Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

• 'ven ' .-•* <’ (L.r '

néhai Báder Gusztáv kereskedő. * 1854 Rappa. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és Budapesten a Jónás cégnél 25 évig megszakítás nélkül működött. 1904-ben telepedett le Pestújhelyen, ahol megalapította a község első textil és vegyeskereskedését, valamint dohány kisárudáját. Később ingatlan forgalmi irodát nyitott, mellyel nagyban előmozdította az akkori telep községgé való fejlődését. Ö volt a község első elöljárója. Később virilis tagja lett a képv. test.-nek. Izraelita hitközség elnöke volt. Pestújhely első takarékpénztár alapítása is nevéhez fűződik. Felesége: Milkó Róza. Gy. Mór, Fáni, Etel, Pál, Rózsi, Dezső és Béla és Károly. Imre fia a világháborúban hősi halált halt.

Bácskai Jakab kir. jb. telekkönyvvezető, * 1889 Ókér. Középiskoláit Titelben végezte, majd az igazságügy szolgálatába lépett. Először a titeli járásbírósághoz osztották be, majd a hűségeskü megtagadása miatt történt kiutasítás folytán a bpesti ítélő táblához helyezték és 1928-ban a bpesti központi kir. járásbíróság telekkönyvvezétőjévé nevezték ki. Sződligeten 1925 óta. él. Á NÉP körzeti titkára, az ág. hf., egyház gondnoka és pénztárnoka, a telekkönyvezető orsz. e. titkára.

Dr. Bácsujlaki Dezső k. orvos. * 1892 Bácsujlak. Középiskoláit Kalocsán végezte, doktorrá 1919-ben avatták. Pályáját Budapesten a 2. sz. nőikíinikán kezdte meg, majd Szigetszentmiklóson lett k. orvos és ugyanaz évben még Tökölön választották még k. orvossá. 1914-ben bevonult és az összeomlásig orosz és olasz harctereken küzdött. Kit.: arany é. k. a kardokkal a v. é. szalagján, br. v. é., Kcsk., Emi. s. orvos. Fivére néhai Berzenkovics Andor a világháborúban hősi halált halt. Az r. k. község vil. elnöke, az áll. iskolaszék elnöke. Felesége: Loósz Mária, 4 gyermekük van.

bágyoni Bágyony-Szabó Endre közs. irodatiszt. * 1902 Dicsőszentmárton. Középiskoláit s a kereskedelmi érettségit Nagykanizsán végezte. 3 éven át, mint banktisztviselő működött, majd a színészi pályára lépett s Pécsen és Olaszországban az „Asszonyi-társulattal“ játszott. 1928-ban Lajosmizsére költözött s azóta a község szolgálatában áll. A Tűzoltó Egyesület titkára, a Dalárda vig. biz. elnöke, Levente főoktató, „MOVE“ tag. A műkedv. előadások rendezésében s egyéb kultúrális és társadalmi ténykedésben élénk részt vesz. Felesége: Mészáros Erzsébet, gyerm. Attila, Ildikó.

Bágyi Sándor ny. fogházőr. * 1893 Gomba. 28 éves korában került a Pestvidéki fogházhoz, itt 13 évet szolgált, 4 évet katonáéknál mint őrmester. 1936- ban vonult nyugalomba. Felesége: Szőnyi Julianna. Gy. Julianna és Sándor.

Bálint Boldizsár gazdálkodó. * 1886 Álsónémedi. Előbb a szülői háznál gazdálkodott, majd 3 évi tényleges katonai szolgálat után 1919-ben önálló birtokos lett és ma 19 holdas birtokán gazdálkodik. A világháborút elejétől fogva végig küzdötte és résztvett a szerb, orosz és olasz harcokban. Kcsk. tulajdonosa, községi elöljáró, a ref. egyház presbitere. Felesége: Horváth Zsófia.

Bálint Ferenc földbirtokos. * 1899 Cegléd. Szolnokon tett érettségit, majd a kecskeméti jogakadémia hallgatója volt. 1918-ban lett önálló földbirtokos, jelenleg 100 k. holdas birtoka van. 1937-ben elismerő oklevelet nyert a takarmány termesztéséért, valamint a baromfi tenyésztés terén is több díjazást kapott. Tagja a r. k. egyház tanácsának, a városi vágóhídi és hűtőházi biz.-nak, a rk. kör választmányának, a baromfi tenyésztők e., legeltetési társulat elnöke, a zöldmező szöv. titkára, Futura bizományos, stb. Családjuk anyai ágon régi nemesi eredetű. Felesége: Bálint Franciska. Gy. Ferenc, Piroska és István.

Bálint István vendéglős és szállodás. * 1899-ben Álsónémedi. Előbb a kereskedői pályán működött és önálló kereskedő is volt. 1931-ben nyitott vendéglőt és szállodát, amelyet azóta is vezet. Ezenkívül 50 hold földbérletén és 12 hold saját birtokán gazdálkodik. A világháborúban az oláh fronton harcolt, egyszer megsebesült és rokkanttá nyilvánították. Jelenleg a község első virilistája. Felesége: Kovács Rozália.

