Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

mindmáig mint körállatorvos mű­ködik. Magyar Orsz. Állator­vosi Egyesület, M. kir. Természet­tud. Társulat és a Pomázi Űri Casinó tagja. Házasságából 2 gyermek született, az egyik zöld­keresztes védőnő. Felesége: Va­jai Mária. málnási Bartók Gábor vezető jegyző * 1885 Nagyenyed. Iskolái elvégzése után 1907-ben lépett Al­só-Fehér vm. szolgálatába, mint díjtalan közigazgatási gyakor­nok. Nagyenyedi járás szolgabí­­rája, vm. jegyző, vm. másod fő­jegyző volt, 1929-ben Máriagyü­­dön körjegyző, 1932 óta pedig Pilis k. vezető jegyzője. A hábo­rú előtt a 35. cs. kir. tüzér e.­­ben teljesített szolgálatot. 1916- ban bevonult mint önkéntes és a háború után a polgári őrségben szolgált. Levente Egyesület, Tűz­oltó Testület, Testnevelési Bizott­ság elnöke, Ref. Egyház, Dalárda választmányi és még számos egye­sület tagía. Felesége: székelyke­­reszturi Kovács Katalin. Gy. Ka­talin és György. Bartók Mihály ny. k. főjegyző, földbirtokos. * 1877 Feketeerdő. A jegyzői oklevelet Ugocsa vár­megyében szerezte meg. Tiszauj­­lak nagyközségnek 22 éven át volt főjegyzője, majd a cseh meg­szálláskor a hüségeskü megtaga­dása miatt ott kellett hagyni állását. Ugocsa vármegyének volt törv. h. biz. tagja, az Orsz. jegy­ző e. vm. tagja. A kommün alatt elfogták és több napon át fogság­ban tartották. Közszolgálati érde­meiért a polgári hadi é. k.-el tün­tették ki. vitéz Bary Arthur k. főjegyző. * 1887 Csernye. Középiskolái el­végzése után k. igazg. pályát vá­lasztotta. 1909—1910-ben jegyző­gyakornok, 1911—1919 években aliegyző és 1919-től Dány k. meg­választott főjegyzője működik. 1914-ben bevonult a 19. táb. vadász zászlóaljhoz és végigharcolva a világháborút, 1936-ban mint szá­zados szerelt le. Vaskoronarend III. o. katonai é. k., Signum Lau­­dis az összes kardokkal és v. é. szalagján. Sebesülési érem 3 sáv­val, Kcsk. tulajdonosa. MOVE tag., Levente egy. főoktatója, m. kir. Népm. Biz. tag. stb. Dr. Bárdos István körorvos. * 1905 Felső-Oszkó. Középisko­lái elvégzése után 1924-ben bev. a bpesti 1-es h. gy. e.-hez. Egye­temet a századtól a budapesti Pázmány Péter T. E. az orvosi szakán hallgatta. Az egyetemi évek után leszerelt, mint tart. hadnagy. Segédorvosi minőség­ben 8. sz. helyőrségi kórházban és még több helyen működött. 2 évig a gyöngyösi közkórházban, mint megválasztott kórházi orvos dolgozott. 1984 óta Zsámbokon mint körorvos, OTI és Stefánia orvos működik. MOVE tagja, róm. kath. egyházközség alel­­nöke. Felesége: Kovács Rózsa. Becker Gyula k. főjegyző. * Monoron, 1885-ben. Középiskolái s a jegyzői tanfolyam elvégzése után, mint közig, gyakornok mű­ködik. A világháború kitörésekor bevonult, harctéri szogálatot tel­jesített s mint rokkant főhadnagy szerelt le. Kit.: K. cs. K. stb. 1922-ben Gomba község főjegy­zője lesz. Elnöke a MOVE, a Testnevelési- és Levente Egyesü­letnek, vezetője és irányitója a többi társadalmi egyesületeknek is. Felesége: Ernyei Erzsébet. id. dr. Bedö Béla ny. k. orvos. * 1879 Szatmárnémeti. Középisko­lai tanulmányait Szatmáron, egye­temi tanulmányait Budapesten vé­gezte 1902-ben. Utána a buda­pesti sebészeti, majd a Poli-klini­­kán működött. 1903 jul. 20-án Ke­rekegyházán községi orvossá vá­lasztották és itt 30 évig teljesített szolgálatot nyugalomba vonulá­sáig. Közben a háborúban négy évig a déli harctéren és Tren­­csénben, mind segéd főorvos kato­nai szolgálatot teljesített. Kit.: magyar vöröskereszt II. o. tiszti díszjelvénye. Koronás arany é. k. a v. é. szallagján. Kcsk. Porosz vöröskereszt III. o. jelvénye. Ez­­redoţvosi rangban vonult nyuga­lomba. 1935-ben választották meg vm. th. taggá. Dr. Berényi Alajos körorvos. * 1902 Budapest. Középiskoláit Gödöllőn, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Itt nyert diplomát 1929-ben. Mint gyak. or­vos lVa évet a kecskeméti kór­házban töltött, majd 1924-től Okécskén mint magán orvos 7 évig működött. 1936-ban Budapes­ten elvégezte a községi orvosi tanfolyamot s még ez évben Al­­pár község h. körorvosa, majd 1937-től megválasztott rendes körorvosa lett. Katonai kötelezett­ségének 1920—22-ben tett eleget a műegyetemi zászlóaljnál. Élénk és tevékeny részt vesz a község közegészségügyi és társadalmi életében. Dr. Betegh Sándor k. orvos. * Fehérviz 1895. Érettségi vizs­gát Szászváron tett. Egyetemi ta­nulmányait Kolozsváron, Szege­den és Budapesten végezte. 1923- ban nyert orvosi oklevelet. Klini­kai szolgálat után a Rinyer sza­natóriumban Budapesten 1923— 28-ig, mint alorvos működött és gyarapította szakismereteit. 1928 elején Tószegen, mint magán­orvos praxist folytatott, majd még ez évben Törtei község or­vosa lett és mindmáig itt műkö­dik, egyben az OTI-nak is orvo­sa. 1914-ben bevonult a 21, h. gy. e.-hez Kolozsvárra. Az orosz és az olasz frontra kerülve 9 hónap után betegen e. ü. hadnagy sze­relt le. Elnöke a helybeli MOVE- nak, róm. kath. egyház és iskola­szék világi elnöke, Vöröskereszt Egylet és Levente Egyesület or­vosa stb. alakulatok tagja. Felesé­ge: Lux Erzsébet. Dr. Bevinny Béla körorvos. * 1897 Szeged. Tanulmányait Deb­recenben fejezte be. 1924-ben nyerte diplomáját. Utánna egy évig egyetemi gyakornok, orvos­kari fogalmazó működött Deb­recenben. 1925 óta körorvos. 1937-ben lett OTBA ellenőrzőor­vos. A világháborúban 3. h. ery. e.-nél teljesített frontszolgála­tot. Kit.: br. v. é., Kcsk., magyar és osztrák h. e. é. Vöröskereszt E. elnöke. Felesége: Kormos Irma. Bezdek Kálmán körállatorvos. * 1881 Vác. Középiskoláit ugyan­ott, az állatorvosi főiskolát Buda­pesten végezte és 1905-ben nyert oklevelet. Működését Galgagyör­­kön kezdte, ahol 1906-ban egyhan­gúlag körállatorvossá választot­ták és azóta ő intézi a galgagyör­­ki körzet állategészségügyét. A világháborút végigküzdötte a szerb, orosz és olasz harctereken és mint főhadnagy állatorvos sze­relt le. Az arany é. k. és koronás arany é. k. tulajdonosa. Felesége: Kalapos Margit. Gy. Margit. Dr. Béla Gyula s. jegyző. * 1907 Dusnok, Kalocsán tett érettségit, majd a budapesti Tudomány Egye­tem jogi fakultását végezte és 1935-ben nyert doktorátust. A jegyzői tanfolyamot Szombathe­lyen végezte. Pályáját Nemesnád­udvaron kezdte. 1936-ban Dusno­­kon választották meg s. jegyzővé, ahol az adóügyeket is intézi. Az Emericana dominusa és több egye­sület tagja. Béssy Sándor k. főjegyző. * 1903 Világos. Mint jegyzőgya­kornok Zsákán kezdte meg műkö­dését, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte el. Utána Bakonyszegen lett segédjegyző, majd Versegen előbb aljegyzővé 1932-ben főjegyzővé választották. Több helyi e. elnöke és vezető­ségi tagja, az aszódi járási jegy­ző e.-nek alelnöke, a vm. jegyző e. vm. tagja. Felesége: Szentan­­drásy Mária. Gy. Gábor és Mária. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom