Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
megye felsőházi tagja lett, 1921-ben Újpesten plébánossá választották és jelenleg a Budapestkörnyéki választókerület országgyűlési képviselője lett Nép programmal, valamint elnöke a Nép Budapest-környéki szervezetének. Csoór Lajos a túrái kerület országgyűlési képviselője. * 1883 Aszód. — Középiskoláit Nagyváradon végezte és az ottani jogakadémián államtudományi államvizsgát tett. 1914-ben bevonult és az összeomlásig teljesített frontszolgálatot és több kitüntetéssel főhadnagyi rangban szerelt le. A világháború után az Orsz. Magyar Földbérlő E.-hez került mint fogalmazó, a kommun alatt menekülnie kellett és 1920-ban visszakerült állásába és később titkára, majd igazgatója lett az Egyesületnek. 1925 elején megindította a Föld c. kisgazda politikai lapot, majd az Igazság és a Kisiparosok Lapja c. újságok főszerkesztője és kiadója lett. Több önálló munkája és tanulmánya jelent meg. Dinnyés Lajos az alsódabasi kerület országgyűlési képviselője. * 1901 Alsódabas. Középiskoláit Budapesten, a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. A háború utáni ifjúsági mozgalmak egyik szervezője volt. Hosszabb idő óta élénk munkásságot fejt ki a vármegye közéletében. 1931- ben az alsódabasi kerület választotta meg képviselőjévé. Dr. Ember Sándor a pomázi vk. országgyűlési képviselője. * 1889 Felsőbánya (Szatmár m.) Budapesten a piaristáknál végezte a gimnáziumot, a Tudományegyetemet Budapesten és Berlinben, jogtudományi, államtud. doktor. Egyetemi évei alatt részt vett az egyetemi ifjúság társadalmi és sportéletében. Elnöke volt az Egyetemi Körnek és alelnöke a bpesti Egyetemi Atlétikai Clubnak. A Polonyi-féle irodában kezdte el joggyakorlatát, közben több külföldi tanulmányutat tett. Kmetty Károly professzor megbízásából szervezte meg 1912-ben a Kmetty tanszék mellett létesített közigazgatási és jogi szemináriumot, amelynek adjunktusa lett. Hoszabb időn keresztül előadott jogot és közgazdasági ismereteket a Yass-utcai kereskedelmi iskolában. 1914-ben mint önkéntes bevonult, 1918-ban mint főhadnagy szerelt le, két évig a harctéren szolgált, közben 1917-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1917- ben kineveztetett a székesfőváros által részben Ember Sándor korábbi javaslata alapján megszervezett világkereskedelmi főiskola tanfolyam tanárává, ahol jogot és közgazdaságot adott elő, amelyet azonban katonai szolgálata folytán csak 1918 szeptemberében foglalhatott el. 1918-ban ügyvédi irodát nyitott. A kommun után orvostanhallgatónak iratkozott be és főleg anatómiával és élettannal foglalkozott. Lakásán tartott öszszejövetelt többször az ifjúság azon csoportja, amelyből később a reformnemzedék nőtt ki és akiket Ember Sándor akkor közgazdasági és társadalomtudományi irányítással látott el. — A kommun bukása után ismét folytatta ügyvédi irodáját, két évig még előadott jogot és közgazdaságot a Yass-utcai felsőkereskedelmi iskolában. Ügyvédi működése mellett igyekezett a svájci és magyakországi kapcsolatokat kiépíteni, jogtanácsosa lett a svájci főkonzulátusnak, majd a svájci követségnek. — Békásmegyeri ingatlanán földmunkálás közben néhány cserépdarabot talált, melyeket archeológiái szempontból fontosnak talált. Az aquincumi és Magyar Nemzeti Múzeumot megnyerte arra, hogy őskori települések után kutatásokat végezzenek. A két muzeum munkálatai, amelyek a békásmegyeri Nánási-út és Munkácsy-út kereszteződése mellett indultak meg, 6 hónapig tartottak és a kőkorszak fejlettebb periódusa, az úgynevezett csiszolt