Pataki Ferenc: „…Akik a tűzvészeket vigyázzák…” A ceglédi tűzoltóság története (Cegléd, 1984)

I. Tűzvédelem fejlődése a tűzoltóság megalakulásáig

7

TŰZVÉDELEM FEJLŐDÉSE A TŰZOLTÓSÁG MEGALAKULÁSÁIG

Hazánkban a tűzvédelem története messzi századokra nyúlik vissza. I. István király már felismerte a tűzvédelem fontosságát és igy rendelkezett: " .. .vasárnaponként minden ember templomba menjen, kivéve azokat, akik a tüzeket vigyázzák..." Ennek az óvintézkedésnek megvolt az alapos oka. Közel 100 évvel később Ottó freisingi püspök - német történetiró - 1147. évben hazánkban azt tapasztalta, hogy a magyarok csak nádból, ritkán fából, legritkábban kőből emelt silány házakban laknak; nyáron sátrakban éjszakáznak; téli szállásukat /kunyhójukat/ a karámok, ólak övezete veszi körül.'*' Ilyen építkezési mód mellett gyakorta pusztíthatott a tűz.

Később sem volt sokkal jobb a helyzet. Egy 1699-es összeírás szerint Debrecen 729 háza közül csak 32 épült kőből. A városi kézműves polgárság kialakulásával és a városi önkormányzatok kiépítésével határozott intézkedések születtek a tűz elleni védekezésre. Már ősidők óta a tűzoltásban a községek és városok egész lakossága köteles volt részt venni. A gazdasági élet, az árutermelés fejlődésével a sorra megalakult céhek tagjai a tűzoltásban testületileg - a céhmester vezetésével - vettek részt. Pozsony város szabályrendelete pl.

I.