Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás

szerelt le, mint ezredlelkész. Ek­kor átvette az Orsz. Közp. Katho­­likus Legény Egyletet és a Le­gény Egyletek orsz. szöv. vezeté­sét, melyeknek ma is elnöke. Tu­lajdonosa a Ferenc József rend lovagkeresztjének a kardokkal, a papi érdemkeresztnek a kardok­kal, a Sig. Laud, a kardokkal és még több háborús kitüntetésnek. A kiskunmajsai kerületet NÉP programmal képviseli. Propper Sándor a budapestkör­­nyéki kerület országgyűlési kép­viselője. * 1877 Debrecen. Elemi iskola elvégzése után a kárpitos mesterséget tanulta ki és már fia­tal korában titkára lett a kárpi­tos munkások szakegyesületének, ahol rövidesen alelnökké válasz­tották. Később a Famunkások Szövetsége vezetésébe került be, majd a Munkásbiztosító főtisztvi­selője lett és helyettes szerkesz­tője volt a Népszavának. A má­sodik nemzetgyűlés óta állandó tagja a törvényhozásnak, vala­mint tagja a Pest vármegye törv. hat. biz.-nak is. Sárkány Ernő az aszódi kerü­let országgyűlési képviselője. * 1875 Pilis. Atyja néhai S. Sámuel a bányai ev. egyház püspöke volt. Középiskoláit elvégezve jogi ta­nulmányait a kecskeméti jogaka­démián folytatta és 1897-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. 1912-ben főszolgabíró lett Aszó­don, ahol állását 1981-ig töltötte be. Ekkor választotta meg első ízben NÉP programmal képvise­lőjének a kerület. Másodfőjegy­zője volt az ev. középesperesség­­nek és ig. tagja a Vármegyei Tisztviselők Orsz. E.-nek. Gróf Teleki Mihály a kiskun­­halasi kerület országgyűlési kép­viselője, m. kir. földművelésügyi miniszter. * 1896 Budapest. Kö­zépiskoláit a budapesti ref. főgim­náziumban végezte, majd Angliá­ban ment tanulmányútra. A hábo­rú kitörésekor hazajött és a ma­gyaróvári gazd. akadémia hallga­tója lett. Az első év befejezése után önként hadbavonult a volt 1. h. tábori tarackos osztály 2. üte­gével, melynek kötelékében 80 hcnanig frontszolgálatot teljesí­tett. Több háborús kitüntetés tu­lajdonosa. Közben elvégezte a gazdasági akadémia második évét, leszerelése után pedig kitüntetés­sel szerezte meg oklevelét. A kommun alatt több mint egy hó­napig túszként fogva tartották Gvömrőn. A román megszállás ideién iiiból bevonult és mint ösz­­szekötő tiszt a nemzetközi Duna­­bizottságnál volt beosztva. 1920- ban leszerelt és átvette nagybáty­ja dunatetétleni gazdaságának vezetését. Nemcsak a vármegye életében töltött be fontos szere­pet, hanem az országos mezőgaz­dasági mozgalmak egyik vezetője lett. 1932-ben ő hívta életre az Alföldi Zöldmező Szövetséget, melynek azóta elnöke. 1938-ban őt bízták meg a m. kir. földműve­lésügyi minisztérium államtitkár­ságával és ugyan ez év nov. 5-én a m. kir. földművelésügyi minisz­térium vezetését vette át. Temple Rezső a biai kerület országgyűlési képviselője. * 1871 Budapest, ahol jogi tanulmányait végezte. Pályáját a belügyminisz­tériumban kezdte meg. A világhá­ború kitörésekor bevonult és 1917 elejéig századosi rangban a szerb harctéren teljesített szolgálatot. Több kitüntetést szerzett. A köz­­élelmezési minisztérium megala­kulásakor osztályfőnök lett, majd Temes, Krassószörény, Csanád, Torontál vármegyék közélelme­zési kormánybiztosává nevezték ki. A minisztérium feloszlatása­kor, mint h. államtitkár vonult nyugalomba. 1926 óta a kiskun­majsai kerület országgyűlési kép­viselője. A magyar sportéletben is vezető szerepet tölt be. A Ferenc József rend lovagja, tulajdonosa a III. o. vaskeresztnek, stb. Tobler János Budapest kör­nyék országgyűlési képviselője. * 1889 Sopron. Iskoláit ugyanott végezte és édesapja műhelyében tanulta ki a kelmefestő ipart. Már fiatalon bekapcsolódott a keresz­­tényszoci álista mozgalomba, s fel­szabadulása után titkára lett a helyi keresztényszociálista szer­vezetnek. A világháború kitörése­kor bevonult és az összeomlásig teljesített harctéri szolgálatot. 