Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
után szülői háznál elsajátította a gazdálkodást, majd 1923-ban bevonult a szegedi folyamőrséghez, ahol két évig teljesített katonai szolgálatot. Utána a gazdálkodást folytatta, majd 1938 ban gabona bizomány üzlettel kezdett foglalkozni. K. képv. test. t. Felesége: Ligeti Erzsébet. Gy. Mária. Berger Lipót és Fiai Rt. A vállalat 1848-ban létesült. 1925 óta r. t. Ceglédre és környékére szállít vasárút. Ügyvezető igazgatói: Berger Béla és Sándor. A család 4 tagja vett részt a világháborúban. Hárman hősi halált haltak. A vállalat kb. 5—8 alkalmazottat foglalkoztat. keözépmitai Begyáts Gyula r. kath. olébános. * 1870 Nemesmitiér. Középiskoláit Kiskunfélegyházán, Trencsénben és Vácott végezte. A váci theológia. elvégzése után Né’jsán, Sáriban, Erzsébetfalván. Újpesten és több más helyen működött. 1907 óta Tápiósüly plébánosa. 1912-ben segédesperessé és tanfelügyelővé nevezték ki. Berky Gyula ny. honved tiszthehelyettes. * 1858-ban. Régi dunántúli család leszármazottja. Iskolái elvégzése után korán a katonaság kötelékébe lépett. A székesfehérvári 17. h. gy. ezredből időnként fontos feladatok teljesítésére vezényelték. 41 évi szolgálata jutalmául a koronás ezüst érdemkeresztet kapta. Neje: Sapkás Borbála 1933-ban elhunyt. Berkovics Ignác kereskedő. * 1898 Zsombolya (Torontál m.) Édesapja is kereskedő volt. 1922-ben önállósította magát. A világháborúban az olasz, orosz és román fronton harcolt. A keresk. egyesület tagja. Neje: Schwéd Mária. Berkovits Lipót kereskedő. * 1875 Nagykőrös. 1896-ban vonult be katonai szolgálatra. Később családi birtokán gazdálkodtt. A világháborút végigküzdötte és 42 havi frontszolgálatot teljesített. Kétszer sebesült. Kit.: két II. o. ezüst v. é. Felesége: Halász Eszter. Bernstein Győző cipő-üzem tulajdonos. * 1918 Újpest. Ugyanott és Németországban végezte iskoláit. A szakmáját édesatyja, Bernstein Mór üzemében tanulta. 1938-ban tett mestervizsgát. Bernáth Adolf mészkereskedő és borbizományos. * 1888 Kiskőrös. Ugyanott végezte iskoláit, majd a családi üzletbe lépett, amelyet az 1830- as években néhai B. Hermann alapított. A céget nagyatyjától apja vette át és vezette 40 évig. Az ő tulajdonában 1911 óta áll, azóta tartja fenn a borbizományi üzletet is. 15 évig gondnoka és 3 éven át alelnöke volt az izr. hitközségnek, valamint a szentegyletnek. Felesége: Jungheisz Nelly, gyerm. Márta, Miklós, Irén, Károly, Emilia, Endre, László, Erna. Bernáth István polg. isk. tanár. * 1893 Budapest. Középisk. és a polgári tanárképzőt is ugyanott végezte és 1919-ben nyerte diplomáját. Pályáját azóta folytatja és jelenleg a rákosligeti polgári iskolában működik. A világháborúban a 29. gy. e.-el az orosz és olasz harctereken küzdött. A Kcsk. tulajdonosa. A magyarországi gyorsíró szöv. versenyintézője, a rákosligeti MOVE, polgári kör stb. vezető tagja. Bernát József ny. MAY altiszt. * Ceglédbercelen, 1893-ban. — Ifjúkora óta a MAY. szolgálatában állott. 1916-ban bevonult és részt vett az olasz-orosz harctereken folyt ütközetekben. Kit.: Szóig, érem, vaskereszt és br. v. é. 1936-ban vonult nyugdíjba s azóta 6 hold földjén szülőfalujában gazdálkodik. Felesége: Baunoch Mária. iff. Berő Béla k. orvos. * 1901 Budapest. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után az orvosi pályára lépett, a budapesti egyetemen 1930-ban nyert orvosi diplomát. 1932-ben elvégezte a k. orvosi tanfolyamot. 1933- ban megválasztották községi orvosnak. 