Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

Brázovay Iván k. irodatíszt. * 1891 Várhely. Középiskoláit Szászváron végezte. Pályáját Felsőszálláson kezdte, 1918-ban bevonult a 64. gy. e.-hez, mellyel a mozgósításkor az orosz frontra került és 1915 szeptemberéig tüz­­vonali szolgálatot teljesített. Ek­kor orosz hadifogságba esett, ahonnan 1918 májusában került vissza. Az összeomláskor szerelt le. Ekkor a Károlyi féle hadse­regben Gyulafehérváron, maid in­nen is leszerelve Nemesmurá­­nvon közig, tisztviselő működött. Később mint katonaszökevény átszökött Magyarországra, ahol több községben dolgozott. 1928-ban választották meg Érsekcsa­­nádon k. irodatisztté. Bruckner Jenő k. főjegyző. * 1889 Nagymaros. Érettségit Nagyenyeden tett, majd Bpesten a tudományegyetem jogi fakul­tásán 8 félévet hallgatott és elvé­gezte a jegyző tanfolyamot is. Pályáját Túrán kezdte meg, majd Boldog községben lett al­jegyző és 1938-ban főjegyzőnek választották. Bulyovszky Gyula községi or­vos. * 1890 Budapest. Családja több mint 100 éve megyénkben él. Középiskoláit és egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte és 1914-ben orvossá avatták. Ugyan ez évben pályáját Mezőhegyesen mint segéd orvos kezdte, majd be­vonult a 38. gy. e.-hez, ahonnan az 51. had-o.-ba osztották be és ott 47 hónapon keresztül megszakítás nélkül az orosz, román harctere­­gen teljesített szolgálatot. 1918- ban szerelt le, maid utána 1919- ben Kiskunmajsán telepedett le és ott b. községi orvos lett. 1920- ban választották meg és azóta tePesíti fontos ecéezségüvvi szol­gálatát. A Stefánia megalapítóm és vezető főorvosa, OTI körzeti orvos, Máv. orvosi tanácsadó, Tb. járási tisztiorvos, a „Kunsági Hírlap“ c. hetilap négy éven át volt felelős szerkesztője, stb. 1932-ben a kormányzó hazafias és kultúrális érdemei elismeré­séül kir. kormánytanácsosi cím­mel tüntette ki. 1936-ban pedig átlagon felüli háborús szolgála­tainak elismeréséül a kormányzó t. ezredorvossá léptette elő. A vi­lágháború alatt 13 kitüntetés­ben részesült. Felesége: Jaritz Ilona. Három gyermekük van. Busányi István k. főjegyző. * 1887 Dávod. Középiskoláit Ko­lozsvárott és Baján, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen vé­gezte. Pályáját Sükkösdön kezd­te me, majd Bajaszentistvánon, Érsekcsanádon, Újkígyóson és Kiskomáromban volt s. jegyző. 1914-ben bevonult a 48. h. gy. e.­­hez, amellyel a szerb fronton har­colt és súlyosan megsebesült. Sebesülése után elbocsájtották, majd 1916-ban ismét bevonult és a tiszti iskola elvégzése után az orosz és olasz fronton küzdött, ahol ismét megsebesült. Az össze­omláskor szerelt le. A sebesülési érem tulajdonosa. Leszerelése után Sükkösdön lett h. főjegyző, majd az ellenforadalomban, mint vezető tiszt vett részt és Szege­den a Nemzeti Hadseregben telje­sített szolgálatot. Ezután ismét Sükkösdön, majd Soltszentimrén volt h. főjegyző, majd Kecelen közigazgatási jegyző, utána Sük­kösdön és Drágaszélen vezető jegyző. 1929 októberétől Miskén, mint megválasztott főjegyző mű­ködik. Felesége: Molnár Etelka. C, Cs. vitéz dr. Czanik Géza főszol­gabíró. * 1899 Bugyi. Középisko­láit Nagykőrösön, egyetemi ta­nulmányait Budapesten végezte. 1926-ban Pestvármegye szolgála­tába lép s mint tb. szolgabíró az alispáni hivatalban Budapesten, mint h. szolgabíró Monoron telje­sített szolgálatot. Itt választják szolgabíróvá s itt éri tb. főszol­gabírói kinevezése. 1938 máj. 10- én Pest vme törvényhatósága egy­hangú lelkesedéssel az aszódi já­rás főszolgabírájává választja. 