1920-!<r két éven át a Pressbur­­ger Tagblatt felelős szerkesztője volt. A cseh hatóságok kétízben börtönbe vetették, előbb Tllaván, majd Aranyosmaróton rabosko­dott. 1920-ban a keresztényszoci­álista párt, melynek akkor főtit­kára volt, a legnagyobb terror ellenére is megválasztotta a cseh parlament tagiává. A csehek min­dent elkövettek, hogy politikai te­vékenységét korlátozzák, végül azzal, hogy nem felvidéki illető­ségű, megfosztották mandátumától és kiutasították. 1922-ben költö­zött vissza és azóta vezető szere­pet tölt be a keresztényszociálista mozgalomban. 1926 óta a pestkör­nyéki kerület mandátumával ál landó tagja a képviselőháznak. Törley Bálint a dunavecsei ke­rület országgyűlési képviselője. * 1885 Szabadka. Középiskolát Budapesten és Kolozsvárott vé­gezte, majd a bécsi kereskedel­mi akadémián és a lipcsei egye­tem mezőgazdasági intézeténél folytatta tanulmányait. Pályáját Mainzban a Montaner & Co. vi­lágcég gyakornokaként kezdte, 1906-ban absolválta önkéntesi kö­telezettségét, majd nagybátyjánál a budafoki pezsgőgyárban műkö­dött. Később áttért a mezőgazda­­sági pályára és 1910-ben a kassai gazdasági akadémián oklevelet szerzett. Az akadémia ifjúságá­nak elnöke volt. Még ez év őszén átvette édesatyjának Bácsbodrog megyei birtoka vezetését. Politi­kával 1917-ben kezdett foglalkoz­ni és az összeomlás után a ju­goszláviai magyar párt szabadkai tagozatának lett elnöke, majd az orsz. magyar párt alelnökévé vá­lasztotta. Mint a délvidéki magyar kisebbség kiküldöttje kétízben volt Genfben a kisebbségi kon­gresszuson. A jugoszláv ref. egy­házkerület világi tanácsbírája, tagja volt a legfőbb fegyelmi bí­róságnak és lelkészvizsgáló bi­zottságnak. Politikai tevékenysé­ge miatt 1927-ben repatriálását kellett kérni és azóta Solt és Har­ta határában fekvő birtokán gaz­dálkodik. Vm. th. bizottságnak 1934 óta tagja és élénk résztvesz a megye közéletében. Számos ér­dekképviselet elnöke és vezető­ségi tagja, beltagja a Törley és társa pezsgő borgyártó cégnek. Dr. Yáry Albert a szabadszál­lási kerület országgyűlési képvi­selője. * 1875 Makó. Középiskoláit Kiskunhalason, egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte. Ügyvédi vizsgát 1903-ban tett. Egyideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd a nagyváradi tör­vényszéken lett jegyző, fokozato­san előlépve 1908-ban budapesti m. kir. ügyésszé nevezték ki. Az­óta főleg sajtóperekben szerepelt az esküdtszékek előtt, mint ügyész. A mozgósítás napjától a budapesti ügyészség sajtóosztá­lyának lett a vezetője és háborús sajtó cenzor. 1917-ben nevezték ki főügyészhelyettesé, majd a sajtóbizottság elnökhelyettesévé és 1918 áprilisától, mint főügyész­helyettes a budapesti ügyészség vezetője volt. A kommunizmus alatt bujdosnia kellett és a dikta­túra bukása után a kommunis­ták bűnvádi felelősségre vonását, mint főügyész irányította. 1919- ben nevezték ki kir. főügyésszé, 1921-ben koronaügyész helyettes­sé és mint a törvény előkészítő­osztály tagja az igazságügymi­nisztériumban téliesített, szolgála­tot. A szabadszállási választóke­rület 1926-ban választotta meg egységespárti programmal képvi­selőnek, azóta immár harmadíz­ben képviseli kerületét a parla­mentben. Jogi cikkei és szak­könyvei mindenkor nagy feltű­nést keltettek, 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom