaszinónak, az OMKE elnöki tanácsa, a nagy­kőrösi Népbank és nagykőrösi vá­rosfejlesztési r.-t. igazg. tagja. Ezen­kívül több helyi és országos kér. ér­dekképviselet és társadalmi egyesüle­tekben is résztvesz. Felesége: Vitéz Laura. özv. Benedict Ottóné szül. Läufer Erzsébet, a mátyásföldi mozgásművé­szeti iskola tulajdonosa. * Budapest. Érettségit a Mária-Terézia gimnázi­umban Bécsben tett. Később férjhez ment Bécsben B. Ottó építési vállalko­zóhoz, aki 1934-ben halt meg. Néhai férje a világháborúban katonai szolgá­latot teljesített és az Arzenál építését vezette. Férje halála után Mátyásföl­dön telepedett le, ahol mint mozgás­művészeti tanárnő működik. A Pro Hungária és több más egyesület tagja. Dr. Benedicty Géza ny. min. ta­nácsos. * Tápiószele. Érettségit Bu­dapesten tett 1908-ban. A m. kir. Páz­mány Péter Tud. egy. jogi és áll. tudományi székén az áll. tudományi diplomát szerezte meg. Pályafutását 1903-ban kezdte meg. mint pénzügyi gyakornok, majd később pénzű, fogal­mazó. Utána a pénzügyminisztérium­ba került és ott 1920-ig teljesített szol­gálatot. Katonai szolgálatot mint nép­felkelő főhadnagy teljesített 1914—17- ig, amikor a minisztérium felmentette a szolgálat alól. Kit.: Signum Laudis. 1920-ban nyugalomba vonult és azóta Tápiószelén birtokán gazdálkodik. Földbirtoka 300 k. hold. Megyebiz. tag. Felesége: Jitterand Vernenill Berta. Egy gyermeke van. ,,Beniczky“ szálló, Sashalom. 1924- ben létesült. Reisz Zsigmond építette. 1934-től Reisz Zsigmond, mint bérlő működik. A vendéglő 3 helyiségből áll, megfelelő mellékhelyiségekkel. A bu­dapesti közönség is támogatja. Benjáts József vas- és fűszerkeres­kedő. * 1896 Monor. Iskoláinak el­végzése után előbb a géplakatos, majd a fűszerszakmában képezte ki magát. 1928 óta önállóan vezeti monori vas- és fűszerüzletét, 1928 óta a Kühne- Gépgyár vezérképviselője és bizomá­nyosa. 1915-ben a 32. gy. e.-hez vo­­vult s az állami gépgyárba lett be­osztva hadi szolgálatra. A Dalkör al­­elnöke, a Kereskedők Egyletének, a kath. Legényegyletnek, a Gazdakör­nek, a Segélyegyesületnek s a Sport­egyesületnek tagja. Felesége: Kalde­­necker Mária. Gyerm. Sándor, Margit, Irma, Ferenc, Mária. Bender Sarolta ny. ig. tanítónő. * Budapest. Tanítói oklevelét 1883-ban szerezte. Pályáját Galgócon kezdte. 1885 óta Csepelen működött, ahol 1924- ig volt az iskola igazgatója és ez idő alatt négy ízben részesült írásbeli és pénzbeli kitüntetésben. Különösen a magyarosítás terén vannak nagy érde­mei. A k. képv. testületé működése iránt érzett hálája elismeréseként Cse­pel egyik legszebb utcáját róla nevez­te el. Benkovics István földbirtokos. * 1898 Fülöpszállás. Édesatyja főjegy­ző volt Kiskunmajsán. Középiskoláit Kecskeméten végezte, majd a gazd. pályára lépett és atyja bérletén sa játította el a szükséges ismereteket. Jelenleg 93 holdas birtokot vezet. Tagja a k. képv. test.-nek, a Gazda­kör elnöke, a Hitelszövetkezel köny­velője. Felesége: Balázs Franciska. Benkó Ferenc korcsm. * 1908 Ka­­kucs. Ifjú éveiben szülei vendéglőjében foglalatoskodott. 1931-ben megnősült és önállósította magát. 1932-ben vezette szülei által 1913-ban létesített üzle­tét. Egyúttal bérelt földön is gazdál­kodik. A k. képv. test.-nek, a gazda­körnek tagja és könyvtárosa. Régi pestmegyei családból származik. Fe­lesége: Hefler Anna. Benkő András MÄV. tisztviselő. * Pilismaróton, 1899-ben. Középiskoláit Bpesten végezte. 1917-ben lépett a MÁV szolgálatába s jelenleg az igazgatóság F II. osztályában van beosztva. A vi­lágháború idején a közszolgálat érde­kében katonai szolgálat alól felmen­tésben részesült. 1920-ban a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. 