Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Bárióczy Endre gímn. igazgató. * 1887 Nagymuzsaly. Középiskolai tanulmányait a budapesti ref. gimnáziumban végezte, a bölcsészeti fakultást a budapesti tud. egyetemen, oklevelet latin és történelem szakból u. ott szerzett 1910-ben. Önkéntesi évét Budapesten az 1. h. gy. e.-nél szolgálta le. Tanár 2 évig a bpesti ref. gimnáziumban, majd 1912 óta a nagykőrösi ref. gimnáziumban, majd 1933 óta igazgató tanár ugyanitt. A világháború alatt orosz fogságban is volt. Résztvesz a város minden társadalmi megmozdulásában, egyházi intézményekben szerepel. Az Arany János társaság tagja, a Honsz és a Frontharcos főcsoport diszelnöke és ezenkívül minden hazafias és kulturális intézmények tagja. Cikkei jelentek meg a Prot. Tanügyi Szemlékben és helyi lapokban. Bánó Gergely földbirtokos. * 1879 Kecskemét. Iskoláit Kecskeméten végezte. Édesapja halála után a család gazdaságának vezetését vette át. A világháborúban résztvett. A képv. test. tagja. özv. Bán Gyuláné kereskedő. * 1885 Nyitra. Néhai férje ékszerész volt Budapesten és 1911-ben halt meg. Jelenleg a férje által alapított üzletet vezeti Jenő és József fiaival. Bánfi István ny. tűzoltó. * 1888 Kiskunfélegyháza. Iskolái elvégzése után a város szolgálatába lépett és 1920 óta, mint tűzoltó 15 éven át teljesített szolgálatot. 1935-ben betegsége miatt vonult nyugalomba. Felesége: Forgáts Erzsébet, gyerm. Mária, Erzsébet és Mihály. Bándi István ev. lelkész. * Pozsony 1902. Érettségit Budapesten tett, majd tanítói oklevelét u. ott szerezte. Theológiát Sopronban végezte, oklevelet nyert 1932-ben. Lelkészi működését Vácon kezdte, mint s.-lelkész, hol 3 évig működött. 1935 óta Csengődön működik, hol megszervezte az önálló egyházat, mely 1937-ben rendes lelkészévé választotta. Tagja a k. képv. test.-nek, Felesége: Pölcz Hermin. Bánolti Jánosné oki. szülésznő. * 1904 Budapest. A pogári iskolát, felsőkereskedelmi iskolát és a Báhaképzőt Budapesten végezte. Férje MÁV. lakatos. Gy. Valéria, Katalin. nemes Bánhidy Simon ny. huszárezredes, földbirtokos. * 1881 Kiskunfélegyháza. A Ludovika Akadémiát Budapesten végezte és 1899-ben avatták tisztté. A verseci 7. gy. e.-nél, majd a 13. huszárezred kötelékében 29 évig teljesített tényleges szolgálatot és 1928- ban vonult nyugalomba. A világháborút a szerb, orosz és olasz harctereken küzdötte végig. Kit. III. o. é. k., ezüst és hr. érdem é., Kcsk a kardokkal, II. o. német vaskereszt. Nyugalomba vonulása óta Kiskunfélegyházán él, ahol birtokán gazdálkodással foglalkozik. Tágja a képv. test.-nek, a frontharcos csoport elnöke, a tak. pénzt. ig. tagja. Felesége: néhai nemes Tarjassy Margit. Bán Sándor gazd. és fakereskdő. * 1865 Hódmezővásárhely, hol szülei is fakereskedéssel foglalkoztak. Hódmezővásárhelyen fakereskedésben, mint alkalmazott működött, Szolnokon 18 éven át dogozott, majd 1911-ben önállósította magát Abonyban és 1926 óta Kerekes Sándor bizományosa. Egyúttal gazdálkodik saját 20 m. holdas birtokán. Felesége: Katona Róza. Bárány István kéményseprőm. * 1876 Tápiószele. Iskoláit Hatvanban végezte, majd kitanulta a kéményseprő ipart és mint segéd Hatvanban, Budapesten, Érsekújváron és Pozsonyban fejlesztette szaktudását. 1896-ban teljesített tényleges katonai szolgálatot a gyulai 10 h. e.-nél. A háború kitörésekor ismét bevonult és az orosz fronton 1916- ig, leszereléséig küzdött. 1918-ban lett Tápiószelén kéményseprőmester és azóta foytatja iparát. Két állandó segéddel dolgozik. Jelenleg körzetéhez tartozik Tápiószele, Farmos, Tápiószentmárton és Tápióbicske. A helyi ipartestület volt elnöke és az egyházközség volt tanácstagja Jelenleg az önk. tűzoltó testület pénztárnoka. Felesége: Keins Leopoldina. Bárdost Dezső tűzifa és szénkereskedő. * 1906 Adánd. Villanyszerelő ipart tanult Kispesten és ott is szabadult fel. Mint segéd több helyen működött. 