1917-ben a 6. sz. vártüzérekhez vonult be. Részt vett az orosz, román- és olasz harcokban. Kit.: I. o. e. v. é., II. o. e. v. é., Kcsk., seb. é., háb. e. é., osztrák és né­met háb. e. é. Az összeomláskor, mint tartalékos zászlós szerelt le. 1928-ban vitézzé avatták. Emi. fő­hadnagy. Több közismert napi- és vm-i lapban jelent meg közigaz­gatási, pénzügyi és közgazdasági tárgyú szakcikke. Számos haza­fias és társadalmi tevékenységé­ért 2 ízben is részesült magas el­ismerésben s a nemzetvédelmi jel­vényt is megkapta. Felesége: n. Farkas Klára írónő. Regényei, no­vellái, tárcái a Magyarságban és különböző lapokban jelentek meg. A Gyöngyössy írod. Társ. tagja. Czapáry Miklós k. főjegyző. * 1896 Szófia. Középiskolái után a közigazgatási tanfolyamot Szom­bathelyen végezte. Részt vett a világháborúban. 1919—21-ig a Nemzeti Hadseregben. Emi. főhad­nagy. Kit.: br., Kcsk. és háb. e. é. Pályáján 1933 óta működik. Fele­sége Goda Márta oki. tanítónő. Gy. Melinda, Lóránt és Márta. Czóbel Béla k. főjegyző. * 1904 Vác. Középiskolai tanulmányai után a gazdasági akadémiát vé­gezte el Magyaróváron, a jegyzői vizsgát Egerben tette le. Á gaz­dasági akadémia után mint gaz­datiszt, majd mint téli gazdasági tanfolyam előadója működött az állattenyésztés, állategészségügy, földmívelés és tömegtermesztés ismertetésével. 1928 óta közigaz­gatási pályán működik Váchar­­tyánban, Alsógödön és jelenleg Püspkökhatvanban. 1935 óta ve­zető jegyző. Téli hónapokban gaz­dasági irányú előadásokat tart a földműves lakosságnak. Felesége: Hubacsek Mária. Gy. Mária, Már­ta Margit, Béla és Emilia. Dr. Czövek István a ráckevei j. főszolgabírája. * 1899 Gyömrő. Középiskoláit és jogi tanulmá­nyait Budapesten végezte és 1924-ben avatták államtudományi doktorrá. A vármegye szolgála­tába 1920 júl 1-én lépett. 1929-ben vm. aljegyző és 1938-ban válasz­tották meg a ráckevei járás fő­szolgabírájává. A MOVE, Vm. Tisztviselők egyesülete vezetősé­gi tagja stb. Feíesége: Muranszky Leona. Gy. Olivér és Leona. Csaba Elemér k. főjegyző. * 1892 Rákosfalva. Gimnáziumi érettségi után a jegyzői tanfolya­mot 1913-ban Kassán végezte. Al­­lamszámviteli vizsgát Budapes­ten tett. Pályáját Kisidán kezdte meg, majd Kapiban volt s. jegy­ző, 1918 végén Rákóczifalván és 1928 óta Budatétény vezető jegy­zője. A világháborút a 38. gy. e.­­del küzdötte végig és az orosz, román és szerb harctereken telje­sített szolgálatot. Kétszer sebe­sült. Tart. hadnagy. Kit. I. és II. o. e. v. é és br. v. é., Kcsk, seb. é., valamint, a porosz sasrend, II. o. sziláziai arany, német becsület­­rend és magyar, német, osztrák háb. e. é. Felesége: Tóth Erzsé­bet. Gy. Elemér és Erzsébet. Dr. Csapiár Vilmos k. főjegy­ző. * 1884 Fülöpszállás. Középis­koláit és jogi tanulmányait Kecs­keméten végezte, ügyvédi okle­velet 1913-ban Budapesten szer­zett. Utána hat évig ügyvédi gya­korlatot folytatott Kecskeméten. 1919-ben kezdte közigazgatási pá­lyáját Fülöpszálláson, mint vezető jegyző. A világháborúban az orosz és szerb, valamint albán fronto­kon 20 havi tüzvonali szolgálatot teljesített, Emi. százados. Kit.: TIT. o. kát. é. k., ezüst és br. Sig. Laud., Kcsk., háb. e. é., seb. é. Fe­lesége: Váry Magda. Két gyerme­ke van. Dr. kőkeszi Csernyus Béla szolgabíró, főispáni titkár. * 1907 Zombor (Bácsmegye). Tart. hu­szárhadnagy. Jelenleg, mint szol­gabíró Pest vármegye főispáni hivatalában titkár. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom