Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
■►•4 PEST-PlLIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELETE ÉS KÖZIGAZGATÁSA Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felsőházi tagjai Agorasztó Tivadar Pestvármegye törvényhatóságának választottja. * 1870 Budapest. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait ugyanott végezte, utána közigazgatási pályára ment és Pest vármegye szolgálatába lépett. Fokozatosan előlépve a vármegye alispánjává választották és mint ilvent a vármegye érdekében kifejtett munkássága és érdemei elismeréséül, Kalocsa, Szentendre, Rákospalota városok és mintegy 50 község díszpolgárává választotta, a vármegye pedig örökös th. bizottsági taggá. Tulajdonosa a II. o. Magyar Érdemkeresztnek és a II. o. Polgári hadi Érdemkeresztnek. Beretvás János Pest vármegye törvényhatóságának választottja. * 1876 Nagykőrösön régi megyei nemesi családból. Tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián fejezte be, majd az I. cs. és k. huszár ezred tartalékos hadnagya lett. Utána átvette pusztatetétleni ősi családi birtokának vezetését és a vármegye és Nagykőrös közéletében élénk szerepet visz. Tagja a vm. th. bizottságának, Nagykőrös képv. test.-ének, a ref. egyház tanácsosa. 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezték ki. Goszthonyi Tibor Pest vármegye törvényhatóságának választottja. * 1867 Yáchartyán. Középiskoláit Sopronban és Pozsonyban, ugyanott végezte a jogi akadémiát is. önkéntesi évét a volt 13. Jászkun huszárezredben szolgálta le, majd az ősi családi birtokon gazdálkodással foglalkozott. A vármegye közéletében mindig élénk szerepet játszott. 1896-ban cs. és kir. kamarássá nevezték ki. Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök. * 1869 Pápa. Theológiát az insbrucki egyetemen végzett, ahol a hittudomány doktorává avatták. 1892-ben szentelték pappá. Pályáját a veszprémi papnevelőintézetben kezdte, ahol, mint lelkiigazgató 10 évig működött. 1904-ben a budapesti lelkiszeminárium lelkiigazgatójává, 1911- ben a budapesti Szent Imre collégium igazgatójává nevezték és e tisztségében érte el a pápai kamarási és c. apáti méltóságot. 1918-ban a veszprémi püspök mellé került oldal kanonoknak és irodaigazgatónak. Váci püspökké 1919 októberében szentelték. A felsőház tagja és mint a közoktatásügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi bizottság tagjai intenzíven résztvesz a felsőház törvényalkotó munkásságában. A kormányzó 1935 márciusában érdemei elismeréséül az I. o. Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. Dr. Horváth Győző felszentelt püspök, a kalocsai székesfőkáptalan nagyprépostja. * 1867 Csütörtök községben. Középiskoláit Baján és Kalocsán végezte, majd a budapesti Tudomány egyetemen theológiai doktorrá avatták. 15 évig működött a kalocsai érseki irodában, 1907-ben nevezték ki kanonokká és 14 évig igazgatója volt a papnöveldének. Közben 1912- ben kalocsai segédpüspökké, 1923-ban pedig érseki helynökké, 1931-ben pedig a kalocsai székesfőkáptalan nagyprépostjává nevezték ki. A felsőház tagja 1930- ban, mint Pest vármegye választottja lett. 1931 óta pedig, mint kalocsai nagyprépost tagja a felsőháznak. Kolossváry Mihály Pest vármegye törvényhatóságának választottja. * 1867 Katymár. Középiskoláit Székesfehérváron, hittudományi főiskolát Vácott végzett. 1890-ben szentelték pappá. 1899-ben lett Kiskunfélegyházán plébános, 1901-ben szentszéki tanácsos, 1907-ben esperes, 1909- ben prépost, 1910-ben váci kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1915-ben pápai prelátus, 1924-ben püspöki helynök és nagyprépost. Érdemei elismeréséül Pestvármegye törvényhatósága örökös tagjává választotta és megbízta felsőházi képviseletével. Dr. Patay Tibor Pest vármegye törvényhatóságának választottja. * 1880 Cekeháza. Középiskoláit Kassán és Budapesten, jogi tanulmányait Pozsonyban, Budapesten és Kolozsváron végezte. Áll. tud. doktor. Tanulmányait a heidelgergi, müncheni és párisi egyetemeken egészítette ki. Utána családi birtokán folytatott gazdálkodást, majd élénk és fontos szerepet vitt a vármegye közéletében. 1917-ben Pestvármegye főispánjává nevezték ki és az öszszeomlásig állott a vármegye élén. A 2-ik nemzetgyűlésben az aszódi kerületet képviselte. Az 1926-os országgyűlési képviselőválasztáson ismét fényes győzelmet aratott, egyhangú mandátumot kapott. Jelenleg visszavonult az aktív politikai élettől és főként és vármegye közéletében tevékenykedik. Dr. Ravasz László a Dunamelléki ref. egyházkerület püspöke. * 1882 Bánfihunyad. Középiskoláit Kolozsvárott, theológiai tanulmányait részben u. ott, részben pedig Berlinben végezte. 1903-ban segédlelkész és püspöki titkár lett Kolozsváron, 1907-ben ugyanott tanár a ref. theológiai fakultáson. 1918-ban egyházi ke-134