neolit korszaktól kezdve, több egymásra következő kultúra feltárásához és az archeológiában békásmegyeri leletek feltárásához vezettek, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum és az Aquincumi múzeum őriznek. Ezen archeológiái kutatások folytatásaként Ember Sándor a vidék geológiai alakulatával foglalkozott és az előtanulmányok alapján határozta el, hogy ingtlanán mélyfúrást végeztet, amelyet a geológiai intézet mint kutató fúrást, — mert ezen a vidéken ily vizsgálat még nem történt — állandóan tudományos ellenőrzés alatt tartott. Ennek eredménye lett 1934 Pünkösd napján a bővizű melegforrás feltárása, melyet a feltárás napjáról, Pünkösd-forrásnak nevezett el; itt létesítette a Pünkösdfürdőt. — Mint régi sportember, különösen a magyar atlétikai életben kora fiatalsága óta részt vett. A háború óta különösen igyekezett a repülés sportját Magyarországon elősegíteni. Részt vett a MAC motorsport és repülősport osztályának munkájában, majd letette a repülővizsgát és teljes erejével úgy a polgári, mint a katonai repülés szervezéséhez fogott, ő indítványozta a Képviselőházban a Nemzeti Repülő Alap létesítését, amelynek eredménye lett a Horthy Miklós Repülő Alap létesítése. Társelnöke a Magyar Aeró Szövetségnek, elnöke a budapesti Moveronak és tagja a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap bizottságának. — A Parlamentbe 1936 április 2-án választották néhai Almásy László halálával megüresedett pomázi választókerületbe a Nemzeti Egység Párt programmjával. Politikai irányzata Gömbös Gyula programmja, akinek eszméit vallja. Dr. Endre Zsigmond a gödöllői vk. országgyűlési képviselője. * 1865 Kiskunfélegyháza. Jogi tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte. A jogi és államtudományi doktorátus megszerzése után Pestvármegyénél kezdte közigazgatási pályáját. 1906-ban, a nemzeti ellenállás idején nyugdíj nélkül mondott le állásáról. A Károlyi kormány alatt a Kun Szövetség vezérévé választották és az ellenforradalom szervezésében vezető szerepet játszott. Később a kommunisták, mint túszt letartóztatták és közvetlen a kommun bukása előtt szabadult. Résztvett a nyugatmagyarországi felkelésben is, ahol fiával, vitéz dr. Endre Lászlóval az első tüzvonalban küzdött. A második nemzetgyűlésen a kiskunmajsai kerületet képviselte egységespárti programmal, az azt követő két országgyűlésben pedig Gödöllő mandátumával foglalt helyet. — Nagy szerepe van a cserkész világtáborozásnak Gödöllőn való megtartása körül. Tevékeny részt vesz a járási mezőgazdasági biz. Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara stb. életében. Tagja Pestvármegye th. bizottságának, Kiskunfélegyháza képviselő testületének, stb. Dr. Fábián Béla Budapestkörnyéki kerület országgyűlési képviselője. * 1899 Tállya. Jogi tanulmányait a bécsi jogi egyetemen végezte. 1915-ben a molinári ezreddel vonult a harctérre, a lembergi előnyomulásnál sebesülten fogságba jutott és kelet Szibériából 1918 februárjában tért haza. A kommun alatt letartóztatták. 1920-ban lett a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja 1922-ben választották meg a Pestkörnyéki kerületben képviselővé és jelenleg is most negyedízben képviseli e kerületet. Vitéz Galánthay Glock Tivadar a kalocsai kerület országgyűlési képviselője. * 1872 Vágvecse. Tanulmányait Galgócon és Pozsonyban végezte. 1891-ben zászlósi rangban szolgált a szolnoki, majd 1893-ban mint hadnagy a kecskeméti molinári ezredhez került és ennek kötelékében vett részt a világháborúban is. 1914 augusztusában súlyos tüdőlövést 136