1936-ban rendezte meg a „Kerekegyházai Zöldkeresztes Egészségvédelmi“ napot, majd 1937-ben megindult vezetésével a rendes „Zöldkeresztes Egészségvédelmi“ szolgálat. Még u. ebben az évben eml. segédorvossá nevezték ki. Berkovics Ignác mész- és festékkereskedő. * 1898 Zombolya. Négy polgári elvégzése után a kereskedői pályára lépett, amit Kiskunfélegyházán tanult ki. 1917-ben a 34. tábori tüzérezreddel az olasz, román és orosz harctéren küzdött és mint főtüzér szerelt le. 1922-ben alapította meg Kiskunfélegyházán mai üzletét, melyet azóta önállóan vezet. Két alkalmazottat foglalkoztat. A keresk. test. és Levente E. tagja. Felesége: Svéd Mária, gyerm. István és Mária. Berger Gábor fakereskedő * 1878 Magyarhegymeg. Szakmáját Monoton tanulta ki, majd Békéscsabán volt tisztviselő. 1906-ban Pilisen átvette a Huppert B, Fiai cégtől a fatelepet, melyet azóta fiával együtt vezet. Tűzifa, épületfa, szerszámfa, beton, cserép, tégla és más építési anyagokkal kereskedik. 1929-ben a Pilisi Ipari kiállításon br. érmet nyert. A községi képv. test., az Úri Kaszinó, Tűzoltó Testület, Iparoskor, Dalkör alapító tagja. Résztvett a világháborúban. Az 1. h. gy. e.-ben teljesített szolgálatot és mint szakaszvezető szerelt le. Felesége: Karsai Szerén. Gyerm. Sándor, Erzsébet és Klára. Bertha György ny. MÁV. s. tiszt. * 1864 Tiszafüred. Ugyanott végezte iskoláit. A MÁV. szolgálatában a budapesti Nyugati pályaudvaron 25 évig működött. Neje: Lestár Mária. Házasságukból 9 gyermek született. Besenszky Imre áldozópap. * 1909 Pesterzsébet. Középiskoláit Budapesten, theológiai tanulmányait Vácon fejezte be. Pappá szentelése után pályáját Tápióbicskén kezdte meg, majd Kistarcsán is volt káplán. Cseren pedig adminisztrátor. Jelenleg a Dunakeszid Műhelytelepen MÁV. hitoktató. Berze Imre gazd. * 1877 Kerekegyháza. Ifjú éveit édesatyja gazd.ban töltötte el. Majd bevonult katonai szolgálatra és mint őrv. szerelt le. Résztvett a világháborúban is 1916-tól egész az összeomlásig. Volt a Hangya Szövetkezet pénztárnoka, majd 1923- ban elhalálozott. Azóta a birtokot a rokonság kezeli. Felesége: Cser Julianna. Békásmegyeri ref. egyház. Lélekszám 1062. 1926-ban létesült az egyház. Dr. Butujás Gyula, Tóth István stb. kezdeményezésére alakult meg. Templomuk 1935-ben épült fel Sántay Endre tervei szerint. A költségek közadakozásból és hollandi reformátusok segélyezéséből gyűltek össze. A holland királyné kétízben utalt ki jelentős adományt. Lelkésze Tóth Ernő, kinek felesége Johanna de Boer holland származású és főként az ő érdeme a holland adakozás. Az egyházközség kebelén belül működik a református nőegylet, melynek elnöke özv. Bujáid Elemérné. Bényei József gazdálkodó és tejkereskedő. * 1888 Regőcze. A gazdálkodást szülei házánál sajátította el, majd 3 évig tényleges katonai szolgálatot teljesített. Ezután a 8. huszár e.-től a csendőrség kötelékébe lépett, ahol 12 évig szolgált. 1922-ben telepedett le Alsónémedin, ahol 35 holdas birtokát vezeti és ugyanaz évben tejkereskedést is létesített. Tejkezelő tanfolyamot 1923-ban végzett. Résztvett a világháborúban, mint tábori csendőr, egyszer sebesült és törzsőrmesteri rangban szerelt le. Br. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Az O. K. H. ig. t., a gazdakör számvevő elnöke, a legeltetési társ. vm. t. Felesége: Seregély Terézia. Bécsi Simon ny. k. irodatiszt. * 1882 Nemesnádudvar. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 3 évig, mint községi rendőrvezető működött, majd 16 évig irodai munkaerő volt a községházán. 1934-ben vonult nyugalomba és azóta gazdálkodással foglalkozik. Katonai szolgálatot a világháború alatt az 1. h. gy. e.-nél teljesített és az orosz fronton küzdött. Mint 50 °/o-os rokkant szerelt le. A k. képv. test. tagja, a Hitelszövetkezet fel. biz. t. Felesége: Endler Teréz. Béky Sándor a Hangya fogy. szöv. üzletvezetője. * 1901 Tápiósáp. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Rövid alkalmazotti működés után 1926-ban önállósította magát. 1936-ban a helyi Hangya szövetkezet üzletvezetője lett. 19 2*
