Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)
IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906
- 78 -Tényt, melyben as uradalmi erdők felparcellázását kérik. Egy holdas parcellákra kérik felosztani, melyekbe szőlőt és gyümölcsöst telepítenének. "A miniszter előzékenyen fogadta őket, megígérte támogatását." /212/ ürpán Pál a Városi Tanács tagja lesz: 19o2. Év elején a helyi munkásság megtartja szokásos nagygyűlését, melyen a rossz Idő ellenére ezrek állták körül a szónoki emelvényt. Urbán után Klárik, a FV kiküldötte szólt az összegyültekhez, a munkanélküliségről és a választójogról,majd a helyi újságokkal polemizált. A gyűlés után sokan beiratkoztak a munkáskörbe. /213/ A Ceglédről elszármazott Várkonyi István, ki akkor éppen szabadlábon volt, s Békés megyébe tette át működése színhelyét, kis híján képviselő lett Gyomén. Csak a mezőfisták és a SZDP aknamunkája következtében maradt le néhány szavazattal. Egy helyi lap azzal dicsekedik, hogy e nagy hírre vergődött ember, innen indult Ceglédről és az ő élete "megcáfolása annak, hogy nálunk a szegény ember nem boldogulhat, mert Íme, ez a Várkonyi semmiből kezdette és ma már tekintélyes háziúr' és pénzember." /214/ a A szocialisták és a március 15.-e 4 Urbánék minden alkalmat felhasználtak, hogy elveiket hirdessék. Jő alkalom volt erre a 48-as szabadságharc ünnepe is, melyen Orbán is felszólalt a SZDP nevében. Cikket ira Népszavában: "Itt van március 15 .-e, állítólag a szabadság ünnepe. 1848-49-ben sok vér folyt, de őseink nem nyertek szabadságot. Szegény apámnak volt Cegléden egy kis házacskája, ezért 14 napi robotot kellett adnia .^iffi^fobbágykorszakrél, majd a jelen helyzetről is. Befejezésül a munkások eljövendő szabadságáról ./: Óh, jöjj el szabadság, népek szabadsága. Törd össze megint a bilincseket! Urbán Pál." /215/