Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Lovászy Gábor: A gödöllői jamboree
A GÖDÖLLŐI JAMBOREE Irta: Dr. LOVÁSZY GÁBOR, Pestvármegye szolgabírája. 1931-ben a Wien melletti Badenben megtartott VI. cserkész konferencián Amerika, Ausztrália, Csehszlovákia, Hollandia és Magyarország előterjesztették meghívásukat az 1933. évi világtáborozásra. A konferencia hosszú vita után egyhangúlag a magyar meghívás elfogadása mellett döntött. Óriási jelentősége volt ennek a magyar cserkészetet illetőleg. Az előkészületek során szó volt a Balaton vidékéről, a Bükk és Mátráról, Budapest környékéről, de egyik sem volt alkalmas a világtáborozás céljaira. Ezek után esett a választás Gödöllőre, amelyet három vasútvonal és három műút köt össze Budapesttel, melynek gyönyörű parkjai, strandfürdői és megfelelő épületek, így a premontrei gimn. is rendelkezésre állottak. A gödöllői mintajárás vezetősége élén vitéz dr. Endre László akkori főszolgabíróval és a járás közönsége a legmesszebbmenő támogatást nyújtották. Gödöllő község négy hónapon keresztül ingyen adott férőhelyet a műszaki munkásoknak. A táborparancsnokság igénylésére fogatokat bocsájtott rendelkezésre. Megépítette a község az elöljáróság előtt elvonuló utat 8000 P költséggel. A villanyszerelésre és a vezetékek kibővítésére 15.000 P-t fordított, az artézi kutak és víztartály felépítéséhez 40.000 P-t szavazott meg stb. A gödöllői IY. világtáborozáson 54 nemzet fiai mintegy 26.000 főnyi létszámmal vettek részt. A rendet és a közbiztonságot a tábor területén belül a tábori rendőrség biztosította. A tábor szakügyeinek vezetésére különböző szakcsoportok alakultak. A posta és távirda ügyeket a m. kir. posta által felállított Jamboree posta végezte. 1931 augusztus 4-én a Magyar Cserkész Szövetség elnöki tanácsa a IV. Világjamboree táborparancsnokául gr. Teleki Pál tb. főcserkészt kérte fel. A m. kir. kormány ugyancsak gr. Teleki Pál személyében Jamboree-kormánybiztost nevezett ki, aki a miniszterelnökséggel, minisztériumokkal, közigazgatási hatóságokkal kapcsolta össze a Jamboree szerveket. A világtábor körülbelül 800 kát. hold nagyságú területen húzódott el, amelyben a repülőtábor területe, a repülőtér és a többi intézménye is bennfoglaltattak. Maga a tábor tíz altáborra oszlott, mely egyrészt a vidéki kerületek alaposabb bevonását eredményezte, másrészt szer. vezési szempontból lényeges könnyítést jelentett. Gondoskodás történt a tábori tűzoltóság, mentőállomások, törzscsapatok elhelyezéséről is. A tábort látogató óriási számú nagyközönség igényeinek kielégítése szempontjából vendéglők, büffék, cukrászdák, tejcsarnokok szolgáltak. A legfontosabb kérdések egyike volt a tábor vízzel való ellátása. 9 drb kutat fúrtak, melynek vizét a Közegészségügyi Intézet felülvizsgálta és kifogástalannak találta. A 9 kút napi hozama cca 3000 m3 volt, mely a napi szükségletet lényegesen túlhaladta. A Jamboree egész tartamán a vízfogyasztás 13 millió liter volt, melyből egy napra 922.000 liter víz esett. Hatalmas teljesítmény volt a Gödöllői Járási Mezőgazdasági Bizottságtól, hogy az egész tábor 1 Gödöllő. Látkép. Hősök tere. 121