1935- től Gyömrö községben lakik s élénk és tevékeny részt vesz a község kulturá­lis életében. Elnöke a „Move“- és Gyó­­ni Géza irodalmi körnek. Az Orszá­gos Gyóni Géza Irodalmi Társaság­nak vm. tagja, a Nemzeti Kultúr Egyesület elnöki tanács tagja. 1933 év óta a „Buffalói Híradó“ és a „Brid­geport“ című lapok magyarországi tudósítója és szerkesztője. Az ame­­rikába szakadt magyarság hazafias ébresztésén fáradozik. Munkatársa a „Dunamenti“ havi folyóiratnak és a „Magyar Hazánk“ c. hetilapnak. Fele­lős szerkesztője és kiadója az „Űj Magyar Élet“ folyóiratnak. Megjelent irod. művei: „Jöjjöjj a napsugaras nyár.“ „Űj Magyar élet“ hazafias vers­gyűjtemény, „Szerelmes vagyok“ c. kottafüzete. Orsz. irodalmi pályázaton verseivel és novelláival 3 babér koszo­rút és 2 díszoklevelet nyert. Irt több színdarabot is. Felesége: Gyócs Bor­bála Margit. Benkű János gazdálkodó. * 1888 Ráckeve. A gazdálkodást a szülői ház­nál sajátította el, tényleges katonai szolgálatra 1919-ben vonult be a 32. gy. e.-hez, majd leszerelése után ön­álló gazdálkodó lett. A mozgósításkor ismét bevonult ezredéhez, az orosz fronton kétszer megsebesült és fog­ságba esett. 1918 októberében jött haza. Jelenleg 20 holdas birtokán gazdálkodik, ebből 12 holdat feleségé­vel való közös munkájával szerzett. Felesége: Csepregi Krisztina. Benti Jenő iparművész, szobrász, cement, műkő és sírkőüzem tulajdonos. * 1906 Danzig. Középiskoláit Buda­pesten, az iparművészetet és szobrá­­szatot Lionban és Párisban tanulta. Négy évet töltött külföldön, majd Irsán és Kiskunfélegyházán, mint gyárvezető működött. 1937-ben alapí­totta meg Monoron üzemét, melyben műkő- és cementárút, szobrász és iparművészeti tárgyakat és sírköve­ket gyárt. Felesége: Bíró Anna. Gy. Gabriella. néhai Berecz Imre k. végrehajtó. * 1876 Szánk. Iskolái után a község­ei-1 mint rendőr teljesített szolgálatot, majd megválasztották k. végrehajtónak és e tisztségben 1929 július 7-én tör­tént haláláig teljesített szolgálatot. A világháború alatt Montenegróban há­borús szolgálatot teljesített. Felesége: Petró Mária. Egy örökbefogadott gyermekük van, Terézia. Berecz György ny. csendőrtiszthe­lyettes. * 1872 Kiskunfélegyháza. Is­kolái után két évig tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd szakaszve­zetői rangban szerelt le. Utána a csendőrség kötelékébe lénett előbb a budauesti, majd a székesfehérvári ke­rületben teljesített katonai szolgálatot. 1913-ban vonult nyugalomba, majd Kiskunfélegyházán a városi rendőr­ségnél szolgált és 1920-ban a központi szeszfőzde üzemvezetője lett. 1937-ben leánya vette át az üzem vezetését. Fe­lesége: Illés Erzsébet. Gyerm. Erzsé­bet, György és Mária. Bereczky József gazdálkodó * 1884 Kartal. Kora ifjúsága óta gazdálkodik és 1928 óta önálló kisbirtokos. A gaz­dálkodást 18 holdon kezdte, melyet ki­tartó szorgalmával 60 holdra emelt. Volt községi bíró 6 éven át, az erdő­­birtokosságnak 21 év óta elnöke, a Han­gya fel. biz. tagja, a k. mezőgazd. biz. elnöke. 1915-ben orosz hadifogságba esett, ahol különböző szibériai hadifo­goly táborokban 3 évig és 2 hónapig szenvedett. Felesége: Fehér Julianna. Berényi Péter gazdálkodó. * 1886 Lajosmizse. Iskoláinak elvégzése után gazdálkodást folytat. A 60 k. hold bir­tokon gabonaféléket, tengerit és répát termel megfelelő állatállománnyal. Fel­ső Lajos állomáson korcsmája is volt. Volt községi elöljáró, képv. test. tag. Felesége: Magyar Anna. Gyerm. Péter, Sándor, Kató. Berger Adolf textilárú kereskedő. * 1872 Tejfalu. Pesterzsébeten tanul­ta ki a kereskedői szakmát. Egyideig mint segéd működött, közben leszol­gálta katona évét. Rcsztvett a világhá­borúban, az orosz és román harctéren küzdött, kétszer megsebesült. Kit.: br. v. é. Kcsk. 1919-ben lett önálló Cse­pelen. Felesége: Rózenbaum Zseni. Bergmann József gabona bizomá­nyos. * 1901 Nemesnádudvar. Iskolái 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom