Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
szenvedett a szerb harctéren. Felgyógyulása után századosi rangban a bulgáriai Ruscsuk kikötő parancsnoka lett, majd az orosz frontra, 1916 szeptemberében a 15. török hadtest vezérkarához vezényelték. Még aznap hadifogságba jutott, ahonnan egy év múlva szabadulva, visszatért ezredéhez, majd a keleti hadsereg parancsnoksághoz osztották be. Az összeomlás után egyideig a hajmáskéri katonai főreáliskola parancsnoka volt, később a honvéd Ludovika Akadémián az idegen nyelvek tanulmányvezetője lett. 1925-ben vonult nyugalomba. Fiatal tiszt kora óta foglalkozik a képzőművészettel, 1909-ben főként magyar tárgyú csataképeiből kiállítást mutatott be Bécsben, 1913-ban Lipcsében díszoklevelet nyert egy festményéért. Neve ismert a magyar gyorsíró életben és saját rendszere is van. Volt katonáinak hívására vállalta a kalocsai kerület országgyűlési képviselőségét. Dr. Horváth Zoltán Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője. * 1880 Újvidék. Középiskoláit ugyanott és Budapesten végezte, ahol a jog és államtudomány doktorává is avatták. Egyetemi évei alatt az ifjúság egyik vezére volt. Ügyvédi oklevelét 1906-ban Budapesten szerezte meg és irodáját Kiskunfélegyházán nyitotta meg, majd a város közéletében mindjárt fontos szerepet játszott. 1908-tól 4 évig tb. tanácsnoka volt a városnak és ugyanakkor tagja lett a városi képviselő testületnek és 1909-ben vm. th. bizottságnak is. Az első mozgósításkor bevonult és a déli harctéren, mint nfk. főhadnagy küzdött, majd Szegeden mint százados hadbiró működött egész 1918 májusáig. Ekkor mint Pestvármegye tiszti főügyészét közérdekből felmentették és a vármegyében előfordult nagyobb fegyelmi vizsgálatok lefolytatásával bízták meg. Forradalom idején a kiskunt élegyházai Nemzeti tanácselnöke volt és megőrizte a lakosság személyi és vagyoni biztonságát. A kommun alatt, mint túszt letartóztatták. 1910 óta vesz részt országos politikai mozgalomban és 1922-ben választotta meg a kiskunfélegyházai kerület nemzetgyűlési képviselőnek. Mint képviselő és városi tiszti főügyész maradandó érdemeket szerzett Kiskunfélegyháza fejlesztése körül. 1983-ban belépett a független kisgazda pártba és régi kerülete újból megválasztotta. Felelős szerkesztője a Kiskunfélegyházán megjelenő „Csonkamagyarország“ c. politikai és társadalmi hetilapnak. Dr. Kelemen Kornél kunszentmiklósi kerület országgyűlési képviselője. * 1895 Budapest. Ugyanott avatták a jog- és államtudomány doktorává. Résztvett az egyetemi ifjúság mozgalmaiban és sportéletében. Ifjúsági elnöke volt a BEAC-nak és a Főiskolai Sport Szövetségnek. Az ügyvédi diploma megszerzése után Budapesten folytatta praxisát. Különösen nagy szerepet játszott a társadalmi életben és számos egyesület megalapításában vett részt. 1926-ban a kunszentmiklósi kerületben lépett fel képviselőjelöltnek és Héjjas Ivánnal szemben csupán 28 szavazattal maradt kisebbségben. 1931-ben azonban több ezer szótöbbséggel választotta meg ezen kerület. A jogélet terén szerzett érdemeiért 1931- ben kormányfőtanácsossá nevezték, 1932-ben az O. T. T. elnöke lett, 1934-ben kinevezték a Kúria ügyvédi tanács tagjává. Tb. főügyésze a vármegyének és tagja a törvényhatósági bizottságnak. Dr. Kornis Gyula a váci kerület országgyűlési képviselője. * 1885 Vác. Középiskoláit Vácott és Kecskeméten végezte és 1907-ben a budapesti Pázmány Egyetemen doktori és tanári diplomát nyert. Mint a magyar kegyesrend tagja 7 évig tanított a rend budapesti főgimnáziumában. 