Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
tanulmányait Kassán végezte és közigazgatási pályáját 1903-ban Törökbálinton kezdte meg, mint jegyzőgyakornok. Az önkéntesi év leszolgálása után 1906-tól Pátyon működött két éven át. 1908-ban elvégezte a közigazgatási tanfolyamot s utána Nagytéténybe került jegyzőnek, ahol később már mint főjegyző, megválasztásáig működött. Nevéhez az alkotások egész sora fűződik, megvetette a főváros közelében levő községek kultúrális és gazdasági továbbfejlődésének alapjait. A világháborúban, mint tartalékos főhadnagy teljesített szolgálatot. Később századparancsnok volt és több kitüntetést szerzett. Apilseni tüzérségi löveggyár felrobbantásánál tanúsított önfeláldozó működéséért a prágai hadtestparancsnokság dicsérő elismerésében részesült. A kommun alatt példaadó magaviseletével megakadályozta a rombolást és fontos szerepet játszott az ellenforradalomban is. A Nemzeti Munkavédelmi Hivatal kétízben elismerő oklevéllel tüntette ki. Dr. Matolcsy Mátyás a nagykátai kerület országgyűlési képviselője. * 1905 Budapest. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte és 1926-ban a műegyetemen mérnöki diplomát nyert. 1929- ben a közgazdaság tudományi és 1932-ben „Nagybritania energia gazdálkodása“ c. tárgykörből szerzett doktori diplomát. 1929— 31-ben Angliában, Amerikában és Németországban ösztöndíjjal tanulmányúton volt és hazatérve a magyar gazdasági kutatóintézetben, mint mezőgazdasági szakelőadó kezdte pályáját. Több komoly szakirodalmi könyve jelent meg. Hosszú ideig a NÉP tagja volt, jelenleg otthagyva az egységes pártot a szélsőjobboldali képviselők padsorában foglal helyet. Dr. Máriássy Mihály a monori kerület országgyűlési képviselője. * 1878 Szepeskörtvélyes. Középiskoláit Kassán, jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Rövid ideig szolgabíró volt Gölnicbányán, a közszolgálattól azonban megvált és birtokán folytatott gazdálkodást. 1905—10- ig a lőcsei kerület országgyűlési kerület képviselője volt. A világháborúban, mint tüzérszázados vett részt és haditeljesítményeiért több kitüntetéssel lett dekorálva. Az összeeomlás után Bodrogkeresztúron telepedett meg, 1927 óta pedig Gombán gazdálkodik. A monori kerület 1933-ban időközi választáson a NÉP programmi aval egyb angli mandátummal küldte a képviselőházba. Elnöke a járási mezőgazdasági bizottságnak és kiveszi részét vármegyéje minden gazdasági és politikai megmozdulásából. f Meskó Rudolf a gyömrői kerület országgyűlési képviselője. * 1876 a Trencsén megyei Csaca községben. Középiskoláit Kassán, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. A közigazgatási pályáját Pest vármegyénél kezdte 1900-ban. Mint szolgabíró a monori járás 8 községéből megalkotta a gyömrői járást és 1913 óta megválasztásáig annak főszolgabírája volt. Működése alatt rengeteget tett a járás fejlődése érdekében. A kommün alatt több mint egy hónapig letartóztatásban volt, halálraítélték és kivégzése elől csodálatos szerencsével tudott menekülni. A román megszállás alatt is letartóztatták és az oláhok majdnem egyévig magukkal hurcolták, kiszabadulása után ismét átvette járásának vezetését és különösen nagy érdemeket szerzett a nagyszerű úthálózat kiépítésében és a községek elektrifikálásában. Érdemei elismeréséül járása majdnem valamennyi községe díszpolgárává választotta. 1939 januárjában váratlanul meghalt. Dr. Milotay István a nagykőrösi kerület országgyűlési képviselője. * 1883 Nyírbátor. Középiskoláit Nyíregyházán, jogi tanulmányait a debreceni jogakadémián és a kolozsvári egyetemen végezte. Publicisztikai pályáját a „Budapesti Hirlap“-nál kezdte meg, majd 1913-ban megindította az „Uj Nemzedék“ c. hetilapot, mely vezetés alatt rövidesen országos népszerűségre tett szert. A kommun alatt szüneteltetni kellett a hetilapot, majd a bolsevizmus bukása után, mint főszerkesztő állott a napilappá átalakult „Uj Nemzedék“ élére. 1920-ban politikai nézeteltérés következtében megvált a laptól és megindította a „Magyarság“ c. politikai napilapot, melynek felelős szerkesztője volt. Az első Nemzetgyűlésben, mint Debrecen követe foglalt helyet a parlamentben és fellépett az 1922-es választáson is, amikor azonban kisebbségben maradt. Ezután hosszéi ideig csak publicisztikai és irodalmi tevékenységet fejtett ki és több országos feltűnést keltő könyve jelent meg, 1931-ben Eckhardt Tiborral együtt Miskolcon a keresztény nemzeti ellenzék listáját vezette és 1933-ban hívták be a Házba, amikor Eckhardtot Mezőcsáton választották meg. 1934-ben több munkatársával együtt kivált a Magyarságtól és „Ui Magyarság“ címen harcos és erős jobboldali napilapot alapított, a melvnek főszerkesztője és vezércikkírója. Mizsey György a lajosmizsei kerület országgyűlési képviselője. * 1898 Lajosmizse. Középiskoláit Sopronban végezte, majd közvetlenül utána 1916-ban hadbavonult, a román, olasz és orosz hadszíntereken küzdött és az öszszeomláskor hadnagyi rangban szerelt le. Utána a keszthelyi gazdasági akadémián oklevelet szerzett és 600 holdas családi birtokán folytatott gazdálkodást. A vármegye életében már régóta fontos szerepet visz és a lajosmizsei kerületet, mint a független kisgazdapárt tagja képviseli az országgyűlésen. Mocsáry Dániel a ráckevei kerület országgyűlési képviselője. * 1898 a nógrádmegyei Boesárlapújtetőn. Losoncon végezte középiskoláit, utána a bécsújhelyi katonai akadémia növendéke volt. 1918-ban a forradalom kitörésekor a vizsgák letétele után otthagyva az akadémiát, a családi birtokon folytatta a gazdálkodást. Pestvármegye közéletében fontos szerepet visz, mint a th. bizottság tagja. Tagja továbbá az OMGE- nek és a Duna-Tiszaközi mezőgazdasági kamarának. Dr. Mózes Sándor kiskőrösi kerület országgyűlési képviselője. * 1893 Nagyszeben. Középiskolái elvégzése után a budapesti keleti akadémia hallgatója lett. Mint a román nyelvet legtökéletesebben beszélő hallgató ösztöndíjjal Romániában volt, az ottani viszonyok tanulmányozására. Beiratkozott a kolozsvári egyetemre is, de közben a mozgósításkor bevonult és 3 évig az első tüzvonalban küzdött és mint századparancsnok és zlj. segédtiszt több kitüntetést szerzett. Az összeomláskor főhadnagyi rangban szerelt le. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, ahol 1920-ban doktorrá avatták. Pályáját az ügyvédi kamaránál mint segédtiszt kezdte, maid a forradalmak után az egyetemi karhatalmi zlj. alparancsnoka lett és mint főhadnagy jegyzőkönyvvezetőt a budapesti dandárbírósághoz osztották be. Ügy védj gyakorlatot 1924 óta folytat Kiskőrösön, hol tulajdonosa a „Kiskőrösi Hirlap“-nak. A kerületet a független kisgazdapárttal képviseli az országgyűlésben. Pintér József kiskunmajsai kerület országgyűlési képviselőié. * 1888 Bábolna. Középiskoláit Komáromban és Pozsonyban, theológiai tanulmányait Esztergomban végezte és 1911-ben szentelték pappá. A 13. h. gy. e. kötelékében az orosz, olasz, román és francia hadszíntereken teljesített szolgálatot, az összeomlás után 138
