Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár
Közigazgatás A, Á. néhai Antal Balázs ny. főjegyző. * 1868 Ujkécske. Középiskoláit Vácott végezte, majd jogi tanulmányai befejezése után előbb mint ügyvédjelölt kezdte pályáját. Ezután áttért a közgazdasági pályára és a jegyzői vizsgát letéve Abonyban számtiszt lett. Innen választották Ujkécskére k. főjegyzővé. 22 évig működött megszakítás nélkül és 1906-ban vonult nyugalomba, özvegye Szabó Erzsébet. Négy gyermekük van, Béla fia árvaszéki ülnök, Dezső oki. jegyző, Mária férjezett Bartók Ernőné borellenőr felesége, Ilona Kelemen Ferencné honvéd százados neje. Dr. Antal Lajos orvos. * 1902 Balatonöcsöd. Középiskoláit Gyulán és Nagykőrösön, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Itt nyert diplomát 1930-ban. — Mint magán orvos Nagyszokolyon és Szalkszentmártonban teljesített szolgálatot s mint községi orvos 1935 óta Dunavecsén működik. „Move“ — Casinó, — Polg. Löv. Egylet s a Sport Egylet tagja. Felesége: Berazdy Magdolna. Ács József segédjegyző. * 1902- ben Kunosberényben. Győrött érettségizett. Jegyzői oklevelét 1931-ben szerezte. 1932-ben segédjegyzővé választották. Tart. tüzérhadnagy. Neje Máthé Erzsébet. Ádám István k. főjegyző. * 1901 Sződ. Érettségit a váci kegyesrendi főgimnáziumban tett. Jegyzői oklevelét 1922-ben Szombathelyen szerezte meg és tényleges katonai kötelezettségének a budapesti 1. h. gy.-nél tett eleget. A jegyzői pályát 1922-ben Alagon kezdte meg és 1935 áprilisában Alsógödön lett főjegyző. Vezetése alatt a község fásítási programot hajtott végre. Alatta alakult meg a P. L. E., ennek, a Levente E. és Népművelési bizottságnak az elnöke. Felesége Schmidt Gizella. Árkosi Benkő Endre k. főjegyző. * 1885 Székelyudvarhely. Régi erdélyi nemesi családból. A katonai alreáliskolát Kassán, a főreáliskolát Fehértemplomon és a Mária Terézia akadémiát Bécsújhelyen végezte. Utána huszárhadnaggyá nevezték ki. Békében megrokkant lovaglás közben és ezért ott hagyva a katonaságot Marosvásárhelyen jegyzői vizsgát tett. Nagykükíillő vármegyében Bolyán volt körjegyző, majd az oláh bevonulás alkalmával menekülnie kellett és a Sopron megyei Fraknónádasd község főjegyzője lett. Az osztrák bevonulás után Szánkon lett adóügyi jegyző, 1923-ban Tiszaújfalun főjegyzővé választották. A kommun alatt ellenforradalmi magatartása miatt halálra ítélték és Ausztriába menekült, ahol a feldbachi tiszti zlj.ban teljesített szolgálatot. Később a Prónay zlj.-jal a Nyugatmagyarországi felkelésben vett részt. Felesége Müller Berta, aki anyai ágon a br. Kass család leszármazottja. Gyermekei Endre és Klára. B. Babos János k. irodatiszt. * 1910 Budapest. Középiskolái elvégzése után a község szolgálatába lépett. Vecsés k.-ben gyakornokoskodott. 1932-ben választották meg Nyáregyházán k. irodatisztnek és azóta ott működik. Felesége Kovács Mária. Gyermeke János. Dr. Babura József k. főjegyző. * 1900 Taksony. Vácott tett gimnáziumi érettségit, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen 1921-ben végezte. Pályáját Taksonyban kezdte, ahol előbb aljegyző, majd 1932 óta, mint a k. vezető jegyzője működik. A világháborúban a 32 gy. e.-nél teljesített háborús szolgálatot. 