Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
dát szervezett saját szórakoztatására. Zenészei szinte valamenynyien cigányprímás-dinasztiákat alapítottak. A római számmal jelölt Ráczok is innen származnak. A szabadságharc alatt mozgalmas hónapok színhelye volt Törtei. 1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt hált meg hadával. Két nap múlva ide vonult vissza a Perczel által legyőzött Ottinger császári tábornok és vert hada, amely március 1-ig itt táborozott. Törtei temetőjében nyugszik Helmeczy Mihály, a „Jelenkor“ szerkesztője (1792—1852). A község határában számos régészeti lelet került felszínre. A Nemzeti Múzeumban elhelyezett árpádkori lovas sírlelet a községhez tartozó Kákási dűlőben, egy értékes áldozati bronzüstöt az ugyancsak Törtei határában emelkedő Erzsók-halmán ástak ki. ÚJSZÁSZ. Jásztelepülés. Virágzó fejlődésének, melynek során 1428 és ALSÓDABAS. Első írásos nyoma a középkor végéről származik. Az ekkor kibocsátott oklevelek (1447, 1490) azonban csak egy D a b a s nevű községről tesznek említést. A XVII. sz. közepén Hartyány János birtokában találjuk. Ă község ezután több más helységgel egyetemben B a b a y István tulajdonába megy át. A török hódoltság idejében teljesen elpusztult és csak a XVIII, században népesült be újra (1720-ban), amikor nádori adományozás folytán a dabasi H a 1 á s z-család kapja birtokul. Körülbelül ezidőtájt létesül a község református egyháza, temploma azonban csak a század végén (1798-ban) épül fel. A község nem eredeti helyén épült fel ismét. Régi helyét a határban egy pusztatemplom omladékái jelzik. A templomot a mohácsi vész esztendejében pusztították el a törökök. A török hódoltság nyomait számos felszínre került fegyvertöredék is jelzi. Alsódabas temetőjében nyugszik Kossuth László, Kossuth Lajos apja. A község merőben elüt külső képében a vármegye valamennyi községétől. Csupa nemesi kúria sorakozik itt egymás mellett: urasági lakok 25—80 holdas belsőségekkel és a hozzájuk tartozó zsellérházakkal. 1438 között a Berénszékhez tartozott, a török hódoltság vetett véget. A másfélszázados török megszállás alatt teljesen elpusztult. Ezután a nagykőrösiek bérlik. Községgé csak a XVIII, század közepén alakul át és ettől az időtől kezdve ismét gyors fejlődésnek indul. ZAGYV ABEKAS. A török hódoltság előtt és alatt jelentéktelen hely. 1658-ban Rhédey Ferenc birtoka, de az 1690. évi összeírás után már a váci püspököt vallja urának. A róm kath. egyházközség már 1674-ben fennállott. Az 1720. évi összeírás idején ismét majdnem néptelen, pedig a török elvonulása után újból számos család megtelepedett itt, de csakhamar elszéledtek. Így az öszszeirás csak 18 magyar háztartást talált a községben, akik sokat szenvedtek a Zagyva áradásaitól. A mult század közepétől napjainkig mintegy 10 kisebb-nagyobb árvíz pusztított határában. Alsódabas határához számít a régebben Ordasháza néven ismert Felsődélegyháza, mely a XV. században hol Pest-, hol meg Fejé r-megyéhez tartozik. A község határában van Alsó b a b á d puszta és az alsódabasi szőlőtelep is. ALSÓNÉMEDI. A XV. század elején prodavizi Ördög Miklós adja cserébe más földek ellenében Zsigmond királynak, aki azonban a községet csakhamar elzálogosítja a Rozgonyiaknak. 1438-ban végleg a zálogtartó Rozgonyiak birtokába megy át a gazdag pusztai község, miután Albert király mint királyi adományt tulajdonukban hagyja. A község megalapítását valójában 1606-tól számíthatjuk. Alapítói Szőri István, Kis Jakab, Józan Mihály és Garai Márton református hitű juhászok, akik Ráczkevéből kerekedtek fel, hogy juhaiknak gazdag legelőt keressenek, míg itt tanyát nem vertek. De a visszavonuló török dühe elől Esztergom és Tata vidékére menekültek, magukkal víve az alsónémedi gazdag legelők emlékét. Buda visszavétele után a négy juhász utódai ismét visszatértek a gazdátlan legelőkre. Három katholikus pap is velük tart. Népes katholikus község keletkezik a törökvilág alatt teljesen elpusztult helység üszkös romjain. Ha az 1690. évi összeírásban még az elhagyott községek között szerepel Alsónémedi, 1673-ban már ismét rendes kerékvágásban zajlik az egykor virágzó község élete, mert ez évről keltezett pecsétjét több okmányon .is ott látjuk. 1730-ban a református egyháznak 1631-ben már fennállt temploma az időközben erősen megszaporodott katholikus egyházközség kezére kerül. IIJózsef türelmi rendelete azonban ismét módot ad a reformátusoknak arra, hogy templomot építsenek. 1848-ig a váci püspök volt a helység földesura. 1885-ben a község túlnyomó része leégett, de évtizedbe se tellett: és Alsónémedi valósággal megélemedett poraiból. BUGYI. A község a XIV. században már fennállott. Először 1390-ben említik okmányaink. A következő század közepe táján Búd néven, majd a XVI. század elején Bwgh alakban szerepel és hol Fejér-, hol meg Pest-megyéhez számítják. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult, mint ezt az 1690. évi összeírás is tanúsítja, melyben az elhagyott községek között találjuk. Újbóli benépesülése a szatmári békekötés után kezdődik meg, hogy a XVIII, század közepén már a legmódosabb pestmegyei községek között emlegessék. 1761-ig a reformátusoké a döntő szó a községben, de a szabad vallásgyakorlat megszűnvén, nemcsak befolyásukat, hanem templomukat is elvesztik. Két évtized múlva azonban ismét visszanyerik szabad vallásgyakorlatukat. A katholikus plébánia 1761-ben alakult. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a községben, amikor a helység legnagyobb része leégett. Szorgalmas népe azonban új virágzásnak indította a községet, amelyhez a tanyák egész sora tartozik. FELSŐDABAS. Felsődabas csak a XVIII, században kezd szerepelni okmányainkban. Az 1690. évi összeírásban csak egy Dabast találunk, ezt is az elhagyott községek sorában. Felsődabast sokáig mint pusztát tartják számon és községi élete csak a XIX. század közepe táján alakul ki. Utolsó földesura gróf Beleznay Árpád volt, míg ma alig akad nagyobb birtokos a községben. Alsódabasi járás 4
