Mondok Pál (szerk.): Pest megye változó élete (Budapest, 1971)
NDK-kombájn arat a dabasi „Fehér Akác” tsz-ben A baromfihús- és tojás- termelés - elsősorban a termelőszövetkezetekben — az iparszerű nagyüzemi telepek létesítésével több mint kétszeresére növekedett. E két termékből sikerült zavartalanná tenni az ellátást. Úttörő munkát végzett a hernádi „Március 15” Tsz, a „hunnia-hibrid” közös vállalkozáson belül a korszerű tartási mód és a gazdaságos hibrid fajták kitenyésztésében és elterjesztésében. A baromfitenyésztésen belül elsősorban export érdekek hatásaként növekedett a liba-tenyésztés. Ezért az Agrártudományi Egyetem Gödöllő mellett, Babaton megkezdte Európa egyik legkorszerűbb libanemesítő telepének építését. A gazdasági reform kibontakoztatása nagy hatással van a megye mezőgazdaságára. A cél: Pest megye mezőgazdasága évente átlagosan 3%-kal növelje termelését és ezzel eleget tegyen az életszínvonal politika megvalósításában reáháruló követelményeknek. A megvalósítás feltételei adottak: a megye termelőszövetkezeteinek közös vagyona ma már meghaladta a 3 milliárd forintot, a szakmai vezetés felkészültsége, a megye közgazdasági adottságai megfelelő alapot adnak a kitűzönt feladatok végrehajtására. 12
