Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
Újpestet a 19. század nagy gazdasági fellendülése, főleg pedig a milleumi évek hatalmas ipari és kereskedelmi átalakulása hozta létre. Nem egészen száz évvel ezelőtt még lakatlan volt a város területe, ahol ma gyárak és paloták hatalmas tömbjei állnak. Ez a gyors fejlődés úgyszólván egészen Európában példanélküli. Az első ház, amely már a mai Újpest területén feküdt, 1882-ben épült. Mildenberger Márton építette a mai újpesti összekötő vasúti híd közelében. A területet a környék földbirtokosa, gróf Károlyi István adta bérbe Mildenbergernek, aki több társával együtt kis szőlőbirtokot létesített az akkoriban Űjmegyernek nevezett részén. Gyorsan fejlődött ezután a helység, úgyhogy tíz év leforgása alatt már huszonnégy házból állott a telep, amelyet nagyjában a mai Attila-, gróf Károlyi-, Váci- és Fóti-utcák határolnak. A Károlyi-birtokból kihasított hegyközség első bírája Mildenberger Márton lett. Az első birtokosok és építkezők Papp Imre, Molnár József, Gruber Ferenc, Haffner Dénes, Kammermayer József, Emmerling Károly és mások voltak. A bérlők egy fertály, azaz 400 négyszögöl földért 3 forint és 15 krajcár évi bért fizettek. A bérlők egy évvel a szerződés megkötése után kápolnát építettek, amihez a földesúr 3000 téglával járult hozzá. 1834-ben szó volt egy zsidótelep létesítéséről is, amelyhez gróf Károlyi elvben készséggel hozzájárult, a terv azonban nem valósult meg, mert a hely tekintetében vita támadt. A jószágkormányzóság hajlandó lett volna végül legalább 150 jelentkező esetén a Palotával határos részén megfelelő területet kihasítani e célra, de úgylátszik ezt a létszámot nem érték el a pályázók. Ilyenformán az újmegyeri telep fejlődött tovább annál rohamosabban. A telepesek 1837-ben az italmérési jogot kívánták bérbevenni az uradalomtól, e célból kérvényt is intéztek a grófhoz. Kérelmük a figyelembe vett szokásjog alapján teljesült is, minthogy a már fennálló italméréssel kötött szerződésben nem volt tiltó záradék. Az új telep összeírása 1840-ben történt. Ekkor adta ki nagykárolyi gróf Károlyi István, mint a pestmegyei Fóthy-uradalom tulajdonosa alapítólevelét, amelyben az új telepet Új-Megyer néven létesíti. Az alapítólevél értelmében egy házhely 300 négyszögölnyi területet tesz ki, melyhez külsőségek nem tartoznak. Egy személy több házhelyet is bérelhet, de ha benépesedik a telep, az uradalom új házhelyek kiosztására nem kötelezhető. A telepesek a hazai törvények által engedélyezett összes iparokat űzhetik, kivévén a huskimérést, italmérést és az épületfakere kedést. Ezek a jogok a házzal bíró telepeseket illetik, a zsellérek csak a háztulajdonosok engedélyével űzhetnek ipart. Minden házbirtokos résztvehet szavazatával a község igazgatásában és a községnek joga van az uradalom hozzájárulásával, saját területére érvényes és a hazai törvényekkel nem ellenkező rendszabályokat alkotni. A házhelyért a birtokosok évi 25 pengő forintot fizetnek, de 100 forintot biztosítékul előre tartoznak lefizetni. A zsellérektől évi egy ezüst forintot követel az uradalom. Az adók behajtásáért, ami félévenkint előre történik, a község elöljárósága felelős. A zsellérektől 91
