Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)
IV. A fehérterror harmadik szakasza
fegyver csak a Horthysták kezében volt, amit Prónayék is nagyon jól tudtak, de ennek ellenére nem tekintették elképzelhetetlennek a Prónay-különitmény ''főszálláshelye" elleni támadást. Felkészültek "kellően" a visszaverésére. Azon, a "merő véletlenen" igazán nem csodálkozhatunk, hogy a "főszálláshely" azonos területre "esett" József királyi herceg, a miniszterelnökség, stb. palotájával, ami : " a vár és a hozzá tartozó területek" néven volt akkor is ismert. Minisztertanácsi határozat ebben az ügyben sem született ugyan, sem "Írásos fővezérségi parancs", s Prónayék sem "terjesztettek fel" pontos jelentéseket a védelmi előkészületekről, de mindezek ellenére "valahonnan" csak kaphattak Prónayék "valamilyen" parancsot, mert -"hártyapapirra", többszínű jelzésekkel ellátva- elkészítették a vár terüle-41 tének védelmi térképvázlatát. A gondos munkával előállított rajzon sem dátum, sem iktatószám nem szerepel, de az 1920. elején keletkezett "Ugydarabjaík' közt található. Kizárólag a "Prónay vadászzászlóalj” "részei" szerepeltek a védelmet biztositó egységekként. A "támadást" Pest felől feltételezték, mert a Margit-hidnak mindkét feljárójához egy-egy félszázadnyi "erőt" "kívántak" kiküldeni, és ha netalán a Margit-hídnál álló "Prőnay-legényeken" "átverekedte" volna magát a "támadó fél", akkor sem érhetett volna "célba", mert a vár teljes területét "körül rakták" géppuskákkal. Az esetlegesen szükséges utánpótlásról is gondoskodtak. Két ponton helyezték el tartalékaikat : a Nádor- laktanyában (Prónayék ''főszállása a Bécsi kapu mellett") és a Disz téren, ahol a géppuskás század parancsnoksága "székelt" volna. A körülmények alakulása nem tette "lehetővé", hogy a "Prónaylegénység" bebizonyítsa : az 1919. augusztusában hatalomra került ellenforradalmi erők érdekében ezt a feladatot ugyanolyan "eredménye-290