1914-ben a pozsonyi egyetemen a filozófia rendes tanára lett és ugyanez évben a budapesti egyetemen a szellemi tudományok logikájából magántanárrá képesítették. 1920- ban a Tudomány Egyetem bölcsészeti kara hívta meg tanárának. 1907-ben a budapesti egyetem ösztöndíjával Oxfordban volt tanulmányúton és azóta is többízben töltött hosszabb időt Angliában és 1929-ben beutazta egész Amerikát, ő szervezte meg a pozsonyi egyetem bölcsészeti karát 1917-ben és ő lett a kar első dékánja. 1927-ben vallás és közoktatásügyi államtitkár lett és mint ilyen főként az iskolák belső életét igyekezett átszervezni. A politikai életbe 1931-ben kapcsolódott be, amikor államtitkári állásáról lemondott és a váci kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Tudományos és kultúrpolitikai téren szerzett érdemei elismeréséül a Corvin koszorúval tüntették ki. Számos nagyértékü munkája jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztályelnöke, valamint tagja a Kisfaludy Társaságnak, és elnöke volt a képviselőháznak, alelnöke a Petőfi Társaságnak, elnöke a Magyar Pedagógiai Társaságnak, stb. Dr. Krüger Aladár a soroksári vk. országgyűlési képviselője. * 1878 Nagyvárad. A kolozsvári egyetemen jogi és államtudományi doktorátust szerzett, ügyvédi vizsgát Budapesten tett. Pályáját Nagyváradon, mint ügyvéd kezdte meg. Tíz évig szerkesztette a Tiszántúl c. politikai napilapot. Több tanulmányutat tett Európában. A világháborúban résztvett és több kitüntetéssel népfölkelő századosi rangban szerelt le. Hazafias magatartása miatt a románok bebörtönözték és 1920-ban Nagyváradról menekülnie kellett. Előbb az Ujnemzedék szerkesztője volt, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1926-ban választotta meg a biharnagybajomi kerület egységes párti programmal. 1931- ben Csongrádon lett képviselő és jelenleg a soroksári vk. országgvülési képviselője. Érdemei elismeréséül 1982-ben kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Komoly és értékes irodalmi munkásságot fejt ki és több könyve jelent meg. Szent Imréről írt legendáját a városi színház mutatta be. Díszelnöke a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének, tagja a Kúria ügyvédi tanácsának. Vitéz Marton Béla az alberti kerület országgyűlési képviselője. * 1896 Budapest. Középiskolai és főiskolai tanulmányait szintén ugyanott végezte. A világháborút tényleges tiszti állományban küzdötte végig és 38 havi frontszolgálatot teljesített. A forradalom idején szkv. állományba helyeztette magát és 1919-ben belépett a Magyar Országos Véderő Egyletbe, mely Gömbös Gyulának elnökké történt megválasztásakor őt bízta meg az ügyvezető igazgatói teendőkkel. A kommun alatt elfogató parancsot adtak ki ellene és sikerült Bécsbe jutnia. Résztvett a kommunista követség elfoglalásában, majd a Bruckkirályhidai áttörési kísérletben is. Később Szegedre ment és ott az ellenforradalom szervező csoportjában működött. Dánszentmiklóson Pestvármegyében gazdálkodik és fontos szerepet játszik a megye közéletében is. A monori járásban több szövetkezetei és gazdakört alapított 1931 októberében időközi választáson egységespárti programmal választotta meg az alberti kerület s még ez évben a NÉP országos ügyv. főtitkára lett. Érdemei elismeréséül 1932 májusában gazdasági főtanácsossá nevezték ki, 1931- ben pedig a kormányzó úr őfőméltósága vitézzé avatta. Tagja Pest vármegye th. bizottságának, stb. vitéz Marastoni László a törökbálinti vk. országgyűlési képviselője. * 1884 Debrecen. Főiskolai — 137 —