1938 óta önálló fakereskedő Csepelen. Felesége: Fodor Olga. Bársony Ernő a Mandel közkereseti társ. beltagja. * 1897 Budapest. 1915- ben tett érettségit Cegléden, majd utánna bevonult a 85. gy. e.-hez, mellyel 6 hónapig az orosz fronton harcolt. Az összeomláskor mint hgyj. őrmester szerelt le. Utánna megszerezte a keleti akadémián az oklevelet. Pályáját Bécsben, majd Magyarországon, mint tisztviselő a borszakmában kezdte. 1925-ben lett a ceglédi hengermalom tisztviselője, majd a ceglédi Tak. Pénzt. Egy.-nél működött. 1929 óta a Mandel-féle köz. kér. társ. beltagja. A kereskedelmi egy. elnöke, az OMKE és a vidéki gabona kereskedő e. vm. tagja, valamint tagja a budapesti árú- és értéktőzsdének is. Felesége: Mándel Ilona. Bársony Gyula és Tsa építési anyag és épületfa kereskedők. Dunavecse. A cég alapítási éve 1936. nov. 1. Vevőköre a község és környékéből adódik. Pontos címe Budapesti főút 136, telefon 31. A cégt. Bársony Gyula középiskoláit Rákospalotán végezte. Katonai szolgálatot a m. kir. 2 h. gy. e.-nél az les határőr kerületnél teljesített. Társa Zitter Zoltán * Budapesten u o. végezte középiskoláit. A világháború az 1. h. gy. e.-del az olasz fronton fogságba került, ahonnan 1919-ben tért vissza. Bátai Dénes tejüzem tulajdonos * 1889 Csikbasikfalva. Iskoláit Csíkszeredán, a tejgazdasági szakiskolát Gátváron végezte. A forradalom alatt Pankotán segédtiszt volt, majd mint tejüzem tulajdonos különböző helyeken működött. 1935-ben Űjkécskán alapította meg tejüzemét, amelyet azóta vezet. 1915-ben bevonult a 24. h. gy. e.hez és háborús szolgálatot teljesített. Felesége: Varga Mária. Bátyai rk. egyházközség. 1698 óta áll fenn. Írott anyakönyveket 1714 óta találtak. Első lelkésze Páter György franciskánus szerzetes volt. A plébánia történetét Gengics György plébános kezdte megírni. Temploma egytornyos, három harangos. Oltárképe és freskóinak egyrésze Jocabel Károly magyar festőtől származnak. vitéz Bátori Vencel malomtulajdonos. * 1885 Tápióbicske. A malmot édesatyja 1903-ban létesítette és ő azt 1930-ban vette át, amelyet teljesen modernizált. Katonai szolgálatot békében és a világháború alatt teljesített és az I. o. v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Pajolik Erzsébet. 1929-ben avatták vitézzé. Dr. Bátyka Zoltán ügyvéd. * 1890 Budapest. Középiskoláit á kolozsvári ref. kolléghjmban és egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen végezte. Közgazdasági ismereteit a Keleti Kereskedelmi Akadémián gyarapította. Pályáját 1912-ben a .pesti Magyar Kereskedelmi Banknál kezdte meg. Ügyvédi irodáját Budapesten 1926-ban nyitotta meg. A világháborúban a mozgósítástól 1917 szeptemberéig háborús szolgálatot teljesített és rokkantként szerelt le. A Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, a budai ág. hitv. egyházközség ügyésze sth. 1932-ben vásárolta meg az Alsódabas községben fekvő Kossuth kúriát, ahol Kossuth Lajos édesapjánál Kossuth Lászlónál lakott egyideig. A nemesi kúria udvarán két, öreg, korhadt eperfa „Kossuth fái“ néven ismeretes. Beck Antal terménynagykereskedő, a Magy. Petr. Ipar Rt. bizományosa. * 1896 Szentmártonkáta. Iskoláinak elvégzése után a terményszakmát Szolnokon és Monoron tanulta. A céget, melyet apósa néhai Grozner József alapított, 1922-ben vette át. 1932- ben a Magy. Petr. Ipar Rt. bizományosa lett. A cég üzletköre a járás egész területére kiterjed. Tagja a Kaszinónak, az izr. hitközség egyh. tanácsosa s a Frontharcos Szöv. tagja. 1915-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez. Az orosz harctéren fogságba esett s 1918-ban tért haza. Kit.: br. v. é., Kcsk. Mint tizedes szerelt le. Felesége: Grozner Rózsa. Gyerm. Klára, György. 15
