Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén
Az úrbéresek majorsági bérföldjeinek megfogyatkozása és drágulása S még inkább érvényes ez azokra a területekre, amelyeket birtokállományuk kiegészítése végett egyes úrbéresek vagy egész községek (a szó szoros értelmében véve) kibérelnek a földesurak majorsági földjeiből. Ilyen bérelt majorsági jellegű területek a 18. század elejétől kezdve igen nagy mennyiségben találhatóak a Pest megyei jobbágyok kezén; méreteiknél fogva közülök is kiemelkednek azok az egyes jobbágyfalvak határain kívül fekvő puszták, amelyeken tulajdonosaik valamilyen oknál fogva nem tudnak vagy nem akarnak önálló majorsági gazdaságokat létesíteni s amelyeket ezért az illetők -— hogy mégis hasznot húzzanak belőlük — általában szívesen bérbe adnak kiárendálásukra vállalkozóknak, mégpedig — különösen a kezdeti időkben — többnyire valamelyik közel fekvő jobbágyközség egyetemének. Ilyeténképpen, közösen bérlik (s nagyobbrészt szomszédos birtokosoktól) például a kecskemétiek Ágasegyházát, Köncsögöt, Bugacot, a monostori pusztát, Borhás szállást, a szentkirályi, a szentlőrinci és a felsőalpári pusztát, Páhi nagyobbik felét, a péteri és az ürbői pusztának egy részét, valamint a Csongrád megye területén fekvő Pusztaszer felét;68 a nagykőrösiek a nyársapáti pusztát, Besnyőt, Tetétlent és Pótharasztját;69 a pilisiek (saját földesuraiktól, a Beleznay grófoktól) a dányszentmiklósi pusztát;70 a monoriak (szintén saját földesuruktól, az egri főkáptalantól) Matkót;71 az alsónémediek a Rádayaknak valamelyik szomszédos pusztáját;72 a dabiak a szúnyogi pusztának egy részét;73 a dömsödiek ugyancsak a szúnyogi pusztának egy részét, továbbá a szentiváni és az ürbői pusztának egy darabját és Hügye puszta felét;74 a ráckeviek Hügye másik felét és Bankházát;75 a dunavecseiek (saját uraságuktól, a Földváry nemzetségtől) a szentimrei és a fejéregyházi pusztát, valamint a kétezer holdas Csanád pusztát;76 a hartaiak Szüllét és Üllét;77 a kalocsaiak (saját uruktól, az érsektől) Csertő, Mégy, Drágszél, Hilye, Negyven, Kisüllés, Halom, Csorna, Üstelek, Szakmár, Erek, Tény, Réztelek, Keserűtelek és Szarvas pusztákat, valamint a Banyaszigetet, Győrtelepet, Kőégetőt és Bolyárt ;78 a fótiak (szintén saját uraságuktól, a Károlyi grófi családtól) a sikátori puszta egy részét;79 a Nógrád megyéhez tartozó Kisoroszi lakói pedig a Pest megyébe kebelezett Martuska-szigetet.80 De előfordul az is, hogy egyes falvak lakóinak magában saját községük határában sikerül szert tenniük majorsági földek bérletére. A maglódiak és a pátyiak például bérlőivé lesznek egy-egy községükbeli részbirtokos majorsági földjeinek, a dömsödiek pedig a már említett pusztákon kívül teljes egészében kiárendálják a határukbeli 12 773 holdnyi majorsági birtokterületet is.81 Az ilyen egyetemlegesen bérbe vett jószágokat azután az illető községek maguk parcellázzák fel lakóik között. A kalocsaiaknak például a város juttat az általa bérelt pusztákon fejenkint 6—26 holdnyi szántót és 12 kaszálónyi rétet.82 Vannak azonban esetek arra is, hogy egyes jobbágyok vagy zsellérek egyénileg lesznek bérlőivé kisebb-nagyobb majorsági földeknek. így például többen is szereznek ilyen bérleteket a vadkertiek közül a szomszédos Tázlár, Kötönv, Harka és Nagybócsa puszta területén,83 a szigetszentmártoniak és a szigetúj falusiak közül Ráckeve határában,84 a vörösváriak és a solymáriak,85 valamint a biaiak,86 a szadaiak87 és a vérségiek88 közül pedig saját falujukban, s a monoriak sem csak közösen bérelnek földet az uraságtól, hanem szép számban egyénileg is.89 213
