Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
zik, mozog. Á hegyek, eltekintve ritka kivételektől, amilyenek a vulkáni kitörések vagy a földcsúszamlások, igen lassan mozognak. A geológus azonban kimutatja e lassú mozgásokat és osztályozza őket. A Föld felülete lassú mozgás folytán meggyűrődhetik s redők jönnek létre, egyes földterületek elválhatnak egymástól s elcsúsznak egymás mellett, ami létrehozza a vetődéseket. A mozgás első nyomai a repedések, a hasadékok, melyek eleinte oly finomak, hogy alig vehetők cszre s csak idő kérdése, hogy a hajszál finom repedésből mikor keletkezik feneketlen szakadék. Lássuk tehát annak a földnek történetét, melyen Pest megye fekszik.* A magyar közbenső tömeg már a Föld ókorában kialakult, már ekkor hegyláncok ölelték körül. Ezek a hegyek még a Föld középkorának kezdete táján elpusztultak és újabb tengerbarázda kialakulásával a Föld középkorának elején megindul az alpesi hegységképződés bevezető szakasza. A magyar közbenső tömeg ekkor nem volt egységes. Megrepedezett testét melléktengerbarázdák hasították át. A Föld középkorában a kréta korszak elején megindul az Alpesi hegyek kialakulása. Kiemelkedik a közbenső tömeg körül a krétában a Kárpátok koszorúja, míg a sekélyebb tengerágakból kiemelkedik a Bakony, Vértes, Gerecse, Buda-Pilis hg. stb. A közbenső tömeg eközben hol tenger alá süllyed, hol szárazulattá válik. Pest megye északi részét melléktengerbarázdából kiemelkedett hegységek foglalják el, területének többi része közbenső tömeg jellegzetes képét mutatja; síkság. A Föld középkorától kezdve, amint említettük, többször elárasztotta területünket a tenger s üledékeket hagyott hátra. Tárgyaljuk ezeket időrendben. FÖLDTANI KÖZÉPKOR. Triász. A földtani középkor alsó részét triásznak nevezzük. A terület felépítésében résztvevő és a felszínen is tanulmányozható legidősebb képződmény a középső triász tengerébe rakódott le. A tenger, mely ekkor fővárosunk vidékét borította DNy felől nyomult e területre. (2. ábra.) Ez a tenger DNy felé folytatódott a mai Ivancica hegység területén keresztül a déli Steini és Juli alpok alatt az ú. n. pseudogaithali faciesben. Másik ága pedig az északi Steini és Juli alpokon keresztül Tofanaig követhető. * Az összegező szemléletre való törekvés arra kényszerít, hogy megyénk területén kívül fekvő helységek neveit is itt-ott megemlítsem, mert csak így tudok megyénk fejlődésmenetéről egységes képet adni. Az alsó triász tenger üledékeit megtaláljuk a Bakony, Vértes, a középső triász üledékeit a Bakony, Budai hegység, a felső triász üledékeit a Bakony, Börzsönyhegység területén. Az üledékek ilyetén elrendeződéséből arra következtethetünk, hogy ez a Pest vármegye földtani térképe. Lóczy L. és Papp K. Magyarország földtani térképe (1922) nyomán Treitz P. és mások adatainak felhasználásával. a folyók alluviállis hordaléka, tőzeg és szikes talaj, futóhomok, lösz. durva homok, folyami kavics, durva kavics, szarmata. andezit, dacit és tufáik, alsó és középső miocén (mediterrán), oligocén. eocén, triász. középkori és eocén tengerek előnyomulási iránya. oligocén miocén tengerek előnyomulási iránya. pannon-pontusi tengerek előnyomulási iránya. □ Ea3 :__I | A A a) SA A 1 í> 18
