Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919 - 1920 - Pest megyei levéltári füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza

sen elvégezték" volna, mint a többi rájuk bizott, "sokrétű szolgálatot”. "Sokoldalú" felhasználhatóságuk teljességgel igazolta, hogy Prónay miért vezette be idejekorán "egységénél" az "alapszabályt" amivel kapcsolatban eddig nem sikerült megállapítani : "alkotásához" felhasználtak-e "idegen", "külföldi" forrásokat? Viszont : az eseményekben egyértelműen tükröződött, hogy az egész ''fehérterror-folyamat" "cselekvési gyakorlatának" egyik meghatározó, igen fontos alkotó elemét képezte ez az "alapszabály”.

Terminológiai szempontból -a fejezetek cimeiben szereplő- három főidőegység különböztethető meg. "Érdemileg", a már feltárt anyagra épitve, a fehérterror "felfelé Ívelő" korszakát a "gyakorlati

tettek" -a főcél, a "megvalősitás" főmódszere, az esetek szinhelye és

42

időbeni előfordulása- alapján három "fokozatra oszthatom.

"A - fokozat" :

Főcél : 1.) Megfélemlítés.

2. ) Elrettentés.

3. ) Fizikai megsemmisítés.

A megvalósítás főmódszere : "Nyilvánosan", esetleg tömeg jelenlétében (felhasználásával) "cselekedtek".

Az esetek szinhelye: Orgovány és környéke, illetve : az ország

(több tucat) más települése.

Időbeni előfordulása : Döntően a fehérterror első szakaszában.

"B - fokozat" :

Főcél: 1.) Elrettentés.

2. ) Fizikai megsemmisítés.

3. ) Megfélemlítés.

A megvalősitás főmódszere : A "nyilvánosság mellőzésének”, megtévesztésének -mindenkori biztosítása- alapján "ténykedtek".

291