Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
budafoki molnár-, kádár-, mészáros-, hentes-, pék-, szabó-, kocsigyártóipar és a sörfőzés. Ezeken kívül nagyobb szerepet kapott a község történetében a kőbányája, melyből a környező helységek és Budapest építkezéseihez kitűnő kőanyagot termeltek ki. Budafok történetében főkép a XX. század évei jelentenek fontos állomást. A gazdasági élet fejlődése folytán az anyagi jólét számos jelével találkozunk. Emellett a kultúrális élet színvonala is emelkedik. Az iskolák számának szaporítása, a könyvtárak kibővítése jelentős lépésekkel vitte előre Budafok szellemi életének fejlődését. A vízvezeték felállításával a polgárosodás üteme nyert újabb mozgatóerőt, a villamos vasút pedig erős léptekkel hozta a községet a fejlettség magasabb foka felé, mert a környező nagyjelentőségű piac, nevezetesen a főváros közelsége az értékesítés megkönnyítésén kívül az idegenek beköltözését is előmozdította. így kapott lassanként a község mindinkább városias jelleget. Az utcák kövezése, modern házak építése, a csatornázás létesítése mind természetes következményei az anyagi helyzet javulásának. Gazdasági életének és népszaporodásának ebben az emelkedő tendenciájában érte Budafokot a világháború. A lakosság minden rétege kivette részét nagy nemzeti megpróbáltatásunkból. Anyagi és véráldozatok teljesítésével egyaránt rászolgált a megbecsülésre. Az összeomlás és a forradalmak átvészelése után fejlődésének új és jelentős fejezetéhez érkezett Budafok. Gazdasági életünk normális menetének helyreállítása és az emelkedő konjunktúra éveiben addig nem tapasztalt fellendülés váltotta fel a háborút- és a forradalmakat követő idők gazdasági pangását. Az építkezés meggyorsulása, új ipari üzemek keletkezése, új cégek bejegyzése jelzi az anyagi haladás távolabbi állomásait, elemi, polgári és középiskolák felállítása pedig a gazdaságival párhuzamos kultúrális emelkedést. A népesség száma már 1920-bau majdnem elérte a 10.000-et, 1927-bcn a 16.000-et, azóta pedig még erősebb szaporodásnak vagyunk tanúi. Budafok nagyarányú fejlődését ismerte el egy 1926. évi kormányintézkedés, amely a községet a rendezett tanácsú városok sorába iktatta. Ez időben már nemcsak kisüzemei szaporodnak és virágzanak, hanem több ipartelep is létesült a városban. A Törley- és Francoispezsgőgyár, a Keglevieh-, Takler stb. cognacgyár. valamint a Gschwindt-gyár épített itt nagyobb telepeket, de ezek mellett zománcedény- és fémárúgyára, textil-, szappan-, illatszer-, és még többféle nagyüzem is épült területén. Nagymultú borkereskedelme, pincészete újabb színvonal-emelkedéssel dicsekedhet. A főváros lakossága közül sokan végleg kiköltöztek ide, de mint nyaralóhely is egyre nagyobb szerepet játszik Budafok. 43
