Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
II. A fehérterror első szakasza
Pest megye déli részéről sem rendelkeztek információval, hiszen aug. 9-én reggelig a vasúti közlekedés is csak Tápiószeléig, Albertirsáig és Kiskunlacházáig állt fenn. Aug. 9-re várták a vasúti forga-49 lom kiterjesztését : Szolnokig, Kiskunfélegyházáig es Kiskunhalasig. A helyi "karhatalmak" - ettől függetlenül is - alakulgattak, s aug. hó 16-án a Budapesti Karhatalmi Főparancsnokság - hivatkozva a magyar hadügyminisztérium 14429/eln. 6./1919. sz. rendeletére - kiadta vonatkozó rendelkezését, amelyben - többek között - : "Az ország belrendjének biztositására tiszti, valamint altiszti karhatalmi zászlóaljak, lovasszázadok és ütegek felállítását rendelem el. Ezen karhatalmi alakulatok egyelőre Budapesten és nagyobb vidéki állomásokon állít and ók fel. ... a balkaron egy sárga "K" betű jelzi a karhatalmi alakulatokhoz való tartozást." irta elő.^ Bonyodalmak keletkezhettek a "szervezett" és "szerveződött" karhatalmakkal kapcsolatos egyes kérdések körül, mert a Budapesti Karhatalmi Főparancsnokság 1919. aug. hó 26-án kelt 14. sz. "eligazitásában" kénytelen volt megállapítani: "A Hűm a hadseregfőparancsnoksággal egyetértésben legközelebb tisztázni fogja a pestkörnyéki körletek határait. Hadseregfőparancsnokság alatt nem a királyi román hadsereg főparancsnokságát érthette, hanem a Magyar Nemzeti Hadsereg fővezérségét, amelyhez tartozó személyek "bekapcsolódhattak" a szervezésbe, és az általuk felállított egységek már ekkor Siófokra jelenthettek. Létay tábornok az öt pestvidéki kerület határát a következőképpen állapította meg : I. Budapest-kömyéki kerület : Biatorbágyi járás, hozzá : Érd, Diósd. "I. belső kerület, a Svábhegyen tömegesen bekvártélyozott proletárok ellensúlyozására, Budakeszit vegye fel." 75