1932-ben államtudományi doktorrá avatták. Működése alatt ő létesítette az ipartestületet és nevéhez fűződik a hősi emlékszobor felálllitása is. Tiz évig parancsnoka volt a tűzoltó egyletnek, az OKH fel. biz. elnöke, Hangya ig. tag stb. Megjelent könyvei: „Iparosok közigazgatási kézikönyve“ és „A közigazgatás egyszerűsítése a családkönyv rendszer bevezetésével“. Néhai atyja B. Sándor 35 évig kántortanitó volt a községben. Dr. Bajusz Mihály k. orvos. * 1894 Zentán. Középiskoláit Kiskunhalason. egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Orvosi diplomát 1921-ben szerzett. 1923-ig mint klinikai orvos Budapesten működött, majd 1923- tól Kecelen közs. orvos. A háború alatt a 86. h. gy. e.-hez vonult be s 1915-ig tüzvonalban téliesített szolgálatot, majd tábori kórházakban mint orvos működött 1918-ig. Kit.: az érd. k. I. o. vöröskereszt, had. é. kér., háb. e. é. K. cs. K. Mint hadnagy szerelt le. Társelnöke a Frontharcos szövetségnek. Orvosa a Tűzoltó test-nek és a Levente egyesületnek. Élénk és tevékeny részt vesz a, község kulturális és társadalmi életében. Felesége Gugel Mária. Dr. vitéz Bakos Bertalan k. főjegyző. * 1889 Miskolc. Középiskoláit részben ott, részben Budapesten végezte. 1927-ben avatták jogi doktorrá. 1919 szeptember 30-án választották meg Pomáz nagyközség főjegyzővé. A világháborúban részvett, orosz hadifogságban volt, ahonnan 1918 március 6-án jött haza. Tulajdonosa a III. o. vaskorona rendnek és több kitüntetésnek. Bánó Ferenc k. főjegyző. * 1903 Cabaj. A tanfolyamot 1926-ban végezte. 1929-ben let. Dusnokon s. jegyző és 1936-ban választották meg a község vezető jegyzővé. A Levente E. és P. L. E. elnöke. Baráth Demeter k. főjegyző. * 1901 Jászberényben. Középiskolai érettségit 1921-ben tett és ugyanez évben Jászalsószentgyörgyön lett jegyző gyakornok. A következő évben bevonult és két évi tényleges katonai szolgálat után 1924-ben beiratkozott a szombathelyi közigazgatási tanfolyamra, ahol 1926-ban oklevelet nyert. Utána Jászjákóhalmán volt h. segédjegyző, majd Vecsésen és Nagybörzsönyben működött ugyanilyen minőségben. 1928- ban választották meg Ladánybenére segédjegyzővé és 1932-ben lett a község vezető jegyzője. Működése alatt épült az állami tanyaiskola és a község 26 k. hold ingatlant vásárolt. Felesége Major Rozina. szentjóbi Bartha János k. orvos. * 1903 Kaba. A debreceni ref. főgimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait szintén Debrecenben végezte. Pályáját a debreceni szülészeti klinikán kezdte. 1929-ben került Endrédre, ahol mint magánorvos, majd 1934-től Endrőd községhez tartozó Kondoros tanyán, mint megbízott községi orvos 1938-ig működött. 1938-ban nevezték ki Tass község orvosává. Felesége: losádi báró Győrffy Erzsébet. Bartos István körállatorvos. * 1883 Tab. Középiskoláit, valamint az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte és 1905-ben oklevelet nyert. Pályáját Mezőhegyesen az állami ménesbirtokon, mint ösztöndíjas állatorvos kezdte meg, egész 1909-ig ott működött, majd 1914-ig Szabadszálláson mint k. állatorvos, 1914—16-ig a gróf Csellovics uradalomban, Zsombolyán töltött be állatorvosi tisztséget. A háború alatt 1916—18-ig a 31- es t. e. kötelékében az orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot. Al-állatorvosként szerelt le. Két arany érdemkereszt a v. é. szalagján a kardokkal. — Testvérei a világháborúban haltak hősi halált. Sándorfalván egész 1926-ig, utána pedig Pomázop 140
