Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

Bíró Lajos k. állatorvos. * 1901 Cegléd. Érettségit Cegléden tett, 1 állatorvosi főiskolát Budapesten végezte és diplomát 1929-ben nyert. Az állatorvosi gyakorlatot Bábolnán végezte. Pályáját Ceg­léden kezdte meg, majd Tápió­­szentgyorgyön működött. 1931- ben került Törteire, ahol először magán, majd 1933 óta k. állator­vosi gyakorlatot folytat. MOVE, 1 Vöröskereszt Egylet, Hitelszö­vetkezet ig„ Magyar Országos Állatorvosi Egyesület és a k. kép. testületnek tagja. Felesége: Bognár Margit. Három gyermek I édesapja. Biró I. Sándor k. főjegyző. * 1898 Miskolc. Iskolai tanulmá­nyai elvégzése után a közigazga­tási pályára lépett. A jegyzői tan­folyamot Szombathelyen végezte és oklevelet 1920-ban szerzett. Működését mint gyakornok Be­regszászon kezdte meg és Ig­­nécen folvtatta. 1038 óta Szigtet­­újfalu főiesryzőieként működik. Az Orsz. Jegyzői E. tagia és minden helyi intézmény veze­tőié. Dr. Bitskeey Géza k. orvos. * 1886 Tápiószele. Érettségit Jász­berényben tett, orvossá 1910-ben a budapesti Tudomány Egyete­men avatták. Községi orvos volt Ókécskén, Kókán és Tápiószelén. Gyomron, mint járási orvos mű­ködött. 1929 óta ismét Tápiószele község orvosa. A harctéren 1914— 18-ig részben a 9/4 tábori jár­ványkórházban, részben a 11. dra­­gonyos ezrednél teljesített szolgá­latot. Emléklapos főorvos. Kit,.: Sig. Laud, a katonai e. é. szalag­ján, arany é. k. a v. é. szallagján, vöröskereszt é. k.-je a hadiékit­­ménnyel, Kcsk., kir. díszérem a 25 éves mentő és tűzoltó szolgá­latért, háborús emlékérem. Fele­sége: Busies Erzsébet. Dr. Blaskovits Lajos vm. fő­jegyző. * 1892 Budapest. Középis­koláit és jogi tanulmányait u. ott végezte és itt avatták az államtu­domány doktorává. A világhábo­rú alatt a m. kir. igazságügymi­nisztériumban teljesített szolgála­tot. 1920 óta Pest vármegye alis­­páni hivatalában működik, mint gyakornok, aljegyző, II. főjegyző és főjegyző. Régi Pest megyei ne­mesi családból származik és a vármegyében földbirtoka van. Fe­lesége: körösladányi Ladányi Róza. impérfalvi dr. Bodó Dénes k. orvos * Kázonaltér 1894. Közép­iskolai tanulmányainak elvégzé­se után az orvosi pályára lépett. Egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte és oklevelet 1920-ban nyert. Működését Budapesten kezdte meg, majd onnan Pécsre került az Erzsébet Tud. Egyetem Klinikájára és 1923 óta Pusztavaes megválasztott k. orvosa. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton teljesített szogálatot, mint egészségügyi hadnagy szerelt le. Kit.: II. o. e. br. vit. é. és Kcsk. tulajdonosa. Régi erdélyi nemesi család sarja. Nemesi előnevüket 1600-as években kapták. Felesé­ge: Markó Alice. Gyermekei: Mária és Ágnes. Bóna Imre k. pénztáros. * 1882 Jászszentlászlón régi helyi csa­ládból. A gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd saját birtokát vezette önállóan. A vi­lágháborúban orosz fogságba esett, ahonnan az összeomláskor szerelt le. A II. o. e. v. é. tulaj­donosa. Községi, tűzoltó e. és MOVE pénztáros. Felesége: Hor­váth Eszter. Gy. Julianna. Boross Imre k. jegyző * 1880 Budapest. Gimnáziumi érettségit és közigazgatási tanfolyamot vég­zett. 1901 óta működik Vecsésen, 1919-ben lett főjegyző. 1914-ben hadbavonult 1918-ig teljesített szolgálatot és mint főhadnagy szerelt le. Kit.: I. o. e., br. v. é. Sig. Laud., Kcsk., seb. é., magyar és német hadi é., magyar érdem­rend lovagkeresztje. Számos egy. vezetője. Felesége: Roder Mária. Gy.: Mária, Margit, János. Borbás István közs. s. jegyző. * 1904 Úri. Budapesten érettségi­zett, a Közig. tanf. Szombathelyen végezte. 1922-ben a budapesti közp. kir. járásbíróságnál műkö­dött. 1926-ban jegyző gyakor­nok Vecsésen, majd 1928-tól köz­ségi segédjegyző. Felesége: Ur­­bán Hona. Dr. Boross Gyula a kalocsai járás főszolgabírája. * 1891 Ar­­nyos. Középiskoláit Egerben, egyetemi tanulmányait Budapes­ten végzte. A világháborúban a 68., majd a 37. gy. e. kötelékében vett részt 1916 júniusában a Bru­­szilov-féle offenziva során hadi­fogságba esett, ahonnan 1920 nya­rán Wladivosztokon keresztül ha­jóval tért haza. Emi. zászlós. Pest vármegye szolgálatába szep­temberében lépett, mint közig, gyakornok, 1923 óta mint szolga­bíró 1935-től pedig mint főszol­gabíró teljesít szolgálatot. Bokor László k. főjegyző * 1901 Géderlak. Középiskolái után a jegyzői tanfolyamot Egerben vé­gezte, 1924-ben nyert oklevelet. 1924—25-ig Akasztón, 1925—32 Géderlakon volt s. jegyző, majd 1932-ben Géderlak megválasz­totta főjegyzőjének, önk. Tűz­oltó T., Levente E., Testnev., Biz., P. L. E. elnöke. Részt vesz a község minden egyházi, közmű­velődési és hazafias megmozdulá­­ban. Felesége: Kiss Irén tanító­nő. Gy. Mária és László. Borsitzky Béla k. főjegyző. * 1882 Tamásin. Középiskoláit Szé­kesfehérváron, a jegyzői tanfo­lyamot Budapesten végezte. 1911 —15 Tolna megyében, majd Pest megye Abonyt Tápiógyörgye, Far­mos községekben működik mint jegyző. 1927-től Abony k. főjegy­zőié. A háború alatt közszolg. érdekből felmentéit nyert. Nevé­hez fűződik az artézikut, a vízve­zeték és Tüdőgondozó létesíté­se. a fásítás és utak rendezése. ..MOVE“. Tűzolt. egvs Ipari dal­kör, Testn. biz. Isk. kir. népműv. bíz. elnök. OKH ig. tag. Polgári kör s a rém. kath. egyháztanács vál. tag. Jézus szive szöv. e«z­­port vezető. Rém. kath. olv. egyl. vál. tag stb. Felesége: Csupkay Mária. Dr. Brondt Viktor k. főiegyző. * 1885 Deés. Középiskoláinak el­végzése után közigazgatási pá­lyára, lépett, az egyetemi tanul­mányait a kolozsvári Ferenc Jó­zsef tud. egyetemen végezte. 1912-ben iogfnd. doktorátust nyert. 1913—15-ig Fehértemnlo­­mon, mint szolgabíró működött 191-5-ben bev. az 5. táb. h. tüzér­­ezredhez. Az orosz és az olasz fronton harcolt 1 évig. Tart. zász­lósi rangban szerelt le. Kcsk. tulajdonosa. A háború után Buda­pesten az O. K. H.-nál a jogügyi osztályon működött. 1928-ban meg­választották Törtei vezető iegy­­zőjének, majd 1930 óta, mint Zagy­varákos főjegyzője működik. Részt vesz a község minden hazafias és társadalmi megmozdulásában. A község fejlesztésében nagy ér­demei vannak. A nagyméretű Zagyvaréka fásítása az ő nevéhez fűződik. Tejszövetkezetet alapí­tott, tűzoltó szertárat építtetett, a községházát renováltatta. 1936- ban hálája jeléül a község dísz­polgárává választotta meg, mert a községet a teljes anyagi rom­lástól mentette meg. A múltban szépirodalmi munkásságot is fej­tett ki. Cikkei napi- és irod. la­pokban jelentek meg. 1910—11- ben elnöke volt a kolozsvári „Egyetemi kör“-nek és felelős szerkesztője az „Egyetemi La­pokénak. Zagyvarékás — Uj­­szász — Szolnoki Ármentesítő Társ. kormánybiztosi vélemé­nyező biz. tag. MOVE, Hangya, Tejszövetkezet és több más egye­sület elnöke. Felesége: néhai Rencz Ilona. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom