Nagy Dezső: A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig - Ceglédi füzetek 10. (Budapest, 1960)

IV. Küzdelmes évek. A mozgalom fellendül. 1896 - 1906

- 79 -As ünnepélyen a Párt egy közhonvéd sírját koszoruzta meg. Urbán szónokolt«

"Kérdés, hogy ilyen szabadságért haroolt-e 48-as munkatársunk. Ha ma a munkás szóra emeli a száját, ott vannak a hatalom bérencel,ha másként nem bírják a szót belefojtani, szuronnyal vagy golyóval hallgattatják el. Éljen a népjog! Éljen a szabadság!

Urbán után Kossuth Ferenc beszélt..." /216/

A helyi lap szokás Bzerint támadja Urbánt, beszéde miatt, Írván, hogy "beszéde csak arra volt jó, hogy tönkretegye az ünnepet." /217/

A munkások azonban nem sokat töródtek a helyi sajtó megszokott aosargásaival, hanem készülődtek a május 1-1 munkás ünnepre.

Május 1. Cegléden. 19o2-ben

Huevétkor tartották a SZJDP országos kongresszusáfcjlegléd küldötte Urbán Pál volt, ki nagyhatású beszédet mondott. /218/ Majd onnan visszatérve a májusi ünnep előkészítéséhez látott. Nem elsején, hanem május 4.-én, vasárnap tartották meg az ünnepséget. Kora délután az Árpád téren gyülekeztek a munkások. Az ünnepély programját falragaszokon közölték. /219/ Az Árpád térről indultak, s a város főbb útvonalait bejárva az újvárosi temető melletti mezőre vonultak. Itt Urbán Pál nagyhatású beszédet tartott a féltuoat rendőr és a rendőrkapitány nagy ámulatára :

"Beszédét különösen a nők fogadták nagy tetszéssel.Dobos István, Mester Lajos, Csizmadia és mások verseit szavalták. Innen más útvonalon a városba vonultak vissza,forradalmi munkásdalokat énekelve és választójogi jelszavakat hangoztatva. A menetet mindenütt kalap levéve üdvözölték, és számos közömbös munkás is oBatlakozott a menethez. Csak az úri házak,paplak,kaszinók ablakai maradtak zárva. Le a zsarnokokkal! Le a rossz mai rendszerrel! - kiáltották a munkások.

A városháza előtt ismét Urbán beszélt: - Ma megszámláltuk egymást és rövidesen a nagy népszavazásnál ismét számot