Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén
Spira György PARASZTSORS PEST MEGYÉBEN A JOBBÁGYFELSZABADÍTÓ FORRADALOM KÜSZÖBÉN A 18. század első, nagyobbik fele a török uralom alól felszabadult területeken — Pest megye földjén is — a parasztság rohamos felemelkedésének időszaka: az évszázados pusztítások következtében korábban nagyrészt elnéptelenedett s elvadult tájon ezekben az években az ország más vidékeiről — esetenkint külországokból is — ide települő parasztcsaládok tízezrei jutnak új otthonhoz, az általuk ismét eke alá fogott föld kiterjedése pedig néhány évtized leforgása alatt megsokszorozódik, s ez újkeletű honfoglalás részeseinek egyelőre feudális szolgáltatásokat is csak egészen elenyésző mértékben kell magukra vállalniok, hiszen a földesurak jóidéig messzemenően óvakodnak túlságos követelésekkel elriasztani, továbbvándorlásra bírni frissen szerzett jobbágyaikat, akiknek a munkája nélkül — tudják — sohasem alakíthatnák hasznothajtó jószágokká lakatlan pusztaságaikat és ingoványaikat. Ez a fellendülés úgy az 1767 és 1774 között (Pest megye területén közelebbről már 1770-re) lebonyolított úrbérrendezés idején tetőződik, s azután, a 18. század utolsó harmadától kezdve a parasztság helyzete lassan megint hanyatlásnak indul, a következő évszázad első felében pedig fokozatosan mind mélyebbre süllyed itt is. A fordulatot, amely eszerint időbelileg szorosan az úrbérrendezés nyomában jár, sokan olcozatilag is az úrbérrendezéssel szokták összefüggésbe hozni, azt állítva, hogy Mária Terézia urbáriuma, amikor maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat, az úrbéreseket megvédte ugyan egy bizonyos határon felüli kizsákmányolástól, a földesurakat viszont azokon a vidékeken — s így Pest megyében is —, ahol a feudális szolgáltatások az úrbérrendezés idején a maximáltaknál többnyire még jóval alacsonyabbak voltak, a kizsákmányolás fokozására ösztönözte, s azt állítva továbbá, hogy az urbárium, amikor körülhatárolta és nyilvántartásba foglalta a pillanatnyilag jobbágykézen lévő földterületeket s teljes határozottsággal eltiltotta a korábban jobbágykézre adott földeknek a földesúri majorságokhoz csatolását, az úrbéreseket megvédte ugyan egyszer már megszerzett telki állományuk esetleges későbbi visszavételétől, elütötte viszont attól a lehetőségről, hogy olyan vidékeken, ahol — mint Pest megyében is — az úrbérrendezés idején még bőven voltak megműveletlen földek, a következő években további földterületekre tegyenek szert. Akik azonban az úrbérrendezésnek ilyen sorsdöntő szerepet tulajdonítanak, valójában tévednek. Mert kétségtelen ugyan, hogy az úrbérrendezés, amely az államháztartás érdekeinek védelmében egyértelműen körülbástyázni van hivatva az adózó nép teherbíróképességét, ebbeli rendeltetésének csak rész-203
