Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza

hatalomnak, de ezt Papp alezredes egy szóval sem említette. Viszont tájékoztatott a "névváltozásokról", ami Prónay tisztjének a jelentését igazolta.

A hadügyminisztérium 11. osztályának 1919. aug. 9-én 8 órakor kiadott helyzetjelentése szerint a Vörös Hadsereg leszerelése a Dunántúlon mindenütt a legnagyobb nyugalommal folyt, és befelyeződött.

Kivételt csak a komlói bányászok képeztek (kb. 1600 fő), kik a fegy-45

vert nem adták ki a kezükből, inkább a szerbekhez mentek. "Általános irányelvül adatott, hogy a kinevezett vármegyei katonai parancsnokságok területükön mielőbb egy négy gyalog és egy géppuskás szá-46

zadból álló karhatalmi zászlóaljat szervezzenek." Szeptember hő 9- -ig : Vas vármegye 3, Zala vármegye 2, Tolna vármegye 1, és Győr vármegye 3 század megszervezését jelentette. "Részletezve a rendelkezésre álló karhatalmak az alábbi helységekben és erővel jelentettek : Bicske 46 fő, Tatatőváros 396 fő, Martonvásár 4 fő, Kőszeg 92 fő, Szentendre 47 fő, Veszprém 183 fő, Simontornya 25 fő, Vámpuszta, Tóti és Szabód összesen 17 fő, Vácz 300 fő, Szombathely 620 fő (Lehár csoport), Székesfehérvár 349 fő, Lovasberény 14 fő, Balassagyarmat 96 fő, Győr 660 fő, Magyaróvár 92 fő, Siófok 100 fő, Nagykanizsa 245 fő. A csendőrőrsök megerősítése 30 főre valamint a községenként! polgárőrségek szervezése (legfeljebb 25 fő erőben) folyamat. „47

ban van.

Ahol elegendő létszámú tiszt és altiszt állt rendelkezésre, ott "karhatalom” alakulhatott - mint pl. Szentendrén, géppuskával - más esetekben "polgárőrségek" szervezését tervezték. Budapestről a helyzetjelentés nem tartalmazott adatot, mert : "A Budapesti helyzet legkevésbé ismeretes, mert a parancsnokságok közegeinek szabad moz-48

gása a románok által korlátozva lett."

74