Bálint József ny. k. főjegyző. * 1878 Zagyvarékás. Középiskolái elvégzése után közig, pályára lépett. Jegyzői vizsgát 1900-ban Budapesten tett. Pályáját 1896-ban Zagyvarékáson kezdte meg mint gyakornok, 1900-ban Csömörön gyakornokoskodott, majd a jegyzői vizsga letétele után leszolgálta katona idejét. Utána 1901-ben Zagyvarékás s. jegyzőjévé, majd 1905- ben pedig főjegyzőjének választották és

1931-ben ebben a minőségben vonult nyugalomba. A község fejlesztésében és magánvagyona gyarapításában nagy érdemei vannak. Az ő működése alatt épült a k. temploma, a Zagyván vasbetonhidat, a községnek betonjárdát és iskolát épített. 3 ártézi kutat is fúratott. 25 évig a Hitelszövetkezetnek a központ által kijelölt ig. tagja volt. Alelnöke a róm. kath. Olvasó Egyletnek, a Hangya ügyv. ig., az iskolaszék alelnöke. Felesége: Majnik Erzsébet.

néhai Bálint Károly ipartestületi jegyző és földbirtokos. * 1861 Kiskunfélegyháza, ősrégi helyi iparos családból. Iskolái elvégzése után a cipész iparban szabadult fel és mint önálló mester is éveken át működött, majd abbahagyva iparát, az ipartestület jegyzője és e minőségében 25 éven át önzetlenül működött a testület érdekében,

sőt 7 hold földet adományozott szegény iparos társai részére. 1934-ben halt meg és emlékét iparostársai azzal tartják fenn, hogy minden évben a testület sírjára koszorút helyez. Fivére Bálint Flórián a világháborúban, mint százados küzdött és hősi halált halt. Felesége: Berta Franciska. Egy nevelt gyermekük van Bálint József őrnagy, aki hősi halált halt testvérbátyja fia.

Bálintné sz. Lejtényi Emilia áll. tanítónő. * 1896 Budapesten. A tanítónőképzőt Győrben végezte. Tanítónői állomáshelyei: Székelykeve, Szeged, Szőreg, majd 1922-től Lajosmizse. A belterületi iskolában tanít 67 gyermeket. Élénk- és tevékeny részt vesz a község kultúrális és társadalmi életében.

Bályi-Patai Sámuel földbirtokos. * 1877 Pánd. Középiskoláit Sárospatakon, a gazd. akadémiát Kassán végezte és 1898-ban nyert oklevelet. Pályáját Zemplén megyében kezdte meg. 1910 óta vezeti a pândi családi birtokot és 1914-ben költözött végre át Pándra. A k. képv. test. és a vármegyei th. bizottság, valamint az egyházmegye tanácsának és a járás mezőgazdasági bizottság tagja. Az iskolaszék elnöke, a Johhanita lovagrend tagja. Felesége: Kazinczy Ottilia, 2 fia van, Ferenc és Artur.

Bálint Mihály gazdálkodó, gazdaköri pénztáros. * Dunapatajon, 1882-ben. 1906 óta önállóan vezeti 30 holdas birtokát, hol szép belterjes gazdálkodást folytat. Katonai kötelezettségének 1915- től 1918-ig tett eleget a 38. cs. és. k. gye.-nél. Részt vett az orosz, olasz és román harcokban. 1930 óta a gazdakör pénztárosa és a község elöljárója. Felesége: Bókus Zsófia.

Bántó András m. kir. pénzügyőri szemlész. * Szilágysámson 1895. Iskolái elvégzése után 1913. évben lépett a pénzügyőrség szolgálatába és 1932- ben Rákospalotára szemlésszé nevezték ki. Innen Gödöllőre, hol 3 évig, majd Szentendrére, hol 2 évig teljesített szolgálatot s 1937-ben a gyömrői vezetésével bízták meg. 1915-ben tényleges katonai szolgálatra a határmenti pénzügyőrséghez rendelték ki. Gyömrő község kultúrális- és társadalmi életében részt vesz. Felesége: Kosztolányi Borbála.

Bánhidai (Brecska) Balázs hentes és mészáros. * 1899. Kiskunhalas. Iskoláit elvégezve 1917-ben a 30. gy. e.hez vonult be, mellyel az olasz harctéren teljesített szolgálatot. Itt megsebesült és mint 50 °/o-os rokkant 1920 december 17-én szerelt le a kórházban. Utána Kiskunfélegyházán kitanulta iparát és 1928-ban Szánkon ma is fennálló üzletét alapította. A rokkant csoport pénztárosa. Felesége: Divics Róza. Gy. Regina.

14