Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Lovászy Gábor: A gödöllői jamboree
élelmezéséhez szükséges friss zöldség és egyéb terményt a legkisebb fennakadás nélkül pontosan szállította a világtábor részére. A terményeket a gödöllői járás gazdái termelték és szállították. Hogy a járás gazdái e szállítást megkaphassák, vitéz Endre László főszolgabíró saját személyében vállalt felelősséget a szállítás zavartalanságáért, így vált csak lehetővé, hogy a gödöllői járás gazdái terményeik értékesítésével a cserkészvilágtáborozásból anyagi előnyöket is élvezhettek. Az élelmiszerek beszerzésénél tekintetbe kellett venni a külföldi nemzetek különleges igényeit és szokásait, pl. (a szíriaiak sertéshúst nem ettek, kávé helyett teát ittak, az amerikaiak zabpelyhet, mazsolát, bárányhúst, a hinduk csak ürühúst fogyasztottak stb. stb.) Külön számadást igényelt az anyagszükséglet is. Sátrat minden csapat maga hozott. A felvert sátrak száma kb. 6000 volt. A tábor tartama alatt a közönség napi átlagos száma 30.000, míg az összes látogatók száma kb. 365.000 ember volt. Augusztus 2-án megalakult a nagy világtábor és délután 4 órakor minden nemzet a táborparancsnokság által kiadott díszfelvonulási terv szerint felvonult az arénába, hogy lerójja hódolatát Magyarország Főméltóságú Kormányzója és a világ főcserkésze előtt. A Főméltóságú Úr lóhátról Nagybányai vitéz Horthy Miklós és Baden Powell a gödöllői Jamboree-én. szemlélte meg a külföldiek és a magyarok arcvonalát, majd rövid angol és magyar beszédet mondott a cserkészek előtt. — Ezután Lord Baden-Powel (Bi Pi) tartott beszédet, melynek befejezése után a lengyelek 200 póstagalambot bocsájtottak útnak. — A díszmenet a felállítás sorrendjében történt. Elől vitték a magyar szövetségi zászlót, amelynek egyik oldalán a Csodaszarvas-üldözés, a másikon a 63 vármegye címere volt. Ezt is Gödöllő adta és avatta fel a Kormányzó Úr őfőméltósága jelenlétében 1927 szeptember 25-én az O. Cs. Sz.-nek és egy ugyanily zászlót adott a testvériség szimbolizálására az Országos Leventeintézménynek. Augusztus 5-én a gödöllői járás népe vonult fel a Főméltóságú Úr, Baden Powel és a táborozó cserkészek előtt. Vitéz dr. Endre László, a gödöllői járás akkori főszolgabírája a felvonulás szervezője és vezetője lóháton díszmagyarban vezette Scrédi Jusztinján bíboros hercegprímás a gödöllői Jamboree-én. a menetet. Kacagányos zászlótartó, 3—3 kürtös és tárogatós követte lóháton. A menetben résztvettek a járás összes egyesületei, a Move lövészek, leventék, cserkészek, főiskolás és középiskolás növendékek, hadirokkantak, gazdák, sportegyesületek, iparosok, 21 község leányai népviseletben mintegy 800-an és 2000 gazda. A Jamboree elsősorban Gödöllőre éreztette hatását, amennyiben Gödöllő és környékének gazdasági élete rendkívül fellendült. A községben a felvonulási utak közelében lévő vendéglők, kereskedők és hentesek forgalma megnőtt és a község lakosainak is haszna volt a lakások kiadásából. Elmondhatjuk, hogy a Jamboree Gödöllőt bekapcsolta a nemzetközi idegenforgalomba. — Nemzetközi szempontból felbecsülhetetlen és eredményeiben messze kiható jelentőségű az a propaganda érték, amit a Jamboree eredményezett, a világ minden részébe elszéledő cserkészek révén, akik valamennyien mint a magyar nemzet barátai távoztak hazánkból. Külön érdekessége volt a Jamboreenak a tábortűz, ezek maradtak legkedvesebb emlékeink, igen sok érdekes és különleges látnivalót nyújtott tak. Minden nemzet elsősorban természetesen nemzeti táncait mutatta be. A tábortűz minden esetben egy-egy lejtő területén volt, ahol a nézőközönség négyszögben ült körül, a földön, a tűz a középen égett, magasan lobogva világította meg 122
