Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)
évig bezárólag levéltárunkban nagyobbrészt megvannak, ugyanígy 1945-től 1950-ig a járási főjegyzői iratok is. A helytörténetírás alapvető forrása azonban a helyi, a községi vagy városi levéltár. Pest megye valamennyi községének és városának iratai már levéltári gondozásban vannak. Mindegyik városi levéltár hiányos, erősen selejtezett állapotban került végleges megőrzési helyére; a községi levéltárak pedig csak töredékesen maradtak meg, legtöbbjük a kíméletlen selejtezések miatt, egy részük háborús pusztítások következtében megsemmisült. A községi és városi levéltár azért bír különös fontossággal, mert az összes felsőbb szervek a községi szervezeten keresztül közvetve, a községi szervek pedig mindig közvetlenül érintkeztek az állampolgárokkal. Még a más hatóságoknak fenntartott és ott elintézett ügyekről is értesítették a község elöljáróságát. A községnek úgyszólván minden egyes irata helytörténeti jelentőségű. A község képviselőtestülete (1871—1950) intézte a község önkormányzata körébe utalt összes ügyeket, többek között a község háztartására vonatkozó ügyeket is. A községi költség73tések számot adnak a község gazdálkodásáról. A községi jegyző igen sok nyilvántartást vezetett, ezek sem érdektelenek a község múltja szempontjából, elég csak utalnunk a kataszterre, a telekkönyvi változások nyilvántartására, az anyakönyvre. Nem érdektelenek helytörténeti kutatás szempontjából a szakigazgatási szervek iratai sem. A pénzügyigazgatóság iratai értékes forrásokat szolgáltatnak az adózás, az 1920-as földreform szempontjából. A kultúrmérnöki és államépítészeti hivatalok az állami építésekre, vízszabályozásokra, ármentesítésekre vetnek fényt. A céhek és ipartestületek iratai a városi és falusi kisiparos társadalom életét és törekvéseit tükrözik. A régi földesúri levéltárak (a Váci Püspökség Gazdasági Levéltára, a Ráckevei Kir. Uradalom Levéltára, a Földváry-nemzetség Levéltára, a Váci Káptalan Gazdasági Levéltára) egykori jobb ágyközségeik életére és múltjára vonatkozóan elsőrangú történeti forrásanyagot rejtenek magukban. Az úriszéki iratok a jobbágyok büntető és polgári perein kívül tartalmazzák a jobbágyöröklésre, valamint az úrbéri terhekre vonatkozó dokumentumokat. A fentieken kívül a család és személyi iratok, az iskolák, egyesületek és társulatok, érdekvédelmi testületek iratai is szolgáltatnak adalékokat. Minden levéltárban van oklevél és térképgyűjtemény. A kezdő helytörténésznek elegendő, ha a kiadott oklevéltárakra támaszkodik. Az igényesebb kutatónak azonban már az Országos Levéltár 120 000 példányból álló gyűjteményét kell felhasználnia. Egy helytörténész sem nélkülözheti a térképek felhasználását. A térképek alapján következtet a települési viszonyokra, a gazdálkodás formáira és általában sűrített, tömör mondanivalójuk gazdag tárháza a helytörténetnek és segédtudományainak. A levéltári kutatás nem könnyű munka, a régi anyag felhasználása latin és német nyelvű ismereteket követel meg. Magyar nyelvű forrásaink azonban már a török időktől kezdve folyamatosan vannak. A kutatónak az eléje táruló forrásokat és a bennük foglalt adatokat éles kritika alá kell vennie. Ha hozzáfog tanulmánya megszerkesztéséhez, akkor minden jelentős állítását irodalomra vagy levéltári okmányra való pontos hivatkozással kell alátámasztania. A helytörténeti munkák témakörére, szerkezetére nem lehet általános szabályokat, minden esetre alkalmazható tanácsokat adni. Várostörténeti témák szempontjából haszonnal forgathatók a „Tanulmányok Budapest múltjából” c. kiadványsorozat tanulmánykötetei. Kissé túl széles profilú a „Soproni Szem-446
