Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

V. A mozgalom lehanyatlik. Világháború. 1907 - 1918

- 9« -Kecskeméten földmunkás értekezlet volt, melyen ürbán Pál is résztvett, a cselédszerződések, napszámbérek és a szervezkedések ügyét tárgyalták, de mikor az előadó /jócsák Kálmán/ a hatóságok terrorjától szólt, a rendőrök feloszlatták a gyűlést. /261/

Tárkonyt István humoros ember volt, ez kitetszik egy helyi lapban leadott hirdetéséből, melyben jelenlegi lakóhelyére a váci fegybázba invitálja egy Cegléden eladó földjének vevőit. /262/

V./ A mozgalom lehanyatlik. Világháború■

1907- 1918.

A földmunkás mozgalmak nyomán érlelődött egyre nagyobb méreteket öltött aratősztrájkok végső összecsapásra bírták az uralkodó osztályokat is, akik mögött ott állt az elnyomó államhatalom minden ereje támogatásul. 19o7 júniusáig a MFOSZ 577 csoportot hozott létre 75.562 taggal. Ugyanekkor működtek az ismét feltámadt Tárkonyisták hasonló szakszervezeti mozgalommal, népes tagsággal, lényegében ide vehetjük, az ugyan más célokat követő, de mégis földmunkásokat tömörítő mezőf istákat és Achim híveit. így, mintegy loo.ooo szervezett földművelő várta 19o7 nyarát. Ezt az uralkodó osztály nem nézte tovább nyugalommal, hanem ellenakcióra indult.

Pest megyében a Gazdasági Egyesület ülést taitott az év elején és követelte a kormánytól a földmunkás szakszervezetek feloszlatását. 3 adott esetben a katonaság kivezényelhető legyen az aratáshoz. A gazdák kimondták, hogy erőteljesen

szervezkedni fognak, s ha a munkások nem fogadják el az aratószerződéseket, akkor Idegen munkásokat hozatnak és aratógépeet szereznek be. /263/

De a hatalom egyelőre még vár a végső csapással.kedvező alkalomra les, s igy Cegléden sem sejtenek semmit a ké-