Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Az ipar
ÜJ ÚTON A hatékony működtetés feltételeiben és módszereiben alapvető változásokat hozott a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése 1968. január 1-én. Nem feladatunk most a gazdasági reform jelentőségét méltatni, s működésének útjait részletezni. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy á reform lehetőséget nyitott a hatékonyabb, tehát jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtésére, •• a piaci igények tökéletesebb kielégítésére és ezzel az általános jólét fokozatos növelésére. 1968 januárja óta ugyan még nem telt el hosszú idő, mégis a főbb tapasztalatok egy része már ma is összegezhető. Melyek ezek? A több évig tartó gazdasági, politikai előkészítő munka eredményeként lényegesebb fennakadások nélkül sikerült megvalósítani az átállást. Az irányító szervezeteknél és a vállalatok nagy részénél létrehozták azokat az alapvető szervezeti feltételeket, amelyek biztosították a reform bevezetésének sikerét, s máris mérhető gazdasági eredményeket hoztak. Mindezek eredményeként javult a piacon jelentkező igények kielégítése, bővült az áruválaszték, s a vállalatok közötti verseny első csírái is tapasztalhatók voltak. A reform bevezetése természetesen nem ment zökkenők nélkül. Gondok voltak az anyagellátásban, a vállalatok közötti kooperációban, s fennakadások keletkeztek néhány irányító szervezet tevékenységében is. Pest megye ipara 1968-ban az országos átlagot — öt százalék — jóval meghaladó mértékben, 9,2 százalékkal növelte termelését. Leggyorsabban a tanácsi ipar fejlődött, 11,5 százalékos termelésnövekedéssel, míg leglassabban a szövetkezeti ipar- haladt 6,7 százalékos többlettel. A minisztériumi iparvállalatok termelése 9,2 százalékkal volt több, mint 1967-ben. Az állami iparon belül a vegyipar és az építőanyag-ipar mutatott kiemelkedő fejlődést, míg a gépiparban, elsősorban értékesítési gondok miatt, lassúbb volt a haladás üteme. A gazdasági reform bevezetésének jó előkészítését bizonyítja megyénkben, hogy szemben az országos 1,4 százalékkal, az egy * foglalkoztatottra jutó termelés Pest, megyében 3,1 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a termelés növekedésén belül már nem volt kedvező az arány, mert annak csak 34,4 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, nagyobb részét létszám-22