Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
rületi főjegyzővé választották. 1921-ben a budapesti Kálvin téri templom lelkészévé választották és még ugyanaz évben a püspöki székbe emelték. Tagja a magyar felsőháznak, ahol felszólalásai mindenkor országos viszhangot keltenek. A kormányzó őfőméltósága 1935. március 17-én az egyházkormányzat és a hitélet terén szerzett érdemei elismeréséül az I. o. Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Dr. Raffay Sándor ág. hitv. püspök. * 1866 július 12-én Cegléden. Főiskolai tanulmányait elvégezve, a besztercebányai ev. gimnázium tanára lett, 1898-ban választották meg Tápiószentmártonon lelkésszé. 1896-ban nevezték ki a pozsonyi Tudomány Egyetem evangélikus theológiai fakultására tanárrá. 1908-ban lett budapesti ev. lelkész. 1918-ban a bányai ev. egyházkerület püspökévé választották. A felsőházban, mint az ev. egyház képviselője foglal helyet és felszólamlásai mindenkor eseményét képezik a magyar politikai életnek. Több nagyértékü tudományos müve jelent meg, tb. tagja a Petőfi Társaságnak és számos magyar kultúrális és egyházi egyesület vezetőségében foglal helyet. Gróf Teleki Tibor koronaőr Pestvármegye törvényhatósági bizottság tagja. * 1871 Gyömrő. Középiskoláit Budapesten, jogi tanulmányait Debrecenben végezte, ahol államvizsgát tett. Azután a Nádasdy huszároknál mint tényleges tiszt teljesített szolgálatot. 1895-ben átvette a gyömrői birtok vezetését és mint Pest vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja fontos szerepet játszik a megye közéletében. 1927-ben a gyömrői kerület országgyűlési Képviselője lett, 1933-ban választották koronaőrré. Érdemei elismeréséül a kormányzó úr őfőméltósága a Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Gondnoka a pesti ref. egyházmegyének. Id. gróf Teleki József dr. a Dunamelléki ref. egyházkerület főgondnoka. * 1859 Gyömrő. A budapesti Tudomány Egyetemen avatták az államtudományok doktorává. Egyideig Pest vármegye tb. főszolgabírája volt. Örökös jogú tagja és jegyzője volt a főrendiháznak. 1887-ben lett a fülöpszállási kerület országgyűlési kerület képviselője. 1892-ben pedig a makói kerület küldte be a képviselőházba. 1910-ben ő szervezte meg Pest vármegyében a nemzeti munkapártot és annak elnöke is lett. A felsőházba megalakulásakor az örökösjogú főrendi családok küldötték be. Dr. Wekerle Sándor Pestvármegye törvényhatóságának választottja. * 1878 Budapest. Jogi tanulmányait Münchenben és Budapesten végezte, majd állami szolgálatba lépett és a kereskedelmi akadémia tanára volt. 1906- ban a breznóbányai kerület képviselőjévé választotta. A világháború kitörésekor századosi rangban teljesített szolgálatot. Leszerelése után újból elfoglalta katedráját. 1926-ban a közgazdasági egyetem nyilvános tb. rendes tanára lett. A felsőház megalakulásakor, mint Pestvármegye törvényhatóságának választott felsőházi tagja kapcsolódott be ismét a törvényhozás munkájába. 1928 szeptemberében nevezték a Bethlen kormány pénzügyminiszterévé és tárcáját 1931 aug. 24-ig tartotta meg. 1930 márciusában az I. o. Magyar Érdemkereszttel Dr. Baross Endre a Pilisvörösvár-i kerület országgyűlési képviselője. * 1899 Budapest. Középiskoláit a tatai piarista gimnáziumban és a budai Ferenc József intézetben végezte és a budapesti Tudomány Egyetemen államtudományi doktorátust szerzett. Közben egy évig Franciaországban volt, ahol a montpellieri mezőgazdasági iskola szőlészeti és borászati tanfolyamát hallgatta. Utána nagyobb tanulmányutat tett. A világháborúban a szerb és orosz harctéren küzdött és 1916-ban orosz hadifogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza. l922-ben a magyar szőlősgazdák orsz. e. titkárává, 1926-ban igazgatójává választották. 1928 óta pilisszántói birtokán gazdálkodik. — Kiváló szakíró és tagja az országos mezőgazdasági kamara igazgatóságának, az orsz. borgazdasági tanácsnak és a statisztikai értékmegállapító bizottságának. A Borászati Lapok főszerkesztője. Dr. báró Berg Miksa az abonyi kerület országgyűlési képviselője. * 1895 Kapuvár. Középiskoláit Sopronban végezte. A világháború alatt 35 havi frontszolgálatot teljesített, huszár főhadnagyi rangban szerelt le. 1918- ban a pozsonyi egyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1920-ban Moson vármegye főispán-kormánybiztosa lett. Jelenleg az abonyi kerület országgyűlési képviselője független kisgazdapárti programmal. tüntette ki a kormányzó őfőméltósága. Gróf Zichy Gyula kalocsai és bácsi érsek, pápai trónálló. * 1871 Nagyláng. Középiskoláit Kalksburgban és Székesfehérváron, egyetemi tanulmányait Rómában és Innsbruckban végezte. Theológiai tanulmányain kívül diplomáciai tanulmányokat is végzett a római Académia Dei Nobili intézetben. 1895-ben szentelték pappá. Pályájának főbb állomásai: XIII. Leó és X. Pius pápák mellett, mint szolgálattevő kamarás működik 1905-ig, amikor pécsi püspökké X. Pius pápa szentelte. 1923-ban a kalocsai érsekség apostoli kormányzójává nevezték és 1924-ben a kalocsai és bácsi érseki székbe emelte a pápa őszentsége. Mint a magyar felsőház tagja is érdemes munkát fejt ki a magyar törvényhozás terén. Boczonádi Szabó Imre a Budapest környéki kerület országgyűlési képviselője. * 1882 Pálmonostora. Érettségit Marosvásárhelyen tett, majd utána Budapesten államszámviteltani vizsgát tett. Pályáját 1903-ban a földművelésügyi minisztériumban kezdte meg, 1911- ben nevezték ki számellenőrré, 1916-ban számvizsgálói címet kapott 1917-ben lett számvizsgáló és 1921-ben saját kérelmére nyugalomba vonult. A magyarországi vándorméhészet terjedése terén reform munkát végzett. A Méhészet c. folyóiratnak felelős szerkesztője és kiadója. A kommun alatt hazafias magatartása miatt bujdosni kellett. Elnöke volt az ÉME újpesti szervezetének, megalakításától tagja a fajvédő pártnak is. Újpest város politikai életében vezető szerepet visz. Csik József a budapestkörnyéki kerület országgyűlési képviselője. * 1891 Muzsla. Theológiát a budapesti egyetemen végzett és 1916- ban szentelték pappá Vácon. 1918- ig működött Újpesten, mint hitoktató. A kommun bukása után mint a kath. nópsz. titkára működött. Megalapította a földmunkások és földművesek orsz. szövetségét, melynek főtitkára volt. A Föídnépe c. hetilap szerkesztője és kiadója volt, a Nép c. napilap főmunkatársa. 1920-ban a kapuvári kér. nemzetgyűlési képviselőjévé választotta és az első országgyűlésen is Kapuvár kerületét képviselte. Később Pest vár-Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye országgyűlési képviselői 135 —
