Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 89 -/256/ S az első ceglédi földműves-kongresszusra emlékeztetve újból csatasorba hivja egykori harcosait*

"Eégi harcosok! Hol vagytok? Nem dobban e meg a szivetek? Nem pezsdül meg ereitekben a vér? Jertek, álljatok ismét a zászló alá. Szükség van reátok. Nagy csatát vívunk most. Csatát, melyben szükség van mindenkire, akinek erős a karja, helyén van az esze és a szive.

Nem ismeritek ezt a dalt?

Hiszen ez csendült fel elősfaör a ti első kongresszusotokon*

Köszöntetik fel lelkesedve hát,

A földmivelő dicső zászlaját,

Mely fényt a jővő századokra vet,

Tiszteld a munkás büszke, szent nevet.." /257/

Cegléd földmunkásai azonban nem válaszoltak...

Annál inkább erősödtek a SZDP égisze alatt működő szervezetek. A városban ezévben az alábbi szakszervezeti helyiceoportok alakultak: MPOSZ , M.Épitőmunkások Szövetsége, M. Famuhkások Szövetsége, M. Cipész és Csizmadiamunkások Szakegyesülete,M .Molnárok és Malommunkások Szakegyesülete, M. Ácsmunkások Szakegyesülete, M.Vasuti Munkások Szakegyesülete helyi csoportjai,/258/

Budapesti egyetemisták jöttek le Ceglédre Kossuth °

szobra koszorúzásának ürügyén a szocialisták ellen tüntetni. Bevertek néhány ablakot is, mire két század katonaságot rendeltek ki ellenük. Akkor a Népkörbe vonultak, hogy "pohárcsörgéssel és a szocialisták szapulásával reggelig gyógyitgatták sebeiket. A diákok szónokának beszédéből kitűnt, hogy a néppel nemigen áll szóba az úri osztály.

De majd jöttök még hozzánk. S akkor tudni fogjuk, mit tegyünk" - Írja Urbán Pál. /259/

Bár az országban ismét hatalmas aratósztrájkok voltak több tízezer résztvevővel, Cegléd csendes maradt. Csak a helyi gimnázium tanárait gúnyolja a Népszava, akik a gimnázium évkönyvébe nevük mellé kiíratták, hogy a "Tulipán Szövetség tagja." /26o/